A Nemzeti Választási Bizottság
443/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Létesítményeket Üzemeltető Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (2840 Oroszlány, Bánki Donát utca 2/J, képviseli: Tassi József Viktor ügyvezető) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság 25/2019. (X. 11.) számú határozatát megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja tekintetében is elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 20-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] M. dr. B. L. M. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. október 9-én és 10-én kifogásokat nyújtott be az Oroszlányi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB). A HVB a kifogásokat 2019. október 10-én a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 213. § (1) bekezdése és 151. § (1) bekezdése alapján áttette a Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). A TVB jegyzőkönyvbe foglalt döntésével elrendelte az ügyek egyesítését.
[2] Kifogástevő a 2019. október 9-én benyújtott kifogásában előadta, hogy az Oroszlányi Városi Televízió (a továbbiakban: OVTV) 2019. október 7-i élő adásában – amelyet 2019. október 8-án megismételtek – a televízió vendége volt Lazók Zoltán, az Oroszlányiak Lokálpatrióta Köre (a továbbiakban: OLPK) jelölő szervezet polgármesterjelöltje.
[3] Kifogástevő részletesen előadta, hogy álláspontja szerint milyen jogsértések valósultak meg az adással kapcsolatban. Kifogástevő ismertette, hogy a szerkesztő durván, a jelölt irányába tett támogató megjegyzéseivel sértette az elfogulatlanság követelményét. Hozzáfűzte továbbá, hogy a szerkesztő nem olvasta be a FIDESZ-KDNP távolmaradás okáról tájékoztató közleményét, valamint „cinikus módon” olyan színben tüntette fel a FIDESZ-KDNP programját, mintha az a másik szervezet programjával azonos lenne. Előadta továbbá, hogy a beszélgetés során több alkalommal a FIDESZ-KDNP programjára hivatkoztak, annak idézése nélkül. Kifogástevő sérelmezte továbbá azt is, hogy a szerkesztő a beszélgetés során több alkalommal magánvéleményt, kommentárt fűzött a kérdéshez vagy a jelölt válaszához.
[4] Kifogástevő álláspontja szerint a fentiek megvalósítják a Ve. 147. § (1)-(4) bekezdéseinek, továbbá a Ve. 147/A. és 147/C. §-ainak, továbbá a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 12. § (1)-(4) bekezdéseinek sérelmét.
[5] Állításainak alátámasztására az alábbi bizonyítékokat csatolta:
- az OVTV elfogultságának bizonyítására az OLPK sajtótájékoztatóján készült fotót, ahol az OVTV-t üzemeltető városi cég vezetője a jelölő szervezet tagjaként áll a kampányfotóra,
- az OVTV e-mailjét a városi műsorok struktúrájáról,
- a FIDESZ-KDNP közleményét a távolmaradás okairól,
- az OVTV 2019. október 7-i adásának linkjét,
- a városi költségvetés linkjét, annak bizonyítására, hogy az OVTV közpénzből finanszírozott médium.
[6] A fent kifejtettekre tekintettel kérte a választási bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől és szabjon ki bírságot.
[7] Kifogástevő 2019. október 10-én ismételten kifogást nyújtott be a HVB-hez, amelyben előadta, hogy az OVTV 2019. október 7-i adásában Lazók Zoltán, az OLPK jelöltje vitára hívta a FIDESZ-KDNP jelöltjét. Hozzáfűzte, hogy másnap az OVTV e-mailben választási műsorba hívta a jelöltet, amelyre a jelölő szervezet nevében válaszlevelet küldött. A levelezést Kifogástevő mellékelte beadványához. Előadta továbbá, hogy az OVTV közösségi oldalán nem teljes terjedelemben közölte a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet nevében adott választ, így a távolmaradás okairól nem nyújtott hiteles tájékoztatást.
[8] Kifogástevő álláspontja szerint a fenti magatartások megvalósították a Ve. 147. § (1)-(5) bekezdéseinek, a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) és f) pontjaiban foglalt alapelvek, továbbá az Mttv. 12. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak sérelmét.
[9] Mindezek alapján kérte a kifogást elbíráló választási bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől és szabjon ki bírságot.
[10] A TVB a 25/2019. (X. 11.) számú határozatával megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdése c) és e) pontjainak sérelmét és az OVTV-t eltiltotta a további jogszabálysértéstől. Továbbá kötelezte az OVTV-t a határozat rendelkező részének a határozat közlésétől számított 3 napon belüli, az OVTV Facebook oldalán történő közzétételére, valamint az OVTV adásában, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon történő közzétételére.
[11] A TVB határozat indokolásában megállapította, hogy az OVTV a 2019. október 7-i műsorában nem került beolvasásra a FIDESZ-KDNP közleménye, és a riporter a saját szavaival fogalmazta meg a FIDESZ-KDNP jelöltje távolmaradásának okát. A TVB a riporter kijelentését értékelő véleménynek, kommentárnak minősítette.
[12] A TVB indokolásában kifejtette, hogy az OVTV azzal, hogy nem tette közzé a „Facebook” oldalán a FIDESZ-KDNP közleményét, elzárta a választópolgárokat attól, hogy megismerhessék a jelölő szervezet álláspontját, amelyet álláspontja szerint az OVTV saját értelmezésében tárt a választópolgárok elé. A TVB azt is megállapította, hogy a szerkesztő olykor „cinikus” megnyilatkozásai értékelő véleményt hordoztak, amelyek alkalmasak a választópolgárok befolyásolására. A TVB rögzítette továbbá, hogy Kifogástevő maga is a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatósághoz fordult, így a TVB az Mttv. vonatkozásában a jogsértéseket nem vizsgálta.
II.
[A fellebbezések tartalma]
[13] Beadványozó, mint az OVTV üzemeltetője 2019. október 14-én 15 óra 19 perckor fellebbezést nyújtott be a Komárom-Esztergom Megyei Területi Választási Bizottság 25/2019. (X. 11.) számú határozata ellen.
[14] Beadványozó véleménye szerint az OVTV nem sértette meg a Ve. előírásait a 2019. október 7-i élő adásban tett, a TVB határozat indokolásában idézett kérdéseivel, illetve megfogalmazásaival.
[15] Továbbá kifejtette azt is, hogy azzal sem sértették meg a Ve.-t, hogy nem olvasták be szó szerint a FIDESZ-KDNP 2019. szeptember 9-én kelt sajtóközleményét arról, hogy jelöltje nem vesz részt a polgármesteri vitán, ugyanis ezen közleményt korábban már többször is szó szerint közzétették.
[16] Beadványozó ezért vitatta, hogy a TVB határozatában is idézett szövegrészek bármilyen módon is megsértették volna a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket.
[17] Hozzáfűzte, hogy álláspontjuk szerint a kifogásolt műsorban az OVTV magatartása alapján nem sérült az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelv, hiszen a FIDESZ-KDNP saját maga döntött úgy, hogy a vitában nem kíván részt venni, így ők maguk zárták ki annak lehetőségét, hogy a televízió nézői megismerhessék álláspontjukat az önkormányzati választási kampányban.
[18] Fentiekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg, hogy az Oroszlányi Városi Televízió kifogással érintett műsora eleget tett a Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek is.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[19] Beadványozó fellebbezése alapos.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.
[21] A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság első fokú határozatával szemben fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségét, amely szerint ő az Oroszlányi Városi Televízió üzemeltetője és az ügyet érdemben vizsgálta.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság elsőként megvizsgálta a kifogással érintett műsort és megállapította, hogy a sérelmezett tartalom egy élőben sugárzott stúdióbeszélgetés, amely a műsorvezető és annak meghívott vendége között zajlott. A Bizottság erre tekintettel megállapította, hogy Kifogástevő által felhívott Ve. 147. §-ának rendelkezései jelen ügyben nem alkalmazhatóak, hiszen a fent megjelölt műsorszám sem jellegében, sem tartalmában nem értékelhető a Ve. 146. §-ában meghatározott politikai reklám fogalomkörében.
[23] A Bizottság rögzíti, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásának kampányidőszakában a helyi önkormányzati, közpénzből finanszírozott médiaszolgáltatón számon kérhető a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelvek megsértése.
[24] A Bizottság rögzíti továbbá, hogy Beadványozó állítása szerint több ízben maradéktalanul közzétette a Kifogástevő által hivatkozott 2019. szeptember 9-én megjelentetett sajtóközleményt. A Bizottság a becsatolt bizonyítékok alapján megállapítja, hogy az OVTV meghívta Kifogástevőt a jelen ügy tárgyát képező választási vitaműsorába, ő azonban a 2019. október 8-án kelt válaszlevelében a felkínált lehetőséget elutasította. Kifogástevő által írt válaszlevél nem tartalmazott arra vonatkozó kérést, hogy az OVTV a vitaműsorban olvassa fel a 2019. szeptember 9-én kelt sajtóközleményt vagy a 2019. október 8-i válaszlevelet, illetve, hogy bármelyiket tegye azt közzé közösségi oldalán. Mindezek alapján nem megalapozott a TVB határozata az OVTV közösségi oldalán közétett bejegyzés tárgyában sem. Az első fokú határozat megállapításaival szemben a Bizottság álláspontja az, hogy az OVTV eljárása mind a közleménye közzététele, mind annak tartalmát tekintve nem valósítja meg egyetlen Ve. alapelv sérelmét sem. Tényszerűen tartalmazza a FIDESZ-KDNP jelöltje részéről a meghívás visszautasítását a vitaműsorral kapcsolatban és azt, hogy az oroszlányi szervezet fenntartja a korábbi sajtóközleményében kifejtett álláspontját. A jelölt vagy szervezete részéről meghatározott konkrét kérés hiányában, az OVTV előzőekben hivatkozott tájékoztatása a jelölt távolmaradásáról és annak okáról a Bizottság szerint megfelelő volt.
[25] A Bizottság megállapítja, hogy a műsorszolgáltató számára az Mttv. 203. § 41. pontja biztosítja a szerkesztői szabadságot, a Ve. alapelvi szabályainak pedig a műsorszámok összességében kell érvényesülniük. Az Alkotmánybíróság 3119/2019. (V. 29.) AB határozatában is hivatkozott 1/2007. (I.18.) AB határozatából az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a média – azon belül a szerkesztési szabadság – olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem indokol.
[26] A Bizottság megállapítása szerint azzal, hogy FIDESZ-KDNP jelöltje nem élt a vitaműsorban való részvétel lehetőségével, saját maga zárta ki annak lehetőségét, hogy a műsort megtekintő választópolgárok megismerhessék az ő általa képviselt jelölő szervezet álláspontját is az önkormányzati választási kampányban és, hogy reflektáljon a műsorban elhangzott, adott esetben vele, kampányával, jelölti alkalmasságával kapcsolatos megnyilvánulásokra.
[27] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a FIDESZ-KDNP jelöltje az elmulasztott média megjelenési lehetőség körében a továbbiakban nem kifogásolhatja annak tartalmát, hiszen figyelemmel az Alkotmánybíróság hivatkozott 1/2007. (I. 18.) AB határozatában rögzített álláspontra, valamint a vonatkozó Mttv. rendelkezéseire, egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés.
[28] FIDESZ-KDNP jelöltje lehetőséget kapott arra, hogy a vitaműsorban történő részvételével eljuttassa kampányüzenetét a televízió nézőinek. Távolmaradása esetén azonban a továbbiakban nem hivatkozhat a Ve. 2. §-ban meghatározott alapelvek sérelmére, illetve nem kifogásolhatja a nélküle lezajlott vitaműsor tartalomszerkesztését, illetve az abban elhangzottakat.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a stúdióbeszélgetés során a műsorvezető értékítélet nélkül, objektív módon tájékoztatta a nézőket a FIDESZ-KDNP jelöltjének távolmaradásáról. A műsor további részében lezajlott interaktív beszélgetés tartalmával kapcsolatban pedig a Bizottság rögzíti, hogy az a fent kifejtettek alapján a szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdés, amelynek vizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
[30] A Kúria Kvk.IV.38.133/2016/2. számú határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás, azon belül a sajtószabadság, valamint a szerkesztői szabadság tartalmi szempontjainak meghatározása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
[31] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy tévesen járt el a TVB, amikor a jelen ügy tárgyát képező műsor kapcsán megállapította a Ve. 2. § c) és e) pontjainak sérelmét.
[32] A Bizottság ezért Beadványozó fellebbezésének helyt ad, a TVB 25/2019. (X. 11.) számú TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai tekintetében megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, 43. §-án, a 46. § d) pontján, a 139. §-án, a 146. §-án, 151. §-án, a 152. § (1) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdése a) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, és az Mttv. 203. § 41. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 17.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke