A Nemzeti Választási Bizottság
457/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a P. T. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Békés Megyei Területi Választási Bizottság 89/2019. (X. 18.) számú határozata elleni fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. október 16-án terjesztett elő kifogást, amelyben sérelmezi a Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete (a továbbiakban: NACSE) jelöltállítását. Megítélése szerint a NACSE közhasznú minősítésű civil szervezet, amely az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civiltv.) 34. § (1) bekezdés d) pontja alapján politikai tevékenységet nem folytathat. A Civiltv. 2. § 22. pontja alapján azonban „közvetlen politikai tevékenységnek számít a helyi önkormányzati választásokon polgármester jelölése”. A NACSE közhasznú minősítése mindezért kizárta a jelöltállítást, a Szarvasi Helyi Választási Bizottságnak pedig vissza kellett volna utasítania a polgármester-jelölést a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 132. §-a és 133. § (1) bekezdése alapján.
[2] A Békés Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 2019. október 18-án a 89/2019. (X. 18.) számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a NACSE jelölő szervezetet a TVB 24/2019. (VIII. 23.) határozatával vette nyilvántartásba, annak polgármester-jelöltjét pedig a Szarvasi Helyi Választási Bizottság 38/2019. (IX. 9.) határozatával regisztrálta a jelöltek között. Az idézett határozatok elleni jogvesztő jogorvoslati határidő pedig 2019. augusztus 26-án, illetve 2019. szeptember 12-én eltelt. A TVB az elutasítás indokaként hivatkozik továbbá arra, hogy a törvényességi felügyeletet a civil szervezetek felett „a bíróság látja el”.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó 2019. október 21-én fellebbezést nyújtott be a Békés Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) részére, amelyet a TVI ugyanezen napon 13 óra 25 perckor megküldött a Nemzeti Választási Bizottságnak.
[4] Fellebbezésében előadta, hogy a sérelmezett határozat félreértelmezte kérelmét, amely nem a NACSE mint jelölő szervezet nyilvántartásba vétele ellen irányuló fellebbezés volt, hanem annak törvénysértő jelöltállítása miatt a folyamatosan fennálló jogsértő helyzetet támadta. Megítélése szerint a folyamatos jogsértés fennállása miatt beadványa nem lehet elkésett sem.
[5] Előadta, hogy eljárási jogosultságát a „Ve. 221. § (1) bekezdése alapozza meg, mely szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes személy fellebbezést nyújthat be”.
[6] A fentiekre tekintettel arra kérte a Bizottságot, hogy állapítsa meg, a NACSE megsértette a Civiltv. 2. § 22. pontját és 34. § (1) bekezdésének d) pontját, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján a szarvasi polgármester-választás eredményét semmisítse meg, és rendeljen el új választást.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[8] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[10] Az új jogszabályi környezetben a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta magánszemélyek fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[11] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[12] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései].
[13] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, azzal kapcsolatban fellebbezésében mindössze a jogszabályi rendelkezés ismétlése szerepel, tartalmilag azonban semmilyen érvelést nem ad elő.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, amelyek miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 21.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke