436/2019. NVB határozat - a Gábris Jácint képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

436/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Gábris Jácint (a továbbiakban: Beadványozó) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei Területi Választási Bizottság 60/2019. (X. 8.) számú határozata elleni fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

[1]          Beadványozó 2019. október 7-én 2 óra 30 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nagykanizsai Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaira, a 43. §-ra, a 141. §-ra és 147. §-ra, továbbá a 151. § (1) bekezdésére hivatkozással a Kanizsa Lokálpatrióta Hetilap című sajtótermék (a továbbiakban: Sajtótermék) 2019. október 5-én megjelent lapszámával kapcsolatban.

[2]          A HVB elnöke átruházott hatáskörben eljárva a kifogást a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján 2019. október 7-én áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Zala Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).

[3]          Beadványozó kifogásában előadta, hogy Sajtótermék címlapján, valamint a 3., 5., 7., 10., 12., 13. és 15. oldalán megjelenő írások és képek sértik a jogait, „különös tekintettel a 2013. évi XXXVI. törvényre” és arra, hogy ő választáson induló jelölt, akit több jelölő szervezet is támogat.

[4]          Véleménye szerint a tájékoztatás nem objektív a Sajtótermékben, hiszen a megjelölt írások „csupán a Fidesz-KDNP jelöltjeinek esélyeit hivatottak növelni”. Emlékeztetett, hogy „hasonló ügyben már született jogerős elmarasztaló fővárosi határozat, valamint az országos joggyakorlat szerint is elítélendő a hasonló cselekedet kampányidőszak alatt.”

[5]          Kifejtette, hogy „már maga a címoldal, ami a fejlesztésekről szóló negatív üzenetet hordoz: „aki mást mond: hazudik!” Ez egyértelmű célzás és sejtetés, ami az ellenzéki véleményekre és kritikákra utal.”

[6]          Beadványozó kifogásában részletesen elemezte a megjelölt, bizonyítékként csatolt írásokat és kifejtette, hogy tudomása szerint Sajtótermék a Nagykanizsai Önkormányzat érdekeltségébe tartozó helyi sajtóorgánum. Kifejtette továbbá, hogy Sajtótermék „immáron sokadik alkalommal követ el jogsértést, tehát tevékenysége folytonosságot mutat.”

[7]          Előadta, hogy „a helyi sajtóorgánum tetten érhető módon, negatív felhanggal különbséget tesz, mindezt úgy, hogy több érintett jelenleg is képviselő, illetve jelölt is egyben! Ez újfent rossz színben tünteti fel a jelölteket, közöttük a személyemet is, jelentősen csorbítva a választás tisztaságához és az esélyegyenlőséghez fűződő jogaimat, a választási érdekeket nem is említve.”

[8]          Beadványozó felháborítónak tartja, „hogy így kizárjanak egy ötpárti és civil együttműködést, induló jelölteket, jelenlegi képviselőket a közpénzen fenntartott lapból, ráadásul kampányidőszakban.”

[9]          Megítélése szerint ezért a Sajtótermékben megjelent írások sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját.

[10]       Beadványozó kérte a Bizottságot, hogy a Sajtótermék következő lapszámában, „még a választás napja előtt, az első oldalon jól látható helyen és módon egy helyreigazítást és egy bocsánatkérést helyezzen el a szerző, mert olyan írásokat és képeket közölt le a lapban újfent, amelyek a választók befolyásolására alkalmasak, és amelyek sértik az esélyegyenlőséget.”

[11]       Beadványozó kifogásának alátámasztásra nyolc darab fényképet csatolt a sérelmezett lapszámról.

[12]       A TVB a 60/2019. (X. 8.) számú határozatával a kifogást elutasította.

[13]       Indokolásában kifejtette, hogy a kifogásban a megsértett jogszabályok körében hivatkozott, a Ve.-nek a tényállás megállapítására vonatkozó 43. §-ában, a kampánytevékenység fogalmát tartalmazó 141. §-ában, a politikai reklámra vonatkozó 147. §-ában, valamint a médiakampánnyal kapcsolatos hatáskört megállapító 151. §-ában foglaltak a kifogás elbírálása kapcsán nem értelmezhetők.

[14]       A TVB kifejtette továbbá, hogy a választás tisztaságának megóvása, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme elsődlegesen akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat oly módon gyakorolják, hogy valótlan tények állításával, egyes tények elhallgatásával vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal politikai ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni, azonban erre utaló tartalom a kifogásban nem került megjelölésre.

[15]       A TVB megállapította továbbá, hogy a hetilap abban az esetben sérthette volna meg a hivatkozott választási alapelveket, amennyiben Beadványozó csatolt volna olyan bizonyítékot kifogásához, melyben kérte volna bemutatkozásuk megjelenését, erre azonban nem került sor.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[16]       Beadványozó 2019. október 11-én 15 óra 49 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a TVB határozatával szemben. Érintettsége igazolására előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán Nagykanizsa településen képviselőjelölt, és jelenleg is önkormányzati képviselő.

[17]       Beadványozó kifejtette, hogy a TVB 60/2019. számú „határozatával több ponton nem tud egyetérteni, az abban foglaltakat nem tudja elfogadni”.

[18]       Fellebbezésében megismételte a kifogásában foglaltakat, és ezeken felül hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. és a Kvk.37.421/2018/8. számú végzéseit, valamint hivatkozási alapként csatolta a HVB 18/2019. (IX. 04.) és a Fővárosi Választási Bizottság 201/2019. (IX. 23.) számú határozatát, valamint hat jelölő szervezet Nagykanizsa: Új irány című közös választási programját.

[19]       Álláspontja szerint a TVB határozatának indokolása nem következetes, amikor a Ve. alapelveinek iránymutató és hézagpótló jellegéből adódóan a választási bizottsági és a bírósági joggyakorlatra utal, azonban ezekre még sincs figyelemmel döntéshozatala során. Továbbá kifejtette, hogy a TVB határozat indokolásának több tényszerű állításával sem ért egyet.

[20]       Beadványozó mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a hivatkozott dokumentumokat és képeket, továbbá a HVB hivatkozott határozatát és a kifogását együttesen „vegye figyelembe, illetve vizsgálja ki.”

[21]       Kérte továbbá annak megállapítását, hogy Sajtótermék, illetve a megjelölt írások sértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, valamint hozzátette, hogy „amennyiben a Bizottság is úgy gondolja”, kéri, „hogy a szükséges és lehetséges intézkedést” hozza meg.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[22]       A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[23]       A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja,

- a kérelem benyújtójának nevét, lakcíme (székhelye) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címe,

- a kérelem benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.

[24]       A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[25]       A Bizottság a fellebbezés formai vizsgálata során rögzíti, hogy Beadványozó a fellebbezésben nem jelölte meg a jogorvoslati kérelmének jogalapját, mindössze arra hivatkozott, hogy a TVB „határozatával több ponton nem tud egyetérteni, az abban foglaltakat nem tudja elfogadni”.

[26]       Fellebbezésében – a kifogásában foglaltakkal szó szerint egyezően – idézi a Ve. 43. § (1), (2), (4) és (5) bekezdéseit, a 141. §-át, a 147. § (1)-(3) bekezdéseit, valamint a 151. § (1) bekezdését, azonban azokhoz a sérelmezett TVB határozattal összefüggésben semmiféle értelmezést, okfejtést vagy magyarázatot nem fűz. Nem fejti ki, hogy a felhívott jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés.

[27]       A Bizottság a saját, illetve a Kúria gyakorlata alapján rögzítette, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések]

[28]       Mindezek alapján a Bizottság rögzítette, hogy Beadványozó fellebbezésében nem jelölte meg annak Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapját, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[29]       A határozat a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a 232. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdésének b) pontján, a 308. §-án és a 330. § (3) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. október 13.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke