A Nemzeti Választási Bizottság
447/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a S. I. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság 48/2019. (X.14.) számú határozata elleni fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A területi választási bizottság döntése]
[1] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) 2019. október 14-én a 48/2019. (X. 14.) számú határozatában rögzítette, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei listás választás eredményes volt és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 307/O. §-ában foglalt hatásköri szabály alapján a megyei önkormányzati képviselők választásának eredményét a határozatában foglaltak szerint állapította meg. Rögzítette, hogy a megszerezhető mandátumok száma 18, amelyből a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös listája 11 mandátumot, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 3 mandátumot, a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom 1-1 mandátumot szerzett.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[2] Beadványozó 2019. október 16-án 13 órakor fellebbezést nyújtott be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) részére, amelyet a TVI ugyanezen napon 16 óra 22 perckor megküldött a Nemzeti Választási Bizottságnak.
[3] Beadványozó fellebbezését a TVB 48/2019. (X.14.) számú, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzati képviselők választásának eredményéről szóló határozat ellen nyújtotta be.
[4] Fellebbezésében előadta, hogy a sérelmezett határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint az érvénytelen lebélyegzett szavazólapok száma 4444 darab volt. Beadványozó álláspontja szerint ezen szám arra utal, hogy „vannak olyan gondatlanul érvénytelennek minősített szavazatok, amelyek valójában érvényesek.” Meglátása szerint emiatt sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített, választás tisztaságának megóvása alapelv.
[5] A fentiekre tekintettel arra kérte a választási bizottságot, hogy a sérelmezett határozatot változtassa meg akként, hogy a megyei listákra leadott szavazólapok érvénytelenségét, illetve érvényességét megállapító döntéseit vizsgálja meg, döntsön a szavazatok érvényessége tárgyában, és a szavazatok újraszámolásával állapítsa meg az eredményt.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[7] A fellebbezés a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzati képviselők választásának eredményét támadja.
[8] A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslat eltérő jellegét a Kúria is hangsúlyozta a Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében. Míg az általános szabály szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozatával szemben lehet benyújtani, a Ve. 241. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés esetében kizárólag a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére lehet hivatkozni. A Ve. tehát pontosan meghatározza azt, hogy a választás eredménye elleni fellebbezés milyen indokok alapján bírálható el érdemben.
[9] A Bizottság rögzíti, hogy Beadványozó semmilyen formában nem hivatkozik sem az adott választókerületekben működő egyes szavazatszámláló bizottságok szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, sem arra, hogy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésre kerültek volna. A fellebbezés hivatkozik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvre, azonban nem társít a jogszabálysértésekhez kapcsolódó érdemi indokolást, annak érdekében, hogy megállapítható legyen, hogy miben áll a jogsértés mibenléte, illetve azt sem tartalmazza, hogy a felhívott jogszabályhelyeknek a megsértése milyen ok-okozati kapcsolatban van a Ve. 241. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakkal.
[10] A Kúria Kvk.I.37.221/2014/2. számú végzésében foglaltak szerint nem alkalmas érdemi vizsgálatra a fellebbezés, ha abban megjelölnek jogszabályhelyeket, de azt hogy annak körében mi a konkrét jogszabálysértés (tényállás, bizonyítékok, jogi okfejtés), már nem jelölik meg, nem részletezik.
[11] A Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú döntésében az eredmény elleni jogorvoslatokkal összefüggésben megállapította, hogy: „a választási eredmény elleni jogorvoslat annyiban is speciális az egyéb választási jogorvoslathoz képest, hogy a törvénysértés pontos megjelölése mellett annak bizonyítékait is olyan fokon kell megjelölni, illetve hivatkozni, amely legalább a valószínűsítés szintjén alátámasztja az eredmény megállapítása során bekövetkezett jogsértéseket.”
[12] A fellebbezés semmilyen konkrét állítást nem fogalmaz meg annak kapcsán, hogy pontosan milyen jogsértések merültek fel az eredmény megállapítása során. Beadványozó a lebélyegzett érvénytelen szavazólapok számát sérelmezi, de nem szolgáltat bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezen szavazólapok valójában érvényesek lennének.
[13] A fentieken túlmenően a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.
[14] Az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta magánszemélyek fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[15] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[16] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései].
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza annak a Ve. 241. § (2) bekezdése szerinti jogalapját, illetve Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, amelyek miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) és d) pontján, 241. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke