468/2009 OVB határozat - M. F.-né magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2009. december 7-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva M. F.-né magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

 

 

I.

 

A beadványozó 2009. november 20-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Nem állapítható meg, hogy egy eredményes népszavazást követően megalkotandó jogszabály hogyan és milyen mértékben változtatná meg a munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó hatályos szabályozást. Különös tekintettel arra, hogy a munkavégzésre irányuló jogszabályokat jelenleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992 évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) illetve számos egyéb törvény tartalmazza. A Ktv. 71. § (1) bekezdése értelmében a közszolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait akkor kell alkalmazni, ha a törvény azt kifejezetten elrendeli, a Kjt. 2. § (3) bekezdése értelmében pedig a közalkalmazotti jogviszonyra az Mt. szabályait a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

A kérdés megfogalmazása tehát nem egyértelmű azért, mert nem állapítható meg, hogy a beadványozó szándéka szerint az Mt. mindenféle jogviszonyra vonatkozzon, vagy mindenféle jogviszonyra sztenderdizált szabályokat állapítson meg, vagy esetleg mindkettőt jelentse.

 

A fentiek értelmében a választópolgár számára nem egyértelműen megválaszolható a kérdés, mivel ehhez az szükséges, hogy az világos és egyféleképpen értelmezhető legyen. Továbbá a jogalkotó számára sem egyértelmű, mivel a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés nem tudná eldönteni, hogy hatályban lévő jogszabályok felől milyen jogalkotási kötelezettség terheli.

 

Az Országos Választási Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.  

 

II.

 

A határozat Kjt. 2. § (3) bekezdésén, Ktv. 71. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.