A Nemzeti Választási Bizottság
470/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 8 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 27-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 21-én 14 óra 46 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 2019. október 18-án megtartott ülése miatt.
[2] Ebben előadta, hogy a TVB október 18-i ülésén hat fellebbezést bírált el, amelyek alapját képező fellebbezések a határozatok szerint október 15-én, valamint október 16-án kerültek benyújtásra. Beadványozó ismerteti, valamennyi fellebbezés elbírálásánál három szavazat került feltüntetésre a határozatokban.
[3] A megbízott tagokat a Területi Választási Iroda (továbbiakban: TVI) vezetője a kifogásolt ülést megelőző napon, október 17-én tartott ülésen arról tájékoztatta, hogy megbízatásuk a Veszprém Megyei Közgyűlés választási eredményének jogerőre emelkedésével megszűnik. Az október 17-i ülésen egy kifogás került elbírálásra. Az ülésen – Beadványozó előadása szerint – a TVI vezetője arról tájékoztatta a TVB-t, hogy más kifogások, fellebbezések nem érkeztek.
[4] Beadványozó álláspontja szerint a TVB azon eljárása, mely szerint a megbízott tagot nem hívta meg október 18-i ülésére ellentétes a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 33. § (3) bekezdés b) pontjával, továbbá sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztasága, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Álláspontja szerint a Ve. 33. § (3) bekezdés b) pontja értelmében: „a területi választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a választás eredményének jogerőssé válásáig tart.” A Ve. vonatkozó szakasza megítélése szerint a választás eredményéről, mint egységről, nem annak egyes részleteiről, az adott választási bizottságot közvetlenül érintő elemeiről beszél. A „helytálló grammatikai értelmezés szerint a választási bizottság megbízott tagjának megbízatása a választás eredményének, mint egésznek a jogerőre emelkedéséig tart, tekintet nélkül arra, hogy azok a helyi vagy területi vagy országos választási részeredmények melyek tekintetében a kérdéses Választási Bizottság eljárhat már jogerőre emelkedett”. Ezt az értelmezést támasztja alá álláspontja szerint a Baranya Megyei Területi Választási Bizottság gyakorlata, „mely október 19-i ülésére meghívta a Választási Bizottság megbízott tagjait is, dacára annak, hogy a Baranya Megyei Közgyűlés választásának eredménye már korábban jogerőre emelkedett”.
[5] A konkrétan sérelmezett, 2019. október 18-ai üléssel összefüggésben előadta, a „Ve. 41. § (1) bekezdése értelmében: «A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van.» A Ve. 45. § (1) – (2) bekezdése értelmében a választási bizottság döntéseit a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával hozza, akik igennel vagy nemmel szavazhatnak. Ebből következően a határozatban feltüntetett szavazatszám egyben a bizottság jelenlévő tagjainak számát is tükrözi. A TVB létszám a választási eljárás során 7 fő volt. A határozatok tanúsága szerint ebből a kifogásolt ülésen csupán 3 volt jelen, mely azt jelenti, hogy a TVB határozatképtelen volt”.
[6] Az, hogy 2019. október 18-ai döntéshozatal során csak hárman voltak jelen, álláspontja szerint azt támasztja alá, hogy az ülésen csak a választott tagok voltak jelen. A kifogásolt ülésen szavazóköri, valamint települési választások eredményét megállapító határozatok elleni jogorvoslati kérelmek voltak napirenden, mely véleménye szerint különösen aggályossá teszi ezek határozatképtelen ülésen való elbírálását, „különös tekintettel arra, hogy a TVB több esetben egyes szavazóköri eredményeket megváltoztatott”.
[7] Előadta továbbá, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértését támasztja alá az tény, hogy a TVI vezetője október 17-én nem tájékoztatta a TVB tagjait az október 15-én valamint 16-án érkezett fellebbezésekről, kifogásokról, holott a választási eljárás sommás jellege és az ebből következő rövid határidők miatt okkal feltételezhető, hogy azokról tudomása volt.
[8] Kérte a fentiek alapján a jogszabálysértés megállapítását és a jogszabálysértő eltiltását a további jogsértéstől.
[9] Beadványához mellékelte a TVB sérelmezett ülésén hozott határozatok internetes elérhetőségét, továbbá a Baranya Megyei TVB és a TVB egy-egy választott tagjának nyilatkozatát megbízatásuk fennállásának illetve megszűnésének bizonyítására, továbbá annak alátámasztására, hogy a TVB 2019. október 17-i ülésen olyan tájékoztatás hangzott el, amely szerint további jogorvoslati kérelem nem érkezett a TVB-hez.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A kifogás nem alapos.
[11] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgya a TVB összetétele a megyei listás önkormányzati választás eredményének jogerőre emelkedését követően, valamint az ebből fakadó eljárás jogsértő jellege, a beadvány nem értelmezhető a sérelmezett ülésen hozott határozatok elleni fellebbezésként.
[12] A Bizottság a területi választási bizottságok személyi összetételével kapcsolatban elsődlegesen az alábbiakat rögzítette. A Ve. 21. §-a alapján a „területi választási bizottság három tagját és legalább két póttagot a fővárosi, megyei közgyűlés a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti negyvenkettedik napon választja meg; személyükre a területi választási iroda vezetője tesz indítványt”. A Ve. 28. § (1) bekezdés c) pontja alapján a területi választási bizottság további egy-egy tagját a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának kitűzését követően a megyei listát, fővárosi kompenzációs listát vagy főpolgármester-jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független főpolgármester-jelöltek bízzák meg.
[13] A kifogásban is hivatkozottak szerint a Ve. 34. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a területi választási bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, a helyi választási bizottság és a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának megbízatása a választás eredményének jogerőssé válásáig tart.
[14] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó tévesen hivatkozik a választás eredményének „egységére” a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán, ezért bár a Ve. 34. § (3) bekezdés b) pontja egységes szöveggel rendelkezik a megbízott tagok megbízatásának megszűnéséről, az egyes választási eljárásokban ez szükségszerűen eltérő eredményre vezet.
[15] A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása az országgyűlési képviselők vagy az Európai Parlament tagjainak választásával ellentétben nem egy közjogi szervezet létrehozására irányuló választási eljárás. Ebből kifolyólag értelemszerűen nincs a választásnak országosan összesített eredménye. A települési és megyei választási eredmények jogerőre emelkedését követően nincs olyan törvényben rögzített feladat, amely az összesített eredmény közzétételét vagy meghatározását szabná meg, ellentétben a Ve. 298. és 331. §-ainak rendelkezéseivel.
[16] A Bizottság álláspontja szerint a helyhatósági választáson a választási bizottság választott tagjának megbízatása csak azon közjogi testület választása eredményének jogerőre emelkedéséig tart, amely a megbízott tag delegálását megalapozta. Jelen esetben ez a megyei közgyűlés tagjainak választása, és ahhoz kapcsolódóan a megyei listaállításhoz kapcsolódó delegálási jog.
[17] Az sem tekinthető jogellenességet megalapozó körülménynek, hogy a soron következő ülésen még települési választási eredmények elleni jogorvoslati kérelmeket bírált el a TVB. A TVB tagjának megbízását a Ve. a megyei lista állításához köti, így ennek megfelelően egy jelölő szervezet – megyei listája hiányában – még akkor sem vehet részt delegáltja útján a TVB jogorvoslati tevékenységében, ha egyébként a megyéhez tartozó összes településen jelölteket állított, így az összes települési választásban érdekelt és érintett jelölő szervezet.
[18] A fentiek alapján Beadványozó által hivatkozott Baranya megyei precedens ellenére megállapítható, hogy a Veszprém Megyei Területi Választási Bizottság megbízott tagjainak megbízatása a megyei közgyűlés választása eredményének jogerőre emelkedésével, azaz 2019. október 17-én 16.00 órával megszűnt, és ezt követően őket sem az ülések szervezésénél tagként, sem a lebonyolított üléseken a határozatképesség szempontjából figyelembe venni nem kellett.
[19] A TVB ülésszervezéséhez, és a 2019. október 17-én megtartott ülésen elhangzott tájékoztatással összefüggésben a Bizottság az NVI közreműködésével nyilatkoztatta a TVI-t, illetve a TVB-t.
[20] A TVI a 2019. október 17-ei ülés előzetes jegyzőkönyve, illetve az ülés előkészítése során elvégzett feladatok alapján azt a tájékoztatást adta, hogy a jogorvoslati kérelmekkel összefüggésben az iratokon elírás szerepel, az október 18-án tárgyalt kérelmek október 16-án érkeztek a TVB-hez, és az előkészítés időigénye miatt a TVB elnöke azokat nem vette figyelembe az október 17-ei ülés napirendi javaslatánál.
[21] A TVI nyilatkozata, a megküldött jegyzőkönyvvel összhangban kiterjedt továbbá arra, hogy a 2019. október 17-ei ülésen a jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos tájékoztatás a megyei listás választással kapcsolatban hangzott el, azzal összefüggésben, hogy így a választás eredménye jogerőre emelkedett.
[22] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által csatolt nyilatkozat, illetve a TVB ülésének előzetes jegyzőkönyve között ellentmondás van, amely a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem feloldható. Annak ellenére azonban, hogy egyértelműen nem állapítható meg, a TVI-tájékoztató pontosan mire terjedt ki, illetve egyértelmű volt-e a jelen lévő TVB tagok számára, a TVI tájékoztató tartalma önmagában nem képezhet alapot a TVB jogsértésének megállapítására. A TVI-vel szemben pedig a kifogás kérelmet nem tartalmazott, így azt önállóan a Bizottság nem vizsgálta, csak a TVB tevékenységével összefüggésben.
[23] A Ve. rendelkezései, illetve a TVB ügyrendje alapján megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelmek elbírálására megszabott törvényi határidőn belül a TVB ülés összehívása, az egyes napirendi javaslatok megtétele a TVB elnökének diszkrecionális jogköre.
[24] A Bizottság reálisnak tartja, hogy a 2019. október 16-án (szerdán) érkezett jogorvoslati kérelmek esetében a bizottsági döntések előkészítése miatt indokolt volt az ügyek 2019. október 18-ai (pénteki) tárgyalása, és nem látja igazolhatónak, hogy a jogorvoslati kérelmek elbírálásának halasztása a megbízott tagok döntéshozatalból való kizárására irányult. Megállapítható továbbá az is, hogy a megbízott tagok következő ülésről való tájékoztatásának hiánya – megbízatásuk megszűnése okán – jogsértést nem okozott.
[25] A fentiek alapján a TVB eljárása, továbbá a megbízott tagok megbízatásának megszűnésére való hivatkozás jogszerű volt, így a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[26] A határozat a Ve. 21. §-án, a 28. §-án, a 34. §-án, a 220. §-án, a 298. §-án, a 301. §-án és a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a 331. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 24.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke