A Nemzeti Választási Bizottság
465/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Szegényekért Párt országos elnöksége és országgyűlési képviselőjelöltjei (a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott kifogások tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] A Szegényekért Párt országos elnöksége és képviselőjelöltjei 2018. március 9-én Borsod-Abaúj-Zemplén megye 04. számú és Hajdú-Bihar megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságához elektronikus úton szó szerint azonos tartalmú kifogásokat nyújtottak be. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság mellett működő Választási Iroda a benyújtott, és a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett kifogást 2018. március 10-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területi Választási Irodához, míg a Területi Választási Iroda 2018. március 11-én a Nemzeti Választási Irodához továbbította. A Hajdú-Bihar megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság mellett működő Választási Iroda a kifogást fellebbezésnek tekintette, ezért azt felterjesztésként küldte meg a Nemzeti Választási Bizottság részére.
[2] Beadványozók kifogásukban előadták, hogy a pártot és képviselőjelöltjeiket ért igaztalan és méltánytalan támadások miatt általános kifogást terjesztenek elő. Ebben rögzítették, hogy a sajtóban többször a Szegényekért Pártot, mint fiktív vagy kamupártot említették. Álláspontjuk szerint ezzel a képviselőjelöltjeiket negatívan diszkriminálják. Sérelmezték, hogy a leadott és törvényesen összegyűjtött ajánlásainkat sorra elutasították a választási szervek. Előadták, hogy fellebbezéseik elbírálásakor a választási bizottságok határozatai nem tartalmaztak indoklást. Beadványukban rögzítették továbbá, hogy „[a] képviselő-jelölteinket jogerős döntések után kizárták a versenyből, van olyan képviselőnk, aki teljesítette a törvényben előírt aláírás mennyiséget, majd olyan nyomást gyakoroltak rá az igaztalan híreszteléseikkel bizonyos körök, hogy önkéntesen visszalépett. (Budapest 11.VK.). (..) Olyan mintha kimondták volna ránk előre azt, hogy csalók vagyunk, holott ez a leghatározottabban koholmány, ezért az I. és II.fokú határozatokat az indoklási kötelezettség megsértése miatt semmisnek tekintjük”.
[3] Kérték, hogy a választási irodák azonnal vizsgálják meg kérvényeiket, a fellebbezéseiket tisztességesen és más személyekkel és pártokkal egyenlő módon bírálják el. Kérték továbbá, hogy a választási bizottságok azonnal vessenek véget a jogsértő tevékenységüknek. Előadták továbbá, hogy „[k]ifogásainkat és fellebbezéseinket, nyilván amennyiben szükségeltetik a Kúria előtt is előadjuk, de úgy gondoltuk Magyarországon demokrácia van, s mindenkit megillett annak esélye, hogy a Választáson tisztességesen megmérkőzhessen”.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
{C}[4] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 217. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság együttes vizsgálat és elbírálás végett elrendelheti azoknak az előtte folyamatban levő ügyeknek az egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg.
{C}[5] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mindkét kifogás szó szerint azonos tartalommal bír, így azokat a Ve. 217. § (1) bekezdése alapján egyesíti, és egy eljárásban bírálja el.
{C}[6] A Ve. 208. §-a alapján, a kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
{C}[7] A Ve. 212. § (2) bekezdése a kifogás kötelező tartalmi elemeit rögzíti, amelyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele. A kifogás kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
a) a jogszabálysértés megjelölése,
b) a jogszabálysértés bizonyítékai,
c) a kifogás benyújtójának neve, lakcíme (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
{C}[8] A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
{C}[9] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogások nem tartalmazzák a jelölő szervezet székhelyét, bírósági nyilvántartásba vételi számát, illetve a képviselőjelöltek lakcímét és személyi azonosítóját sem. Nem tartalmazzák továbbá a kifogások a vélelmezett jogszabálysértés konkrét megjelölését sem, melyre a Bizottság és a Kúria irányadó joggyakorlata szerint nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem meg kell jelölni a jogforrást, a szakaszszámot és a bekezdést, továbbá érdemi indokolás kell arra vonatkozóan, hogy az abban foglalt cselekmény, tevékenység miért jogellenes. A kifogások nélkülözik továbbá a Ve. 212. § b) pontjában szintén kötelező elemként megjelölt, a jogszabálysértés bizonyítékát.
{C}[10] Mivel a kifogások nem tartalmazzák a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt kötelező tartalmi elemeket, ezért azokat a Bizottság a Ve. 215. § c) pontja alapján egyesített eljárásában érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[11] A határozat a Ve. 212. §-án, 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 14.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke