478/2018. NVB határozat - a K. D. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

478/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a K. D. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 14/2018. (II. 28.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Tényállás ismertetése ]

[1]          Beadványozó 2018. március 7. napján 11 óra 40 perckor kifogásnak nevezett beadványt terjesztett elő Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (a továbbiakban. OEVB). Ebben előadta, hogy a XVIII. kerületi Választási Iroda nyilvántartása szerint a választókerületben 10 párt képviselőjelöltjét ajánlotta. Beadványozó nyilatkozott, hogy ezzel szemben a választókerületben mindösszesen 2 párt, a Lehet Más a Politika és a Momentum Mozgalom jelöltjét ajánlotta. A választási iroda által rendelkezésére bocsátott kimutatásban feltüntetett nyolc jelölő szervezet - a Haza Mindenkié Párt, a Szegényekért Párt, a Magyarországi Cigánypárt, a Szegény Emberek Magyarországáért Párt, az Élhetőbb, Boldog Magyarországért Párt, a Hajrá Magyarország! Párt, a Haladó Magyarországért Párt és a Minden Szegényért Párt – jelöltjeit nem ajánlotta, ezen jelöltek ajánlásai között úgy szerepelnek az adatai, hogy azokat a megjelölt szervezeteknek nem adta meg, az ajánlóíveiket nem írta alá.

[2]          Beadványozó indítványozta, az OEVB állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, azt, hogy a megjelölt ajánlások nem felelnek meg a Ve. 122. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, azok a Ve. 123. § (4) bekezdése alapján érvénytelenek, illetve tiltsa el a jogsértőket a további jogszabálysértéstől, valamint szabjon ki bírságot. Beadványozó beadványában rögzítette, hogy a személyes adataival való visszaélés miatt feljelentést is tett az ügyben.

[3]          Az OEVB a beadványt kifogásnak minősítette és azt 45/2018. (III.07.) számú határozatával – mivel a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogás elbírálása nem tartozik egyetlen választási bizottság hatáskörébe sem – érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Álláspontja szerint a kifogásban előadottak bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját vetik fel és a kifogás előterjesztője büntető feljelentéssel élt, így előbbiek folytán a választási bizottság hatáskörén túlterjeszkedve, bűncselekmény elkövetését állapítaná meg.

[4]          Beadványozó 2018. március 10-én 13 óra 19 perckor fellebbezésnek nevezett beadványt nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 45/2018. (III. 07.) számú határozata ellen. Előadta, hogy a kifogást elbíráló választási bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el, de álláspontja szerint az általa kezdeményezett büntető eljárás nem akadálya annak, hogy a nyolc jelölő szervezet esetében, az ő adataival szereplő ajánlások érvénytelensége megállapításra kerüljön. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg az OEVB határozatát, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, valamint szabjon ki bírságot.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[5]          A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

[6]          A Nemzeti Választási Bizottság a tényállás tisztázása során megállapította, hogy az OEVB a beadványban nevesített, a Szegényekért Párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Kardos József nyilvántartásba vételét 2018. február 28-án meghozott 14/2018. (II. 28.) számú döntésben visszautasította.

[7]          A Bizottság rögzíti, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a írja elő azt, hogy az országgyűlési képviselők választásán a választókerületi jelöltséghez 500 érvényes ajánlás szükséges.

[8]          Az ajánlások érvényességének vizsgálata egyértelműen a jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárás része, így azok érvénytelenségére vonatkozó jogorvoslati kérelem is csak ennek az eljárásnak a keretében terjeszthető elő joghatályosan. Amennyiben az érvényes ajánlások száma vitatásának lehetősége eljárásjogilag elválna a jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárástól, mindez azt eredményezné, hogy az egyéni jelölt nyilvántartásba vételére vonatkozó döntés tekintetében nem állna be a jogerő, ennél fogva akár a szavazás napján is születhetne olyan döntés, mely a korábban nyilvántartásba vett jelölt visszautasításáról rendelkezne a szükséges számú ajánlások csökkenése okán.

[9]          A választási eljárásban a választási rendszer lényegéből fakadóan szükségesek és ezáltal indokoltak is a rövid (1 és 3 napos) határidők. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatban kifejtette, a jogalkotónak a választási eljárásban olyan ésszerű határidőket kellett megállapítania, amelyek biztosítják egyrészt a jogorvoslathoz való jogot, másfelől pedig azt, hogy a választás eredményének megállapítását a jogorvoslat minél kevésbé késleltesse, s ezáltal a választási eljárás szabályaiból következő egyéb határidők betartását meg ne akadályozza [...].” (ABH 1999, 237, 243.)

[10]       Az Alkotmánybíróság határozatában arra is utalt, hogy „[a] választási eljárásban tudható, így előre kiszámítható, hogy mikor kerülhetnek sorra olyan döntések, amelyekkel kapcsolatban a jogorvoslat esetlegesen felmerülhet. A választási szervek elérhetősége biztosított, folyamatosan üléseznek, illetve készenléti helyzetben vannak.” (ABH 1999, 237, 243)

[11]       Fenti érvelés alapján a Bizottság megállapítja, hogy az OEVB a Vjt 6. §-ában és a Ve. 297. § (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabály figyelmen kívül hagyásával minősítette a 2018. március 7-én 11 óra 40 perckor benyújtott beadványt kifogásnak. Beadványozó a választókerületben jelöltként induló kívánó személyekre leadott ajánlás érvényességét vitatja, melyre a fentiekben írt oknál fogva csak az egyéni jelölt nyilvántartásba vételi eljárása során van lehetőségét. A beadványt tartalma alapján az abban megjelölt jelöltek nyilvántartásba vételéről döntő OEVB határozat elleni fellebbezésként kellett volna értékelnie az OEVB-nek, és elbírálás érdekében a választási iroda útján fel kellett volna terjesztenie a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

[12]       A Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében megvizsgálta a tartalma szerint többek között az OEVB-nek a Kardos József, a Szegényekért Párt jelölő szervezet jelöltjeként való nyilvántartásba vételéről döntő 14/2018. (II. 28.) határozata ellen 2018. március 7-én benyújtott fellebbezést.

[13]       A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. 224. § (2) bekezdése alapján a fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz.

[14]       Az eljárási határidők számításával kapcsolatos szabályokat a Ve. 10. §-a tartalmazza. A Ve. 10. §-a alapján a Ve.-ben meghatározott határidők jogvesztők. A határidőket naptári napokban kell számítani. A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le. A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt – a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével – a következő napon teljesítettnek kell tekinteni.

[15]       Megállapítható, hogy az OEVB 2018. február 28-án meghozott határozata, illetve a határozathozatal alapját képező eljárás ellen a fentiek alapján 2018. március 3-án 16.00 óráig lehetett határidőben jogorvoslati kérelmet benyújtani.

[16]       A Ve. 231. § (1) bekezdés b) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha az elkésett, mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[17]       A határozat a Vjt. 6. §-án, a Ve. 10. §-án, 297. § (2) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 14.

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke