A Nemzeti Választási Bizottság
461/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Kell az Összefogás Párt (képviseli: Galyas István elnök), (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Heves megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 30/2018. (III. 09.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] {C}A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1) és (2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 30/2018. (III. 09.) számú határozatában megállapította, hogy a Kell az Összefogás Párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Kovács András egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 476 érvényes ajánlás szerepelt.
[2] {C}Mivel az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, és visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] {C}Beadványozó 2018. március 12-én 15 óra 38 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 30/2018. (III. 09.) számú határozata ellen. Beadványában előadta, hogy az OEVB tévesen járt el az ajánlások ellenőrzése során, amikor az ajánlások ellenőrzése során a teljes körű egyezés törvényi követelményének érvényre juttatása mellett a jelöltre, illetve a jelölő szervezetre leadott ajánlásban megnyilvánuló választópolgári akaratot nem tartotta tiszteletben azáltal, hogy nem fogadta el érvényesnek azokat az ajánlásokat, amelyeket a jelölt és a jelölő szervezet önkéntesei az ajánlási szabályokat betartva gyűjtöttek. Beadványában hivatkozik a Ve. 126. §-ára és az 5/2014. NVB iránymutatásra. Előadta továbbá, hogy meghatalmazottja betekintett elutasított ajánlások ellenőrzéséről készített iratokba és tételesen kigyűjtötte a fellebbezésben is tételesen rögzített érvénytelennek minősített ajánlásokat, valamint kérte, hogy az adateltérés miatt elutasított ajánlások vonatkozásában a választási iroda adjon tájékoztatást arról, hogy melyik adat vonatkozásában és milyen mértékű adateltérést állapított meg az OEVB. A választási iroda azonban Beadványozó állítása szerint a kérést visszautasította azzal, hogy nem áll módjában adatokat kiszolgáltatni, az „ajánlást gyűjtőnek kellett volna a rögzítéskor az adatokat leellenőrizni, és akkor nem kerültünk volna ilyen helyzetbe.” Beadványozó kiemeli, hogy a jelölő szervezet a fellebbezésben tételesen rögzített ajánlások vonatkozásában nem tudott minden kétséget kizáróan meggyőződni arról, hogy az OEVB az Alaptörvényben, a vonatkozó jogszabályokban és a Nemzeti Választási Bizottság ajánlásában megfogalmazottak szerint járt el.
[4] {C}Mindezek alapján figyelemmel arra a tényre, hogy az ajánlóíven rögzített ajánlások adatai teljes körű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival, kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB határozatát változtassa meg, valamint, hogy a jelöltet vegye nyilvántartásba.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] {C}A fellebbezés nem alapos.
[6] {C}A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlások adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítani kell a választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni.
[7] {C}A Ve. 127. § (3) bekezdése szerint az ajánlásellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3.számú határozatában ezzel egyező álláspontot fogadott el és rögzítette, hogy "[a] nem megfelelő számú ajánlás hiányára alapítottan a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról döntő határozatnak nem része az egyes ajánlások érvénytelenségi okának megjelölése, mert erről a Ve. 127. § (3) bekezdése szerint külön tájékoztatás készül, amelyből az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól a kérelmező tájékozódhat.”
[8] {C}Az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú NVB iránymutatás (a továbbiakban: Iránymutatás) 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az Iránymutatás hangsúlyozza, hogy „[a] választási eljárás nyilvánosságának alapelvéből, valamint a Ve. 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéséből következik, hogy a választási iroda az érintett, jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet képviselője részére biztosítja az ajánlások ellenőrzéséről készített iratokba való betekintés lehetőségét”. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[9] {C}Az Iránymutatás 2. pontjában foglaltakat a Kúria is megerősítette Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozatában amelyben kifejtette, hogy az „iránymutatás szerint, az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően kapott tájékoztatás alapján tájékozódhat az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, ezért a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésében, a jogsértés mibenlétének kifejtésében nem lehetett a kérelmező akadályoztatott”.
[10] {C}A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés vizsgálata során nyilatkozatta az Eger Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Irodát (a továbbiakban: OEVI) az ajánlások ellenőrzéséről készített iratokba való betekintés körülményeinek, illetve Beadványozó fellebbezésében foglalt álláspontjának tisztázása céljából. Az OEVI nyilatkozata alapján az OEVI munkatársa, Berzéki Krisztina Beadványozó meghatalmazottjának személyes megjelenése során átadta az ajánlások ellenőrzésének tételes listáját, továbbá a többszörös ajánlások tételes listáját. A lista alapján a meghatalmazott ellenőrizte, hogy mely adattartalmak mutatnak eltérést (melyek az elutasítási okok), ugyanakkor az elutasítási okhoz tartozó helyes adattartalom (az ajánló választópolgár központi névjegyzék szerinti adatai) megtekintését nem biztosították (ami alapján a pontos eltérés azonosítása történt volna). Az OEVI tájékoztatta továbbá a meghatalmazottat, hogy az általa konkrétan kérdezett 7 db ajánlás tekintetében 4 esetben a személyi szám mutatott eltérést, 3 esetben pedig az adott adattartalom (a tételes lista 1-8. soraiban „ElutR” jelzéssel ellátott rovatok) a központi névjegyzéktől eltérést mutatott. Az OEVI nyilatkozata alapján ennek megfelelően a fellebbezésben foglalt azon kijelentés az OEVI munkatársa részéről, hogy „nem áll módunkban adatot szolgáltatni”, kizárólag az ajánló választópolgárok központi névjegyzék szerinti helyes adatainak közlésére vonatkozott, nem hangzott el olyan kijelentés, hogy „és akkor nem kerültünk volna ilyen helyzetbe”.
[11] {C}A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapítja, hogy a fellebbezés kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatban foglaltakat, nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arra vonatkozóan, hogy a megjelölt ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés, ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint Beadványozónak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az OEVB jogszerűen járt el, amikor az elutasítási okokhoz tartozó helyes adattartalom (az ajánló választópolgár központi névjegyzék szerinti adatai) megtekintését nem biztosították, hiszen a tájékoztatási kötelezettség kizárólag az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokra terjed ki, a helyes adattartalomra nem.
[12] {C}A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtett indokolás alapján a fellebbezés elutasításáról döntött és az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
V.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[13] {C}A határozat a Ve. 122. és 125-127. §-án, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 14.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke