421/2019. NVB határozat - az Ágoston Balázs képviselőjelölt és Havasy Tamás képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

421/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság az Ágoston Balázs (a továbbiakban: Beadványozó1) képviselőjelölt és Havasy Tamás (a továbbiakban: Beadványozó2) képviselőjelölt (a továbbiakban együttesen: Beadványozók) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 161/2019. (X. 2.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]          Beadványozó1 2019. szeptember 27-én 16 óra 21 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Dunaharaszti Helyi Választási Iroda (a továbbiakban: HVI) irodavezetőjének címére. Mivel a levél nem a nyilvános e-mail címre érkezett, ezért a HVI csak szeptember 30-án észlelte a kifogást.

[2]          Beadványozó1 kifogásában előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként nyilvántartásba vett Lokálpatrióták Dunaharasztiért Egyesület, az Önkéntes Összefogás Dunaharasztiért, a Dunaharaszti Nőegylet, valamint a Dunaharaszti Környezetbarátok Egyesülete jelölő szervezetek nem tettek eleget a törvényi feltételeknek, ezért nem jogosultak jelöltet indítani, ezért kérte a HVI-től a jelölésükben indult összes jelölt visszahívását.

[3]          Beadványozó1 kifogásában részletesen ismertette a jelölő szervezetek által elkövetett törvénysértést. Előadta, hogy a Lokálpatrióták Dunaharasztiért Egyesület sem 2019. augusztus 24-ig, a választási ajánló ívek felvételének első napjáig, sem a mai napig nem tette közzé a pénzügyi beszámolóját. Álláspontja szerint ezen törvényi kötelezettségének elmulasztása miatt a választási bizottság nem veheti „Jelölt állító” státuszba a Lokálpatrióták Dunaharasztiért Egyesületet. Emiatt kérte a választási bizottságot, hogy az ajánló szervezeti státuszát vonja vissza, az Lokálpatrióták Dunaharasztiért Egyesület által indított jelölteket pedig törölje a szavazólistákról. Beadványozó1 hozzátette, hogy „a választási eljárás alapelvei, 2. § a), c) és e) pontjainak szellemében, aggályosnak tartja, hogy az egyesület hivatalos képviselője is a jelöltek között van. Tehát a saját juttatásait, támogatásait elbíráló, kiutaló döntéshozatali folyamatban kívánna részt venni.”

[4]          Beadványozó1 az Önkéntes Összefogás Dunaharasztiért (ÖNÖSZ) jelölő szervezet kapcsán előadta, hogy az aláírás gyűjtő íveket augusztus 24-én lehetett először felvenni, azonban a szervezet csak szeptember 4-én adta le az elszámolását. Ennek ellenére az aláírásgyűjtő íveken már ajánló szervezetként szerepel. Álláspontja szerint ezen törvényi kötelezettségének elmulasztása miatt a választási bizottság nem veheti „Jelölt állító” státuszba az Önkéntes Összefogás Dunaharasztiért szervezetet. Emiatt kérte a választási bizottságot, hogy annak státuszát vonja vissza, az egyesület által indított jelölteket pedig törölje a szavazólistákról. Beadványozó hozzátette, hogy „a választási eljárás alapelvei, 2. § a), c) és e) pontjainak szellemében, aggályosnak tartja, hogy az egyesület hivatalos képviselője is a jelöltek között van. Tehát a saját juttatásait, támogatásait elbíráló, kiutaló döntéshozatali folyamatban kívánna részt venni.”

[5]          A Dunaharaszti Nőegylet jelölő szervettel kapcsolatban Beadványozó1 kifejtette, hogy az utoljára 2017 augusztusában adott hivatalos elszámolást a 2016-os évről, ezért annak jelölő szervezeti státuszát teljesen elfogadhatatlannak tartja.

[6]          Beadványozó1 előadta továbbá, hogy a birosag.hu elektronikus oldalon található adatok alapján a Dunaharaszti Környezetbarátok Egyesülete egy nem létező egyesület, ezért a jelölő szervezeti státuszát teljesen elfogadhatatlannak tartja.

[7]          Beadványozó2 2019. szeptember 30-án személyesen benyújtott kifogásában csatlakozott Beadványozó1 által felsoroltakhoz és kifogásában megismételte a korábbi jogorvoslati kérelemben előadottakat. Kérte továbbá a választási bizottságot, hogy a jogszabályoknak nem megfelelő jelölő szervezeti státuszokat vonja vissza, a törvénytelenül működő szervezetek által indított jelölteket pedig törölje a szavazólistákról.

[8]          A Dunaharaszti Helyi Választási Bizottság 79/2019. (IX. 30.) számú, valamint a 80/2019. (IX. 30.) sz. jegyzőkönyvi döntésével a két kifogást áttette a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB).

[9]          A TVB a 161/2019. (X. 2.) számú határozatával a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban Ve.) 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[10]       A TVB a határozata indokolásában megállapította, hogy Beadványozók kifogásai nem tartalmazták a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja alapján megkövetelt jogszabálysértés megjelölését, valamint a jogszabálysértés bizonyítékait, amely hiányosságok a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi elutasítási okok. Ezen túlmenően TVB megállapította, hogy Beadványozó1 nem adta meg a Ve. 212. § (2) bekezdés c) és d) pontjaiban foglalt kötelező elemeket sem.

[11]       A TVB továbbá megjegyezte, hogy a jelölő szervezetek működésének vizsgálata nem a választási bizottság hatáskörébe tartozó kérdés.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[12]       Beadványozók 2019. október 3-án 22 óra 10 perckor fellebbezést nyújtottak be a TVB 161/2019. (X. 2.) határozata ellen.

[13]       Fellebbezésükben előadták, hogy „a fellebbezéssel támadott Határozat tényállításait tekintve megalapozatlan, mivel az tartalmazza a 2013. évi XXXVI. Törvény (továbbiakban Vetv.) 215 § c. pontjában foglalt, de a 212. § (2) bek.ben felsoroltakat.”

[14]       Ismertették, hogy bár Beadványozó1 adatai nem lettek a kifogásban külön lefektetve, azonban a Nemzeti Választási Bizottságnál a jelöltek valamennyi kérdéses adata rögzítve van. Álláspontjuk szerint a jogalkotó így csak azok jelöltek adatait kívánta feltüntetésre előírni, akik „a nyilvántartásaik szerint esetlegesen nem ismert egyének/ kifogást benyújtók.”

[15]       Kifejtették, hogy az a tény, hogy a bizonyítékokat nem csatolva, hanem csak a bírósági nyilvántartásból „kiírva és magyarázattal ellátva nyújtották be”, nem jogalap az érdemi vizsgálat elutasítására, álláspontjuk szerint hiánypótlási felhívással kellett volna a hatóságnak élnie a képviselők felé.

[16]       Beadványozók mindezek alapján kérték „az ügy érdemi tárgyalásának elrendelését.”

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[17]       A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[18]       A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.

[19]       A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell

a)    a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,

b)    a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

c)    a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyi azonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[20]       A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[21]       A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza 223. § (3) bekezdése szerinti tételes jogszabálysértésre való hivatkozást.

[22]       Beadványozók fellebbezésükben mindössze arra hivatkoznak, hogy kifogásuk (megfogalmazásuk szerint a TVB határozata) tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, illetve magyarázatot adnak TVB által felrótt formai hiányosságok okaira, ide értve, hogy a személyes adatokat értelmezésük szerint nem kellett megjelölniük, mert azok a választási szervek rendelkezésére álltak, valamint hogy a bizonyítékok tekintetében „hiánypótlási eljárásnak” lett volna helye, amely azonban a választási eljárásban nem értelmezhető.

[23]       Mivel a Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint a hivatkozott indokok nem teljesítik a Ve. 223. § (3) bekezdésében foglalt követelményt, a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[24]       A határozat a Ve. 46. § cb) pontján, a 221. § (1) bekezdésén, a Ve. 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdésén, a 225. §-án, valamint a 231. § (1) bekezdés d) pontján és (4) bekezdésén, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 307/P. §-án az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. október 7.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke