473/2018. NVB határozat - H. K. E. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

473/2018. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság H. K. E. (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Heves megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 32/2018. (III. 09.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]           {C}A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1) és (2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 32/2018. (III. 09.) számú határozatában megállapította, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja jelöltjeként indulni szándékozó Varga Anikó Csilla egyéni választókerületi jelölt a szükséges 500 érvényes ajánlást összegyűjtötte.

[2]           {C}Mivel az érvényes ajánlások száma elérte az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek megfelel, így a jelöltet az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán nyilvántartásba vette.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[3]           {C}Beadványozó 2018. március 12-én 9 óra 27 perckor a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a Ve. 122. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással fellebbezést nyújtott be az OEVB 32/2018. (III. 09.) számú határozata ellen. Beadványozó jelen fellebbezésében egyúttal jogorvoslattal élt az OEVB 38/2018. (III. 09.) számú, 39/2018. (III. 09.) számú, valamint 42/2018. (III. 09.) számú határozataival szemben is.

[4]           {C}Beadványában előadta, hogy a rendelkezésére jutott tények és információk alapján megállapítható, hogy az OEVB fent hivatkozott határozatával nyilvántartásba vett jelölt, illetve jelölő szervezet a szükséges aláírásokat törvénytelen módon szerezte. Beadványozó álláspontja szerint a jelölt, illetve a jelölő szervezet az ajánlásokat „egymástól vagy egy másik jelölőszervezettől, esetleg korábbi adatbázisok törvénytelen felhasználásával szerezték meg”.

[5]           {C}Beadványozó álláspontját a fellebbezésében megjelölt pártok által gyűjtött egyes ajánlások és ajánlóívek tételes felsorolásával szándékozik bizonyítani. .Beadványozó fellebbezésében álláspontja bizonyítékaként jelöli meg, hogy a „MIÉP” az „aláírásgyűjtő dokumentumokat” sorszámuk szerint növekvő sorrendben adta le, illetve hogy az aláírások lakcím alapján, ABC sorrendben vannak leadva. Beadványozó megítélése szerint a kitöltött adatok és az aláírások jól látható módon „egy vagy két ember írásmintája”. Beadványozó álláspontja szerint tekintettel arra, hogy ilyen pontos adatgyűjtés a valóságban szinte kivitelezhetetlen, valamint, hogy a kitöltött adatok és aláírások írásképe „egy vagy két ember írásmintája”, megállapítható, hogy az aláírásokat adatbázisból, törvénytelen módon szerezték meg.

[6]           {C}Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata sérti a Ve. 122. § (2) bekezdésében foglaltakat azáltal, hogy az ajánló választópolgárok az aláírásukat nem saját kezűleg adták, személyes adataik tudtuk, szándékuk, akaratuk és jóváhagyásuk nélkül kerültek feltüntetésre az ajánlóíveken. Beadványozó álláspontja szerint az ajánlások gyűjtése továbbá sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), és e) pontjában foglalt alapelveket is. 

[7]           {C}A fentiekre tekintettel Beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatának felülvizsgálata során a fenti jogsértések megállapítása mellett az érvényesként megjelölt ajánlások számát csökkentse, valamint állapítsa meg, hogy az érintett jelölő szervezet a szükséges ötszáz érvényes ajánlást nem érte el.

[8]           {C}Mindezek alapján Beadványozó kéri az OEVB 32/2018. (III. 09.) számú határozatának megváltoztatását, valamint a jelölt nyilvántartásba vételének elutasítását.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[9]           {C}A fellebbezés nem alapos.

[10]        {C}Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételének eljárásában azt vizsgálja, hogy a jelölt bejelentése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, melyek a következők: a jelöltként indulni szándékozó személy rendelkezik-e passzív választójoggal, előzetesen megtette-e a jelöltté váláshoz szükséges jognyilatkozatokat, bejelentéséhez mellékelt-e 500 érvényes ajánlást, valamint a bejelentés az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 14. melléklete szerinti (E1 nyomtatvány) nyomtatvány felhasználásával történt-e.

{C}{C}[11]        {C}A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlások adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítani kell a választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha

„a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.

[12]        {C}A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.

[13]        {C} A fentiekben idézett törvényi rendelkezések értemében az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a Ve. 126. §-a irányadó, amely egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utal a Bizottság a Ve. 126. § b) pontjában foglalt szabályra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljeskörű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.

[14]        {C}A Ve. 126. § b) pontja szerinti „teljeskörű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás) rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás 1. pont a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek.

[15]        {C}Mindezek alapján az ajánlások ellenőrzését végző választási irodák az ajánlásellenőrzést a Ve. 126. §-ában előírt szabály alapján, illetve az Iránymutatás 1. pontjában rögzítettek figyelembevételével végzik, azonban az ajánlások ellenőrzése nem terjed ki az egyes ajánlásokhoz tartozó aláírások ellenőrzésére. A jelölt nyilvántartásba vételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottságok a jelölt nyilvántartásba vétele során szintén csak a jogszabályban tételesen előírt feltételek fennállását vizsgálhatják, azaz az egyes aláírásokat nem.

[16]        {C}A fellebbezések vizsgálata során a Bizottság irányadónak tekintette a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlatát a kifogások elbírálása során, amely szerint – összhangban a 1356/2014. NVB határozatban és az azt helyben hagyó Kvk.I.37.995/201/4. számú Kúriai végzésében foglaltakkal – a kifogás előterjesztése során a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a beadványozónak kell szolgáltatnia. A bizonyíték a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb.

[17]        {C}A választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a beadványozó által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A Bizottság álláspontja szerint a vélelmezett jogsértés csak abban a terjedelemben vizsgálható, amelyre megjelölésre kerültek olyan bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetőek. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai nem ítélhetők meg, illetve értékelhetők.

[18]        {C}A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az a tény, hogy az ajánlóíveken az egyes ajánlások lakcím alapján, sorrendben kerültek leadásra, nem alapoz meg jogszabályértést tekintettel arra, hogy életszerű a választópolgárokat ajánlásgyűjtés céljából lakcím alapján felkeresni, ezzel megkönnyítve az ajánlásgyűjtés folyamatát. Az ajánlóívek vizsgálatát követően megállapítható továbbá, hogy – Beadványozó álláspontjával ellentétben – az ajánlóívek nem az egyes közterületek ABC sorrendje szerint kerültek leadásra, hanem véletlenszerűen, mindössze az azonos, illetve a közeli lakcímekhez tartozó választópolgári ajánlások kerültek sorrendben feltüntetésre az íveken.

[19]        {C}Beadványozó fellebbezésében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével), hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvényessé nyilvánítását, mindössze általánosságban hivatkozik arra, hogy az ajánló személyek aláírásainak írásképe jól láthatóan egy vagy két ember írásmintája, ez önmagában azonban nem elégséges bizonyíték a jogsértés megalapozásához. Az ajánlók többségében nem ugyanazon sorrendben szerepelnek az íveken, illetve az azonos személyek aláírásai között nincs olyan eltérés, amely szakértői vélemény hiányában megalapozhatná az aláírások hamis voltát. A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint továbbá annak eldöntéséhez, hogy az ajánló személyek aláírásai közül mely eredeti, és mely hamisított, bizonyítékként szolgálhatna az ajánló személy nyilatkozata arról, hogy élt-e az ajánlás jogával, és ha igen, mely jelölt, illetve jelölő szervezet esetében, azonban egyetlen ilyen nyilatkozat sem áll a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezésére. Megjegyzi továbbá a Bizottság, hogy önmagában az, hogy egy jelölt más jelölt számára ajánlást gyűjt, nem alapoz meg jogellenességet, ha konkrét jogsértésre (jelen esetben az ajánlások továbbadására, másolására) nincs további konkrét bizonyíték.

[20]        {C}Mindezek alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a vizsgált ajánlóíveken feltüntetett ajánlások valamelyike és/vagy mindegyike hamis lenne, ennek következtében az OEVB részéről sem állapítható meg jogszabálysértés.

[21]        {C}A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtett indokolás alapján a fellebbezés elutasításáról döntött és az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[22]        {C}A határozat a Ve. 122. és 125-127. §-án, 133. § (2) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 14.

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke