439/2019. NVB határozat - a dr. H. M. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

439/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. M. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]           Beadványozó 2019. október 12-én 15 óra 55 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a „Fidesz alkotmánysértő kampánya” és a „miniszterelnök facebook videója” ellen a „Vjt. 208 § alapján”.

[2]           Jogorvoslati kérelmében kifejtette, hogy meglátása szerint a 2019. évi választásokon „a Fidesz képviselőjelöltjeire kell szavazni, mert ők jelentik a garanciát a forrásokhoz való jutáshoz, több településen is megjelent, a kormánypropaganda”. Majd hozzátette, hogy sérelmezi a „miniszterelnök facbook videóját” is, amely megítélése szerint „tartalma alapján egyértelműen választási videó”. Beadványozó a sérelmezett tartalmú videó internetes elérhetőségét (linkjét) is csatolta. Ezt követően, hivatkozott több választási kampányeseményre, idézett az Alkotmánybíróság „1127/B/1992” számú döntéséből, hivatkozott a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjának sérelmére, az Alaptörvény több rendelkezésére, a „2011 éviCLXXXIX.törvény a helyi önkormányzatokról.111§(1)”-ére, a „Btk 305. paragrafus”-ára, továbbá a 2014-es EBESZ jelentésre. A kifogásához több internetes oldal linkjét és egyéb „véleményeket” is mellékelt.

[3]           Álláspontja szerint „az önkormányzati választásokon nemcsak pártok indulhatnak, a legalkalmasabb jelölt demokratikus kiválasztását állami pozíciók, jogosítványok magához kötésével, kisajátításával torzítja a kormánypárt, ennek hátrányait más pártok jelöltjei ill a független indulók szenvedik el”. Hozzátette, hogy „a központi források elosztásáról és ennek a rendszernek a működéséről beszélnek és amikor ezt teszik, ezt nem lehet alkotmányosan védelmezett szabad véleménynyilvánításnak nevezni”. Megítélése szerint „az államot kisajátítani és politikai okokból felhasználni nem lehet. Aki így tesz és ezt politikai célból, hatalomfenntartás céljából felhasználja, az törvénysértést követ el.”

[4]           Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásának adjon helyt és akadályozza meg, hogy a „továbbiakban a helyi jelöltek és a kormánypárt államhatalmi eszközökkel ne kampányoljon, a lakosságot ne zsarolhassa tovább”.

[5]           Ezt követően 2019. október 12-én 15 óra 59 perckor újabb elektronikus levelében kívánta a kifogásában foglaltakat kiegészíteni.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[6]           A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[7]           A Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[8]           A Ve. 212. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és a jogszabálysértés bizonyítékait. Ennek során egyrészről a sérelmezett cselekményt, magatartást be kell mutatni, le kell írni, majd meg kell jelölni, hogy milyen választásra irányadó jogszabályi rendelkezést sért a bemutatott cselekmény, magatartás. A Kúria eseti döntéseiben kirajzolódik az a megközelítés, hogy az sem elegendő a jogszabálysértésre hivatkozás körében, ha a kérelmező felsorol jogszabályhelyeket, azonban nem jelöli meg, hogy a jogorvoslattal érintett határozat vagy cselekmény milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.III.38.072/2014/2., Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések]

[9]           Jelen eljárásban a Bizottság rögzítette, hogy Beadványozó ugyan felsorolt alaptörvényi rendelkezéseket és megjelölte a Ve. alapelveinek sérelmét is, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásával összefüggésben több internetes oldalra mutató linket is meghivatkozott, azonban pontosan nem jelölte meg kifogásban az arra vonatkozó jogi okfejtést, hogy az általa sérelmezett cselekmények – a FIDESZ jelölő szervezet országos kampánya és a miniszterelnök Facebookon közzétett videója – miként eredményezték a megjelölt jogszabályok megsértését. A Bizottság álláspontja szerint, a vélelmezett jogsértések és a választásra irányadó jogszabályok sérelme közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül benyújtott kifogás nem eredményezheti a vélt jogsérelem megállapíthatóságát.

[10]        A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás 2019. október 12-én 15 óra 59 perckor megküldött kiegészítése kapcsán – utalva a 13/2016. számú és az 951/2018. számú határozatában foglalt joggyakorlatra – megállapítja, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „[a] kifogásnak tartalmaznia kell (...)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint a kifogásnak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen.

[11]        A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával: ezen időtartam alatt kell az ügy elbírálására felkészülni mind szervezési, mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne, ezért a Bizottság a Beadványozó által megküldött második elektronikus levél tartalmának figyelembevételét mellőzte.

[12]        A Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt kötelező tartalmi elemét – jogszabálysértés megjelölése –, amely miatt azt a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[13]        A határozat a Ve. 208. §-án, a 209. §-án, a 212. §-án, a 215. § c) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. október 13.

 

                                                                                                 Dr. Rádi Péter

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke