47/2011. OVB határozat - T. Sz. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
47/2011. határozata
 
 
Az Országos Választási Bizottság – 2011. április 28-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés  b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva T. Sz. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
 
Indokolás
 
I.
 
Beadványozó 2011. április 18-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
 
„Egyetért e Ön azzal, hogy a Magyar föld, és vízkészlet magyar tulajdonban maradjon, azt soha, semmilyen körülmények között el nem adhatja egyetlen kormány sem?,”
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintáján feltüntetett kérdés a Kormány részére határozna meg feladatot. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. § (1) bekezdése szerint országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet, ebből következően népszavazás a Kormány részére nem határozhat meg kötelezettséget.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a Testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/ 2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABK 2006. június, 429, 430.].
A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. A leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés sem tekinthető egyértelműnek.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára azért, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy mi értendő a „magyar tulajdon” kifejezés alatt. Így nem állapítható meg egyértelműen az sem, hogy egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó milyen tartalmú jogszabály megalkotására lenne köteles.
 
A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek, ezért az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv. 10. § a) és c) pontja alapján megtagadja.
 
 
II.
 
A határozat az Alkotmány 28/ B. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. § a) és c) pontjain, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.
 
 
 
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke