A Nemzeti Választási Bizottság
45/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a TV2 Média Csoport Zrt. (1145 Budapest Róna utca 174.) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között eljárási alapelvet azzal, hogy – a TV2 médiaszolgáltatásában 2019. április 8-án és április 9-én, a kifogásban megjelölt – hírműsoraiban kizárólag arról adott tájékoztatást, hogy a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt 2019. április 8-án leadta a lista bejelentéséhez szükséges ajánlóíveket, miközben ugyanezen a napon további két jelölő szervezet is leadta azokat. Ez utóbbi két jelölő szervezet eljárási cselekményéről szóló tájékoztatást azonban a TV2 Média Csoport Zrt. elmulasztotta.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a további jogsértéstől.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a jogsértő közléssekkel azonos napszakban és azokhoz hasonló módon tegye közzé.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. április 10. napján 9 óra 35 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. április 8-ai és április 9-i műsorainak szerkesztése a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelvekbe ütközött.
[2] Kifejtette, hogy a Médiaszolgáltató 2019. április 8-ai esti hírműsoraiban és április 9-ei reggeli hírműsoraiban együttesen öt alkalommal (2019. április 8-án 18 órakor a „Tények”, továbbá a „Tények röviden” című műsorokban, 2019. április 9-én 01.40 perckor a „Tények Extra”, 03.50 perckor a „Tények este”, valamint 06.25 perckor a „Tények reggel” műsorokban) azt a valótlan információt tárta a nézők elé, hogy a 2019. május 26. napjára kitűzött Európai Parlamenti képviselők választásán a jelöltállításhoz szükséges húszezer ajánlást a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (továbbiakban: FIDESZ-KDNP) adta le elsőként. Beadványozó előadta továbbá, hogy a fentiek közül egyik hírműsorban sem tájékoztatták a nézőket arról, hogy az ajánlóíveket a listaállításhoz szükséges ajánlásokkal a Jobbik Magyarországért Mozgalom (továbbiakban: Jobbik) adta le elsőként, amelyről a jelölő szervezet 2019. április 8-án reggel 9.00 órakor a Nemzeti Választási Iroda székhelyén sajtótájékoztatót is tartott. Beadványában ismertette, hogy a Médiaszolgáltató a fent jelzett időszakban több alkalommal is beszámolhatott volna az ajánlóívek Jobbik általi elsőként történt leadásáról, de ez, a fentiek szerinti öt hírműsoron kívül sem történt meg.
[3] Beadványozó kifogásában ismertette, hogy a Médiaszolgáltató egy alkalommal sem említette meg az ajánlóívek leadását a Jobbik vonatkozásában, ezt a tévénézőkkel nem osztotta meg, ezzel súlyosan megsértve a jóhiszeműség és az esélyegyenlőség követelményét. Kifogásolta továbbá, hogy a Médiaszolgáltató e magatartásával a hírszerkesztést részrehajlóan végezte, mivel nem csak a Jobbik általi ajánlóív leadásának eseményéről hallgatott, hanem azt a látszatot próbálta kelteni, hogy az ajánlóíveket egyedül a FIDESZ-KDNP adta le. A Beadványozó kifogásolta továbbá, hogy az első hírműsort követően sem került korrigálásra, annak tartalma további hírműsorokban megismétlésre került.
[4] Álláspontja szerint a Médiaszolgáltató fenti tevékenységével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített választási eljárási alapelveket. A beadványozó kifogásában hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.353./2018/2., Kvk.I.37.388/2018/2., Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéseire, valamint az Nemzeti Választási Bizottság 556/2018., 941/2014., 1094/2014. számú határozataira.
[5] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a szándékos jogsértések miatt maximális bírságot is szabjon ki.
[6] A Nemzeti Választási Iroda a Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját. A kifogással kapcsolatban észrevételt a Médiaszolgáltató nem tett.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság, mint hivatalosan ismert tényt rögzíti, hogy 2019. április 8-án a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság székházában az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a lista állításához szükséges dokumentációt és az ajánlóíveket a Nemzeti Választási Iroda az alábbi sorrendben vette át a jelölő szervezetektől: elsőként a Jobbik-tól, ezt követően a FIDESZ-KDNP-től, majd a Momentum Mozgalom nevében eljárt személytől.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] Beadványozó a Médiaszolgáltató tevékenységét az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[9] A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint az Európai parlament tagjainak 2019. május 26. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2019. (III. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: IM Rendelet) 30. §-a alapján az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásának eljárásában a kampányidőszak 2019. április 6-tól május 26-án 19.00 óráig tart.
[10] A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint a választási kampányban részt vevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A Nemzeti Választási Bizottság és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – a Kúria által jóváhagyott – több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. [137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, 556/2018. NVB határozat, Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzések]
[11] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fentiekkel ellentétben a kifogásban megjelölt műsorszámok önálló vizsgálat tárgyát képezhetik. Ennek alapja, hogy a Kúria Kvk.VI.37.432./2018/2. számú határozatában megfogalmazott álláspont szerint „ha a műsorfolyamban való megjelenés lehetősége valamely, a médiaszolgáltató oldalán felmerült okból, indokból egyetlen adásra korlátozódik, akkor az ebből való kimaradás (kihagyás), a kiegyensúlyozottságot illetve az esélyegyenlőséget önmagában sérti”. Hasonló álláspontot tükröz a Nemzeti Választási Bizottság 32/2017. számú határozata is, amely egy önálló, a választási kampányt érintő riportműsorral összefüggésben állapította meg, hogy „eltérő eljárást indokol az a körülmény, hogy a kifogás egy olyan riportot érint, amely a választás előtt rövid idővel, egyszeri alkalommal került bemutatásra (...) és amelynek kifejezett célja volt, hogy a választási kampány végén egyfajta összegzést nyújtson a választáson induló jelöltekkel és a kampányban megjelenített célkitűzéseikkel, álláspontjukkal kapcsolatban.” Utóbbi esetben a műsorfolyam jelentős részének vizsgálatától azért is volt indokolt eltérni, mert a médiaszolgáltató oldalán felmerült ok mellett a Nemzeti Választási Bizottságnak azt a körülményt is értékelnie kellett, hogy a sérelmezett műsorszám a választási kampány egy kiemelt eseményéhez, a kampányzáráshoz kapcsolódott. A Nemzeti Választási Bizottság korábbi 663/2018. valamint 683/2018. számú határozataiban szintén rámutatott arra, hogy az egyes műsorszámok önálló vizsgálat tárgyát képezhetik.
[12] Jelen ügyben a Nemzeti választási Bizottság kiemeli, hogy a tudósítás az ajánlóívek leadásához és a lista bejelentéshez kapcsolódott. Az ajánlóívek leadásáról szóló tájékoztatásnak rövid ideig van relevanciája, hiszen a leadást követő legkésőbb negyedik napon az eljáró választási bizottság döntést hoz a lista nyilvántartásba vételéről. Így amennyiben egy adott jelölő szervezet meghatározott időpontban/időszakban leadott ajánlásairól a médiaszolgáltató tájékoztatást nyújt hírműsorában, úgy az esélyegyenlőség elvének érvényesülése érdekében hasonló tájékoztatást kell nyújtania a további benyújtó jelölő szervezetekről is.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság Médiaszolgáltatónak a kifogásban hivatkozott hírműsorait megvizsgálta és megállapította, hogy a műsorszámokban kizárólag a FIDESZ-KDNP által leadott ajánlóívekről szóló tájékoztatás került adásba minden alkalommal.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2019. április 8-án az alábbi három jelölő szervezet jelentette be listáját az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán, és adta le ezzel egyidejűleg ajánlóíveit ellenőrzésre a Nemzeti Választási Iroda részére: a Jobbik, a FIDESZ-KDNP, valamint a Momentum Mozgalom. Médiaszolgáltató azonban a kifogásban hivatkozott műsoraiban kizárólag arról tudósított, hogy a FIDESZ-KDNP adta le az ajánlóíveket, amellyel az esélyegyenlőség jogszabályi követelménye sérült.
[15] A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme körében a Nemzeti Választási Bizottság utal arra, hogy a Kvk.III.37.465/2014/2. számú határozattal felülvizsgált 941/2014. sz. határozata, illetve az irányadó Kúriai gyakorlat alapján az esélyegyenlőség alapelve sérelmével összefüggésben a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme is megállapítható, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]
[16] Jelen ügyben ennek feltételei nem állnak fenn, mivel a választási eljárás egyetlen mozzanatával összefüggésben (ajánlóívek leadása) történt a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás, a kampányidőszak egy rövid, mindösszesen két napot felölelő időtartamában.
[17] A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont sérelme megállapításának mellőzése mellett a Bizottság nem látta indokoltnak a bírság kiszabását sem. Ismétlődő jogsértés nyilvánvalóan nem áll fenn, hiszen Beadványozó álláspontjával ellentétben a választási eljárások önállóan vizsgálandók, a korábbi választási eljárásban a kérelmezett terhére megállapított jogsértések nem vehetőek figyelembe jelen ügyben előzményként. Nem bizonyítható továbbá a jogsértés szándékossága sem, hiszen a műsorszolgáltató a jelölő szervezet nyilatkozata alapján adott hírt az ajánlások elsőként való leadásáról.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, 139. § (1) bekezdésén, 151. §-152. §-ain, 218. § (2) bekezdés a)-b) pontjain, a 220. §-án, az IM Rendelet 30. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. április 11.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnök