A Nemzeti Választási Bizottság
434/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a H. Á. Á. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. október 11-én 9 óra 14 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy Magyarország Kormánya a jogorvoslati kérelmében kifejtett tevékenységével megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjait. A vélelmezett jogsértés időpontjaként 2019. október 11-t jelölte meg.
[2] Előadta, hogy a Kormány Budapest XVIII. kerületében (a Ráday Gedeon u. 37. sz. alatti óriásplakát; a Haladás u. 5. sz. alatti óriásplakát; a Nefelejcs u. 90. sz. alatti buszmegállóban lévő plakát) és országszerte több településen „MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT” elnevezésű plakátokat helyezett ki. Ezen túl a plakátokkal egyező tartalmú hirdetéseket jelentetett meg az országos médiában, tv csatornákon, rádióadókban, az interneten a https://jobbanteljesit.kormany.hu oldalon, továbbá egyéb köztéri hirdetőfelületeken 2019-ben és a 2019-es magyarországi önkormányzati választások kampányidőszakában is.
[3] Megítélése szerint a sérelmezett plakátok, reklámok a Ve. 140. § a) és c) pontja szerint kampányeszközöknek minősülnek. Hivatkozott a Ve. 141. §-ára, amely szerint kampányidőszakban minden olyan tevékenység, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, vagy ezt megkísérli kampánytevékenységnek minősül. Megítélése szerint különösen aggályos a Kormány sérelmezett tevékenysége, mivel azt az önkormányzati választások alatt folytatja.
[4] A Kormány plakátjaival, az azokon található üzenetekkel a választói akaratot befolyásolja „továbbá visszaél pénzügyi erőfölényével (plakáthelyek lefoglalása) is, beleavatkozik a 2019-es magyarországi önkormányzati választásokba”.
[5] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2 és Kvk.III.37.421/2018/8. számú hasonló ügyben született végzéseire figyelemmel „tiltsa el Magyarország Kormányát a további jogsértéstől”.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A kifogás nem alapos.
[7] Beadványozó Magyarország Kormányának „MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT” tájékoztató kampányát három különböző okból támadja. Megítélése szerint a tájékoztatók plakátjai és reklámjai választási kampányeszköznek minősülnek, és a Kormány kampánytevékenységét valósítják meg. Külön sérelmezi, hogy ez a kampánytevékenység az önkormányzati választások alatt folyik. Mindemellett jogsértőnek találja, hogy a Kormány a plakáthelyek lefoglalásával, pénzügyi fölényével visszaélve avatkozik be a helyhatósági választásokba.
[8] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó álláspontja igazolására megjelölte a sérelmezett tájékoztató anyagokat, így becsatolt plakátokról készült fényképfelvételeket, továbbá megjelölte az internetes kampány honlapját. Ezek a bizonyítékok azonban csak a tájékoztató kampány létét támasztják alá. Beadványozó tévesen vélelmezi azt, hogy a Kormány tájékoztató tevékenysége a priori a választási eljárás hatálya alá eső kampánytevékenység.
[9] A Ve. 142. §-ának az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. §-ával elfogadott, 2018. december 28-tól hatályos szövege szerint „[n]em minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”.
[10] A fenti rendelkezésből a más állami szervek, ideértve a Kormány és tagjai tevékenységét kategorizálta a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”
[11] A Ve. 142. §-ának rendelkezése tehát csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány tájékoztató tevékenységének vizsgálatát, ha az kívül esik feladatkörén. Ez azonban csak tartalmi vizsgálat alapján lehetséges, amelynek alapját a jogorvoslati kérelemben foglalt érvelés vizsgálata képezi, ahogyan az történt Beadványozó által felhívott Kvk.IV.37.360/2014/2 és Kvk.III.37.421/2018/8. számú döntések meghozatala során is.
[12] Jelen ügyben azonban Beadványozó tartalmi érveléssel nem próbálja alátámasztani a jogsértés megtörténtét, nem utal arra, hogy a Kormány az önkormányzati választások valamely jelöltje vagy jelölő szervezete mellett foglalna állást, választási kampányát képi, tartalmi elemekkel erősítené, vagy konkrét jogszabályi tilalom ellenében folytatná a tájékoztató kampányt. A jogsérelem alapjaként csak a tájékoztató kampány létét és időzítését jelöli meg, amelyek azonban tartalmi kifogás nélkül nem elegendőek az alapelvsértés megállapításához.
[13] Beadványozó a fentieken túl sérelmezi a plakáthelyek kormányzati elfoglalását a helyhatósági választások kampányidőszaka idején. Ennek jogsértő jellegét azonban a bizonyítékként benyújtott felvételek nem alapozzák meg. Beadványozó nem valószínűsítette, hogy a helyhatósági választások versengő jelöltjei, szervezetei a Kormány tevékenysége miatt ténylegesen nem tudtak kampánytevékenységet folytatni, vagy hogy a plakátokat ezen jelöltek és szervezetek választási kampányának akadályozása érdekében helyezték volna ki.
[14] Mivel a kifogásban előadott tevékenység részben nem valósított meg jogsértést, részben pedig a bemutatott bizonyítékok a vélelmezett jogsértést nem támasztották alá, a Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint a kifogás elutasításáról döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjain, a 43. §-án, a 139. §-án, a 140-142. §-án, a 208. §-án, a 218. §-án, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke