422/2019. NVB határozat - a Dombó-Média Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

422/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Dombó-Média Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (7200 Dombóvár, Hunyadi tér 25., képviseli: Somlai Adrienn ügyvezető;  a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság 40/2019. (X. 1.) számú határozatát a fellebbezéssel támadott részében megváltoztatja, és a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv tekintetében is elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

1. Pintér Szilárd, a FIDESZ-KDNP dombóvári polgármesterjelöltje (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. szeptember 27-én 16.00 óra előtt kifogást nyújtott be Dombóvár Város Helyi Választási Bizottságához (a továbbiakban: HVB) a Dombó-Média Kft. kiadásában megjelenő 7200 („hétezerkettőszáz – egy szabad város lapja”) időszaki kiadvány 2019. szeptember 26-án megjelent 17. számában szereplő cikkekkel kapcsolatban. A HVB elnöke átruházott hatáskörében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 151. § (1) bekezdésére hivatkozva, a 213. § (1) bekezdése alapján a kifogást 2019. szeptember 28-án áttette a Tolna Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).
2. Kifogástevő előadta, hogy Dombóvár Város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában lévő Dombó-Média Kft. kiadásában megjelenő 7200 („hétezerkettőszáz – egy szabad város lapja”) 17. számában olyan cikkek is találhatók, amelyek a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület képviselőjelöltjeit népszerűsítik. A 10. oldalon „Kutyafuttató, pályázati pénzből” című cikk Marosi Zoltánt, Molnár Tündét és Czukor Zoltánt népszerűsíti, a 8. oldalon lévő „Új játszótér Mászlonyban” című cikk pedig tartalmazza a Természetesen Dombóvár kampányának szlogenjét: „11 rész, egy egész”.
3. Kifogástevő álláspontja szerint a jogorvoslati kérelmében megjelölt cikkek megjelenésével sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek, és idézte a Kúria Kvk.I.37.394/201462. számú végzésének a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségi alapelvre vonatkozó jogértelmezését. Előadta, hogy a sajtótermékben megjelent cikkek „jelentősen befolyásolhatják a választópolgárok véleményét”. Kifogásához mellékelte a 7200 („hétezerkettőszáz – egy szabad város lapja”) 17. számát.
4. Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását és a Dombó-Média Kft. jogsértéstől való eltiltását és bírság kiszabását.
5. A TVB a kifogásnak részben helyt adva a 40/2019. (X. 1.) számú határozatában megállapította, hogy a Dombó-Média Kft. kiadásában megjelenő 7200 („hétezerkettőszáz – egy szabad város lapja”) időszaki kiadvány 17. számában a 8. oldalon („Új játszótér Mászlonyban”) megjelent írás, és a 10. oldalon („Kutyafuttató, pályázati pénzből”) megjelent írás megsértette a választási eljárásnak a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségére vonatkozó alapelvét. Beadványozót a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy határozata rendelkező részét a legközelebbi számában, a jogsértő közléshez hasonló módon tegye közzé.
6. A TVB határozata indokolásában rögzítette, hogy a hiteles cégnyilvántartás alapján a Dombó-Média Kft. tulajdonosa 100 %-ban Dombóvár Város Önkormányzata.
7. Rögzítette, hogy a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület a facebook oldalán nyilvánosságra hozta kampányfilm elnevezéssel azt a filmet melynek címe: „11 rész - egy egész”. Ennek alapján pedig köztudomású ténynek minősítette azt, hogy a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület által a választási kampányban használt szlogen a kifogásban idézett „11 rész egy egész”.
8. Hivatkozva a Ve. 151. § (3) bekezdésére és a 152. § (4) bekezdésére –, utóbbival kapcsolatban rögzítve, hogy aszerint az esélyegyenlőségi alapelv megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján – az internetről elektronikusan letölthető korábbi, azaz 16. lapszámot beszerezte.
9. Ezt követően tartalmi vizsgálatnak vetette alá a 7200 („hétezerkettőszáz – egy szabad város lapja”) időszaki kiadvány 16. számát, megállapítva, hogy az kampányidőszakban jelent meg, és annak 1., 2., 3., 4., 6., 7. oldalain a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület jelöltjei jelennek meg, más jelölő szervezet jelöltjei a vizsgált lapszámban nem szerepelnek.
10. A kifogásban hivatkozott 17. szám kapcsán megállapította, hogy az szintén a választási kampányidőszakban jelent meg és a 16 oldalú újságban kizárólag a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület jelöltjei szerepelnek az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., és 8. oldalakon, más jelölő szervezetek jelöltjei ebben a lapszámban sem jelennek meg.
11. Elemezte a 17. szám 3. oldalán található „A törődés, az elesettek segítése nem lehet túl nagy teher” című cikket, a 4. oldalon szereplő „A cégek látnak fantáziát a város gazdaságában” című cikket, továbbá a kifogásban megjelölt, a 8. oldalon lévő „Új játszótér Mászlonyban” című cikket és a 10. oldalon közölt „Kutyafuttató, pályázati pénzből” című cikket.
12. A vizsgált cikkekkel kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy azokban a Médiatartalom-szolgáltató „igyekszik kedvezőbb színben feltüntetni a Természetesen Dombóvár jelölő szervezetet és annak a kifogásban nevesített jelöltjeit (..) politikai ellenfeleikkel szemben a Dombóvár fejlesztésén, gazdasági fellendítésén, az idősek- és a szociálisan rászorultak megsegítésén dolgoznak”. Mindezek alapján megállapította, hogy a vizsgált cikkekben foglalt üzenetek célja a választói akarat befolyásolása.
13. A TVB határozatában azt is rögzítette, hogy Kifogástevő által nem kifogásolt, de általa érdemi vizsgálat alá vont cikkeket kifogás hiányában nem jogszabálysértésként, hanem bizonyítékként értékelte és vette figyelembe.
14. Ezt követően határozatában a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveknek a joggyakorlat által kimunkált tartalmát mutatta be és azok alapján megállapította, hogy a kifogás a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja tekintetében nem alapos.
15. Az esélyegyenlőségi alapelv kapcsán kifejtette, hogy a 7200 („hétezerkettőszáz – egy szabad város lapja”) időszaki lap Dombóvár Város Önkormányzatának kiadványa, azaz a lapalapító települési önkormányzat egyben a helyi közhatalmat testesíti meg. A vizsgált 16. és a kifogásban hivatkozott 17. lapszám együtt összesen 32 oldalból áll, amelyből 21 oldal közéleti eseményekről szóló tájékoztatás. A 21 oldalból 5 oldalon a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület jelölő szervezethez és annak jelöltjeihez köthető írások jelentek meg, és ezek a cikkek a választói akarat befolyásolására irányultak. Mindezek alapján a TVB úgy foglalt állást, hogy összességében a két egymást követő lapszám alkalmas volt arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában.
16. Megállapította, hogy a „7200 („hétezerkettőszáz – egy szabad város lapja”) időszaki lap – a vizsgálat alá vont két lapszámban – feladva semleges pozícióját kizárólag egy jelölő szervezet, a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület jelöltjeit szerepeltette, és így a kifogásban nevesített „Kutyafuttató, pályázati pénzből” című és „Új játszótér Mászlonyban” című írásaival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőség elvét.
17. A TVB mellőzte a Médiatartalom-szolgáltatóval szemben bírság kiszabását, arra hivatkozva, hogy első ízben állapított meg vele szemben jogsértést.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó 2019. október 4-én 16.00 órakor nyújtott be fellebbezést a TVB határozatával szemben. A fellebbezésben érintettségként arra hivatkozott, hogy a TVB határozata vele szemben kötelezettséget állapított meg, így jogosult a fellebbezés benyújtására.
2. Teljes egészében ismertette a TVB határozatában írtakat. Előadta, hogy a TVB határozata sérti a Ve. 218. § (1) bekezdését, mert az első fokon eljáró választási szerv túlterjeszkedett hatáskörén és kiterjesztően értelmezte a bizonyításra és a döntési jogkörére vonatkozó szabályokat. Rögzítette, hogy a kifogás a 16. lapszámmal kapcsolatban kérelmet nem tartalmazott, az abban foglalt cikkeket nem sérelmezte, továbbá a 17. számban is két cikket vitatott, miközben a TVB ezen felül is vizsgált cikkeket. Megítélése szerint mindezek miatt nem volt jogszabályi alapja a TVB azon eljárásának, hogy a két lapszámot összességében vizsgálta.
3. Vitatta a TVB azon eljárását is, amelynek keretében hivatalból szerezte be a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület kampányszlogenjével kapcsolatos bizonyítékot és az annak alapján tett megállapítást, és rögzítette, hogy a kampányszlogennel kapcsolatban a kifogás bizonyítékot nem tartalmazott.
4. Ezt követően előadta, hogy a kifogásban megjelölt cikkek nem sértik a Ve. alapelveit, azok nem voltak alkalmasak a választópolgári akarat befolyásolására.
5. Hangsúlyozta, hogy a cikkekben megjelenő, név szerint említett személyek nem képviselőjelöltként kerültek említésre. A 17. lapszám 8. oldalán szereplő „Új játszótér Mászlonyban” című írás kapcsán kifejtette, hogy abban Szabó Loránd regnáló polgármesterként és nem a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület jelöltjeként került feltüntetésre. A kifogásolt írás egy lezárt projekt eredményeit mutatja be és az abban szereplő „Dombóvár 11 rész egy egész” szlogen az ún. „INDA 11” elnevezésű városi programhoz és tájékoztató oldalhoz kapcsolódik, nem pedig jelölő szervezet kampánytevékenységéhez. Rögzítette, hogy a tájékoztató honlap Dombóvár város honlapjáról elérhető, illetve megjelölte annak közvetlen elérhetőségét is.
6. A 17. lapszám 10. oldalán lévő „Kutyafuttató, pályázati pénzből” című cikkel kapcsolatban előadta, hogy abban Szabó Loránd szintén regnáló polgármesterként, Marosi Zoltán a Dombóvár Zöldküllő Egyesület elnökségi tagjaként, Molnár Tünde regnáló önkormányzati képviselőként, Czukor Zoltán pedig a Szuhay Sportcentrum létesítményvezető-helyetteseként került feltüntetésre a cikkben közölt közéleti tevékenységük és nem kampánytevékenységük kapcsán.
7. Mindezek alapján Beadványozó szerint a cikkek nem alkalmasak a választói akarat befolyásolására, egyik jelölő szervezetet, így a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesületet, illetve annak jelöltjeit sem privilegizálják, azokban kizárólag helyi közéleti témák kerültek feldolgozásra.
8. Azt is kifejtette, hogy sem Kifogástevő, sem más jelölt nem élt jelzéssel felé, hogy valamely helyi közéleti tevékenységgel kapcsolatos cikket szeretne megjelentetni.
9. Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TVB határozatát változtassa meg és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján utasítsa el.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A fellebbezés alapos.
2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság elfogadta Beadványozó érintettségre vonatkozó érvelését és a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
3. A TVB határozatában a kifogásnak részben adott helyt és a jogorvoslati kérelemben felhívott Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai közül kizárólag az esélyegyenlőségi alapelv sérelmét állapította meg. Tekintettel arra, hogy a fellebbezés a jogsértés megállapítása és az alkalmazott szankció, a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezés tekintetében támadja a TVB határozatát és kéri annak megváltoztatását, a Bizottság a másodfokú eljárást a kérelem keretei között folytatta le, és vizsgálta meg az első fokú döntést.
4. A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján állapítja meg a tényállást. A rendelkezésre álló bizonyítékok és adatok egyrészt a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bizonyíték, amelyet a kifogástevőnek a jogorvoslati kérelme benyújtásával egyidejűleg kell csatolnia, másrészt a Ve. 43. § (4) bekezdése szerinti, a választási szervek által hivatalosan ismert és köztudomású tények, amelyeket a jogorvoslati kérelem benyújtójának nem kell bizonyítania. Ezen jogszabályi rendelkezésre figyelemmel rögzíti a Ve. 218. § (1) bekezdése, hogy a választási bizottság a tényállás tisztázását követően a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.
5. A jogalkotó a Ve. 151. § (1) bekezdése és a 152. § (4) bekezdése szerinti, időszaki kiadvánnyal szemben benyújtott kifogás esetén –, ahol jogsértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja kerül megjelölésre, – a kifogás benyújtójával szemben azt a követelményt támasztja, hogy legalább két egymást követő lapszámot jelöljön meg bizonyítékként.
6. A Ve. 151. § (3) bekezdése alapján a média választási kampányban való részvételével kapcsolatos kifogás annyiban speciális a többi kifogáshoz képest, hogy itt nem követelmény az eljárás alá vont médiatartalom csatolása, elegendő annak megjelölése is. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 42. pontja szerint a médiatartalom valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom. Mindezekből pedig az következik, hogy Beadványozó által kiadott 7200 („hétezerkettőszáz – egy szabad város lapja”) időszaki lap esetében a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának vizsgálatára csak abban az esetben lett volna lehetősége a TVB-nek, ha Kifogástevő kifogásában két egymást követő lapszám tekintetében állítja az esélyegyenlőségi alapelv sérelmét, mindkét lapszám tekintetében részletesen bemutatva, hogy miben áll a jogsérelem. A 17. lapszám 2019. szeptember 26-i megjelenésre és az impresszumban feltüntetett kéthetes kiadásra, valamint a kifogás benyújtásának idejére figyelemmel ez a két egymást követő lapszám a 16. és 17. szám lehetett volna.
7. Ezzel szemben Kifogástevő kizárólag a 17. lapszám tekintetében állította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét, ezt csatolta kifogásához, a 16. lapszámról kifogásában említést nem tett, bizonyítékként nem jelölte meg.
8. A Bizottság álláspontja az, hogy a Ve. 152. § (4) bekezdésében foglalt szabály érvényesülése érdekében nem lehet a Ve. 151. § (3) bekezdését olyan kiterjesztő módon értelmezni, ami arra jogosítaná fel a választási szerveket, hogy a kifogásban nem hivatkozott, szövegszerűen nem említett és meg sem jelölt lapszámot hivatalból kutassák fel és vizsgálják meg.
9. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a TVB a kifogás elbírálása kapcsán a Ve. 151. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörét túllépve járt el, amikor a kifogásban meg nem jelölt 16. lapszámot hivatalból beszerezte és az abban foglaltakat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében vizsgálta.
10. Nem volt helytálló a TVB eljárása abban a tekintetben sem, hogy a 17. szám olyan cikkeit is vizsgálódása körébe vonta – nevezetesen a 3. oldalon található „A törődés, az elesettek segítése nem lehet túl nagy teher” című cikket és a 4. oldalon szereplő „A cégek látnak fantáziát a város gazdaságában” című cikket, – amelyekre a kifogás semmilyen módon nem hivatkozott. A TVB eljárásának alapját képező kifogás a 17. lapszámnak mindösszesen két cikkét nevesítette, amelyek tekintetében a TVB meg is állapította a jogsértést.
11. Szintén nem osztja a Bizottság a TVB-nek a „Dombóvár 11 rész, egy egész” jelmondat kapcsán a kifogáshoz csatolt bizonyíték hiányában folytatott vizsgálódását és arra vonatkozó megállapítását, amely szerint annak kampányszlogeni minőségét köztudomású tényként értékelte.
12. A köztudomású tényeknek alapvetően két csoportja van. A szorosabb értelemben vett köztudomású tények a történeti események (pl. a világháborúk időpontja) és az olyan általános ismeretek, mint például a mértékrendszer elemei. A másik csoportba a köztapasztalati tények tartoznak, amelyek olyan tapasztalati tételeket jelentenek, amelyek általánosan ismert összefüggéseken vagy megfigyeléseken alapulnak (pl. az üveg törékeny). [Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog Osiris Kiadó, 2013]. Valamely jelölő szervezet választási eljárásban használt kampányszlogenje a köztudomású tények egyik körében sem értelmezhető. A Bizottság figyelemmel a Kúria Kvk.III.37.901/2016/2. számú végzésében a köztudomású tények kapcsán tett megállapítására rögzíti, hogy kampányidőszakban az egyes jelöltek, jelölő szervezetek által alkalmazott kampányeszközök tekintetében nincsenek olyan „köztudomásúként” elfogadható tények, amelyekre bizottsági döntés alapozható lenne. Mindezek alapján a TVB megállapítása a Ve. 43. § (4) bekezdésébe ütközik.
13. A Bizottság a fentieken túl indokoltnak tartja rögzíteni a Ve. 152. § (4) bekezdésének tartalmával kapcsolatos álláspontját is. A Ve. 152. § (4) bekezdése kapcsán a jogalkotó elsősorban a joggyakorlat által a korábbi választási eljárásokban kimunkált, a közhatalmi szervek által fenntartott sajtótermékekkel szemben, a választási eljárásban megkövetelt magatartási szabályt cizellálta. A szabályozás lényege, hogy a sajtótermék két lapszáma szerkesztésének összességében kell megfelelnie a Ve. esélyegyenlőségi alapelvének. A Kúria ezzel kapcsolatos álláspontját a Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében az alábbiak szerint fejtette ki: "Míg a mozgóképből és a hangból álló médiaszolgáltatásokban közzétett médiatartalom műsorszámokból áll, addig nyomtatott sajtótermék esetén az egyes lapszámok cikkekből és képekből tevődnek össze. Ahogyan lineáris médiaszolgáltatás esetén egyes kiragadott műsorszámok általában nem alkalmasak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének megállapítására, és az egymásra tekintettel közölt műsorszámokat fő szabály szerint együttesen kell értékelni, ugyanígy a nyomtatott sajtótermék esetében az egy lapszámot alkotó cikkek és képek összességét kell értékelni. Ezért egy nyomtatott sajtótermék esetében ugyanazon elv mentén vizsgálható a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme, ahogyan műsorszámok összessége esetén is. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy míg a lineáris médiaszolgáltatásokban folyamatosan kerülnek a műsorszámok közzétételre, addig a nyomtatott sajtótermékek időszakosan jelennek meg." Mindezek alapján a jogszabálysértés is a két lapszám szerkesztése tekintetében kerülhet megállapításra, a lapszámokban szereplő cikkek és képek együttes tartalmi értékelése alapján.
14. Vagyis az eljárás éppen a fordítottja annak, amelyet a TVB folytatott. Nem a lapszámok tartalmának, azaz szerkesztési gyakorlatának teljes körű érdemi vizsgálatából vonja le a választási szerv azt a konklúziót, hogy a kifogásban felhívott mindösszesen két cikk sérti az esélyegyenlőségi alapelvet. A kifogásban tételesen felhívott cikkek és képek összességében való elemzésével és értékelésével juthat arra a következtetésre a választási bizottság, hogy a médiatartalom-szolgáltató úgy szerkesztette a lapszámokat, hogy tájékoztatása nem volt kiegyensúlyozott, nem volt elfogulatlan, hanem valamelyik jelöltet vagy jelölő szervezetet támogatta vagy éppen diszkriminálta.
15. A fentiekben részletesen kifejtett érvek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem volt megalapozott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében, ezért a TVB határozatát ebben a részében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és a kifogást elutasította. Tekintettel arra, hogy a TVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének megállapításához fűzte a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, jogsértés megállapításának hiányában szankció alkalmazására sincs mód.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 43. §-án, a 151. §-án, a 152. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 218. §-án, a 220. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. október 7.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke