A Nemzeti Választási Bizottság
451/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a T. I. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 6 az elnök szavazatát is tartalmazó igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 13-án 21 óra 33 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a választások hivatalos honlapjának hiányos tartalommal való üzemeltetésével és közzétételével a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c), d) e), f) pontja szerinti alapelveket, a Ve. 2. § (2) bekezdését, a 4. § (2) bekezdését, illetve 42. §-át és 51. §-ának (3) bekezdését.
[2] Indokolása szerint a Ve. 76. § (1) bekezdés g) pontja értelmében az NVI működteti a választások hivatalos honlapját. A szabályozás „objektív felelősséget ír elő, vagyis még vis maior esetén sincs lehetőség a felelősség alóli mentesülésre”. Hivatkozik ezzel összefüggésben az NVB 772/2018. számú határozatára.
[3] Előadta, a www.valasztas.hu oldal leállása miatt nem voltak elérhetők
- a Nemzeti Választási Bizottság Ve. 51. § (1) bekezdés szerint kiadott iránymutatásai,
- az NVB határozatai,
- a Választási Információs Szolgálat elérhetősége,
- a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság elérhetősége,
- a Nemzeti Választási Bizottság Ügyrendje,
- a nemzetközi megfigyelők nyilvántartása.
[4] A nemzetközi megfigyelők adatainak hiánya álláspontja szerint a Ve. 2. § (2) bekezdése mellett a Ve. 4. § (2) bekezdését sérti, amely az NVI nyilvántartási kötelezettségét írja elő. Az NVB ügyrendjének és iránymutatásainak hiánya pedig a Ve. 42. §-a és 51. § (3) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettséget.
[5] A Választási Információs Szolgálat (a továbbiakban: VISZ) elérhetőségének hiánya álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjait, valamint 2. §-ának (2) bekezdését sérti, mert „annak alapvető feladata, hogy segítséget nyújtson a választási eljárással kapcsolatos jogkérdésekben”.
[6] A választási eljárás nyilvánossága sérelmével kapcsolatban megállapítja, hogy az, a nyilvánosság „mint közjogi-politikai természetű közeg, közvetítő jellegénél fogva, alkotmányjogilag a demokrácia és a népszuverenitás alkotmányos elvéből vezethető le. Ezekből az elvekből fakad a jogrendszer egészét érintő alapvető elvként rögzített követelmény, a joguralom is (vagyis a jogbiztonság elve), amelyen keresztül biztosítható a jog formális struktúraelve, amelynek fontosabb összetevői: a jog megismerhetősége, áttekinthetősége, bizonyossága, kalkulálhatósága és általános megvalósulása”. A fenti tétel részletesebb kifejtését követően előadta, hogy álláspontja szerint a választási irodáknak folyamatos tájékoztatási kötelezettségük van egyrészről a választópolgárok, másrészről a hivatalos szervek felé. Ezen felül ismerteti a választás jegyzőkönyveivel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, továbbá a nemzetközi megfigyelők szerepét és a rájuk vonatkozó szabályokat. Kéri mindezek alapján a megjelölt jogszabálysértések megállapítását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[7] A kifogás nem alapos.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány tárgya az NVI által működtetett www.valasztas.hu portál, a választások hivatalos honlapjának 2019. október 13-ai működése, illetve az azon elérhető adattartalom hiányossága miatt vélelmezett jogsértések.
[9] A Bizottság hivatalos tudomással bír arról, hogy 2019. október 13-án 20 óra 35 perctől a kiemelkedő terhelés miatt a www.valasztas.hu oldal elérése jelentősen lelassult, illetve a lekérdezések egy részét nem tudta teljesíteni. A felhasználók egy részénél ez a terhelés az oldal lassabb betöltését, vagy az átmenetileg nem elérhető üzenet megjelenését eredményezhette. A folyamatosabb kiszolgálás érdekében a Nemzeti Választási Iroda, és a tényleges műszaki üzemeltetést végző IdomSoft Zrt. a honlapot 20 óra 52 perckor eredményközlő üzemmódra állította át. A korlátozott funkciójú, de nagyobb stabilitást biztosító eredményközlő oldal üzemelt 23 óra 59 percig. Ezt követően statikus formában, de teljes adattartalommal működött a választások honlapja (részben az eredményközlő oldalon került publikálásra kötelező adattartalom, illetve link vezetett át a választások hivatalos honlapjának statikus adattartalmára). A honlap eredeti formája 2019. október 15-én jelent meg újra.
[10] A Bizottság rögzíti, hogy a kifogásban sérelmezett adattartalom közzétételének hiánya 2019. október 13-án, 20 óra 52 perc és 23 óra 59 perc közötti időpontra állapítható meg, leszámítva a választás előzetes eredményeinek közzétételét, amely az átállást követően folyamatos volt. Az adathiány az eredményeket összesítő Nemzeti Választási Rendszert (a továbbiakban: NVR) nem érintette, azon az eredményadatok folyamatosan érkeztek az NVI és az elérésére jogosult sajtóorgánumok számára is.
[11] A fent megállapított tényállást a Bizottság az alábbiak szerint értékelte.
[12] Beadványozó által is felhívott 772/2018. (IV. 16.) NVB határozat előzményként hivatkozik az NVB 753/2018. (IV. 14.) határozatára (a továbbiakban: Határozat), amely vizsgálta a Ve. 76. (1) bekezdés g) pontjában megjelölt kötelezettség sérelmét. A Bizottság ebben azt állapította meg, hogy a választások honlapjának néhány perces kiesése, illetve ezt követően a csökkentett adattartalommal való elérhetőség nem eredményezte a Ve. 76. § (1) bekezdés g) pontjának sérelmét, vagyis a honlap működtetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesülése nem feleltethető meg az átmeneti szolgáltatás-kieséssel. Ezt az álláspontját fenntartva a Bizottság megjegyzi, hogy az NVI tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a média képviselői felé az NVR-ben rögzített eredményadatokat a honlap működésének lassulása, továbbá az átállítását követően is továbbította, így nem volt olyan körülmény, amely a tájékoztatási kötelezettség teljesítését és a választási eljárás nyilvánosságát az eredmények megismerhetősége tekintetében ellehetetlenítette volna. Az pedig, hogy a honlap felhasználóinak egy része a szolgáltatást átmenetileg nem érte el a válaszidő megnövekedése miatt, nem egyenértékű azzal, hogy a honlap üzemeltetését az NVI megszakította vagy megszüntette volna.
[13] A Határozat szintén foglalkozik a Ve. 4. § (2) bekezdésének megsértésével, amely álláspontot a Bizottság jelen ügyben is fenntartja. A nemzetközi megfigyelők a választási szervek szavazást megelőző és szavazás napján folytatott tevékenységét vizsgálják. A Ve. nem ír elő határidőt arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartás adatait meddig kell közzétenni a honlapon, a személyes adatok megsemmisítésének határidejéről rendelkezik. A közzététel hiánya jogsérelmet akkor okozhat, ha bizonyítható, hogy amiatt konkrét jogsérelem keletkezett, vagy az olyan időtartamra terjed ki, amely már önmagában vélelmezhetővé teszi, hogy a jogszabályi kötelezés megkerülésére irányul. Jelen esetben ilyen körülmény nem merült fel.
[14] A Ve. 42. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság az eljárása részletes szabályait - az alakuló ülését követő harminc napon belül - ügyrendben állapítja meg, amelyet a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni. A Ve. 51. § (3) bekezdése alapján az NVB iránymutatását a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.
[15] A Határozat megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontjának, 42. §-ának és 51. § (3) bekezdésének sérelmét, azonban a Bizottság felhívja a figyelmet, hogy az idézett döntés jelentősen eltérő tényállás mellett született, ahol a csökkentett üzemmód a szavazás idején már fennállt, illetve a szavazást követően napokig fenntartásra került. Jelen esetben a kifogásolt adatok hiánya a szavazás lezárását követően keletkezett – összesen csak mintegy három óra időtartamra –, és a teljes jogszabályban megkívánt tartalom (ha a megszokottól eltérő formában is), de már a szavazás napjának végén ismételten elérhető lett.
[16] A Bizottság álláspontja szerint az NVB ügyrendjének és iránymutatásainak közzétételével kapcsolatban általános kötelezettséget ír elő a jogalkotó, ezért a jogalkalmazó szervek feladata a jogszabályi követelmények teljesülésének megállapítása. A közzététel a választási eljárás nyilvánosságához kapcsolódó garanciális elem, közérdek fűződik ahhoz, hogy a választópolgárok megismerhessék azokat a normatív erővel nem bíró szervezeti szabályzatokat és nem kötelező erejű, de elvi tartalmú jogi állásfoglalásokat, amelyek alapján a választási szervek ügyeikben eljárnak. A Határozatban a fenti követelmények sérelmét azért találta megalapozottnak a Bizottság, mert a megismerhetőség követelményének teljesülésére érdemi befolyással bírt a dokumentumok több napon keresztül tartó elérhetetlensége, továbbá az a körülmény, hogy azok már a szavazás folyamán sem voltak megtekinthetők.
[17] Jelen ügyben az ismételt közzététel jóval rövidebb időközzel valósult meg, a szavazás napján már megfelelően teljesült, és mivel a szünetelés a szavazás lezárása után kezdődött, a szavazati jog gyakorlására, a szavazás idején a jogorvoslathoz való jog gyakorlására érdemi befolyással nem lehetett.
[18] Hasonló megítélés alá esik az NVB határozatainak közzétételi kötelezettsége. A Ve. 49. § (2) bekezdése az NVB által meghozott határozatokra 2019. október 13-án teljesült, és az általános megismerhetőség rövid ideig tartó, és naptári napon belül maradó hiánya sem a választási eljárás nyilvánosságát, sem a jogorvoslati jog gyakorolhatóságát nem érintette. A határozatok megismerhetőségének rövid hiánya a jogorvoslati határidők miatt sem bírhatott érdemi jelentőséggel. Az NVB határozatai ellen alapesetben a Ve. 224. § (2) bekezdés alapján a meghozataltól számított három napos határidő van, amely a Ve. 10. §-a alapján naptári napokban számított, jogvesztő jellegű és a határidő utolsó napján, 16 órakor jár le. Ez azt jelenti, hogy az NVB 2019. október 13-án hozott határozatai ellen október 16-án 16 órakor jár le a jogorvoslati határidő, így a felülvizsgálati kérelmek benyújthatóságát az elérhetőség október 13-ai hiánya egészen biztosan nem befolyásolhatta. Az NVB október 13-át megelőzően utoljára, október 10-én meghozott határozataival szemben a jogorvoslati határidő pedig a szavazás napján már 16 órakor lejárt. Tehát az ezekkel szembeni bírósági jogorvoslati kérelmek benyújtását sem befolyásolta e határozatok éjszakai fellelhetőségének átmeneti hiánya.
[19] A választási szervek és a VISZ elérhetőségének hiányával kapcsolatban Beadványozó alapelvi sérelmeket és a választási eljárás nyilvánosságának sérelmét jelöli meg, azonban ezt érdemben nem támasztja alá. A Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontja alapján a választási irodák választási információs szolgálatot működtetnek. Ezzel kapcsolatban azonban további követelményt nem támaszt a Ve., alapvetően szervezési kérdésnek minősül. Az NVI az NVB és a VISZ elérhetőségeit területi és helyi választási irodák útján is biztosítja, a választásnapi ügyfélfogadási, ügyeleti rendet és a telefonos elérhetőséget a sajtó útján is közzétette. A VISZ 2019. október 13-án 23 óra 25 percig fogadta a hívásokat (a tervezett ügyfélfogadási zárás 22 óra volt, amelyet az NVI meghosszabbított), és a VISZ ügyfélforgalma a honlap átállítása folyamán megnövekedett. Mindez alátámasztja, hogy a választópolgárok számára a VISZ útján az NVI a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt eljárási alapelveknek megfelelő tájékoztatást megadta. A Bizottság megítélése szerint a vélt alapelvsérelem ellen hat az a konkrét tény is, hogy a magánszemély Beadványozó a jogorvoslati kérelmét – az NVB hiányolt elektronikus elérhetőségére – a sérelmezett, 20 óra 52 perc és 23 óra 59 perc közötti időszakban nyújtotta be.
[20] Mivel a kifogásban megjelölt magatartás részben nem valósított meg jogsértést, részben pedig a vélelmezett alapelvsértéseket a beadványban foglalt bizonyítékok és érvelés nem támasztották alá, a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint a kifogás elutasításáról döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c), d), e) és f) pontjain, 42. §-án, 43. §-án, 49. §-án, 51. § (3) bekezdésén, 75. § (1) bekezdés b) pontján, 76. § (1) bekezdés g) pontján, 208. §-án, 218. §-án, 220. §-án, 301. §-án és 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke