420/2019. NVB határozat - a B. M. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

420/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a B. M. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Gyöngyös Helyi Választási Bizottság 67/2019. (IX. 30.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]          Beadványozó 2019. szeptember 27-én Ügyfélkapun keresztül kifogást nyújtott be a Gyöngyös Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB), mellyel egyidejűleg kifogását a Nemzeti Választási Bizottsághoz is benyújtotta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjának sérelmére hivatkozással Klausmann Viktor polgármesterjelölt HÍR TV. Zrt. országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatónál (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) megjelent 2019. augusztus 8-i riportja kapcsán.

[2]          A Nemzeti Választási Bizottság Elnöke 2019. szeptember 27-én kelt döntésével a kifogást a Ve. 213. § (1) bekezdésére hivatkozással átette a hatáskörrel rendelkező helyi választási bizottsághoz.

[3]          Beadványozó kifogását arra alapította, hogy Médiaszolgáltató műsorfolyamában megtévesztő információ került közzétételre azzal kapcsolatban, hogy Klausmann Viktor polgármester-jelöltet mely jelölő szervezetek támogatják. A Városom, szeretlek Egyesület – FIDESZ-MPSZ-KDNP polgármesterjelöltje a Médiaszolgáltató fenti időpontban megjelent hírműsorában a Gyöngyös, szeretlek Egyesület jelöltjeként nyilatkozott, az egyesületet több alkalommal is említette, amely állítása szerint nem lehet tévesztés. A nyilatkozat felkerült a Médiaszolgáltató internetes oldalára, valamint a Gyöngyös szeretlek Egyesület honlapjára is.

[4]          Beadványozó kifogásában hivatkozik továbbá arra, hogy a polgármesterjelölt által említett jelölő szervezet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a nyilatkozat megtételekor nem szerepelt. Álláspontja szerint a valós jelölő szervezet a Városom, szeretlek Egyesület két nappal korábban bejegyzésre került a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába. Sérelmesnek tartja továbbá, hogy a Médiaszolgáltató a polgármesterjelölt nyilatkozatát a kifogásban hivatkozott hírműsorában helytelenül hagyta megjelenni, ezzel szándékosan megtévesztve a választópolgárokat. Beadványozó álláspontja szerint azáltal, hogy a hírműsor a Médiaszolgáltató honlapján és a gyongyosszeretlek.hu honlapon folyamatosan elérhető, a Médiaszolgáltató megsértette a Ve-ben foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Kifogásához mellékelte a hírműsor internetes elérhetőségét, az egyesület honlapjának elérhetőségeit ahol a sérelmesnek vélt hírműsor hozzáférhető, továbbá csatolta ezen oldalak képernyőfelvételeit is.

[5]          Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte, hogy a HVB a folyamatosan fennálló jogsértést állapítsa meg, kérte továbbá, hogy a Bizottság „szólítsa fel a kifogás alá eső videó fejléc helyesbítésére a Hír TV és a saját, valamint a FIDESZ-KDNP pártja valamint a Városom szeretlek Egyesület oldalairól és csoportjaiból.”

[6]          A Gyöngyösi Helyi Választási Bizottság 67/2019. (IX. 30). számú határozatával a kifogást a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel az a Ve. 151.§ (5) bekezdése alapján határidőn túl került benyújtásra.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[7]          Beadványozó 2019. október 3-án elektronikus úton a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be a HVB határozatával szemben.

[8]          Fellebbezésében részben megismételte a kifogásában előadottakat. Állítása szerint a beadvány benyújtásával nem késett el, és továbbra is fennáll a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme azzal, hogy Médiaszolgáltató a kifogásban megjelölt riportban a „jelölést támogató civil szervezet helytelen nevét hagyta megjelenni”.

[9]          Álláspontja szerint a jogsértés megismétlődött azzal, hogy a hírműsor a Gyöngyös szeretlek Egyesület internetes oldalán is megjelenítésre került, ezáltal megvalósult a gyöngyösi választópolgárok szándékos és akaratlagos megtévesztése. „Ez kihat(hat) és befolyásolhat(hat)ja az önkormányzati választásokon a civil szervezet által jelöltként aposztrofált Klausmann Viktor polgármesterjelölt által kapott szavazatokra azok számára, nevezett javára”.

[10]       Fellebbezésében beadványa elkésettsége ellen érvelt azzal, hogy a sérelmezett riport jogsértő jellege folyamatos, azáltal hogy annak tartalma folyamatosan elérhető Médiaszolgáltató, valamint Gyöngyös szeretlek Egyesület internetes honlapján is. Előadta továbbá, hogy panaszát nem kizárólag Médiaszolgáltató oldalán közzétett videóra alapozta, hanem annak fejlécére és bevezetőjére is, amelyen szintén megjelenítésre került az általa sérelmezett tartalom.

[11]       Fellebbezésében hivatkozott továbbá a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvényre, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő szabályokról szóló 2011. évi CLXXV. tv 86. § (1) rendelkezésére.

[12]       Fellebbezésének mellékleteként csatolta Médiaszolgáltató 2019. augusztus 8-i hírműsorának képernyőfelvételét.

[13]       Fentiekre tekintettel Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy „állapítsa meg Klausmann Viktor polgármesterjelölt, FIDESZ-KDNP+Városom szeretlek Egyesület jelöltje folyamatosan ismétlődő szándékos jogsértésének elkövetését”, tiltsa el a további jogsértéstől, továbbá szólítsa fel Médiaszolgáltatót a sérelmezett tartalom fejlécének helyesbítésére, „kötelezze a Médiaszolgáltatót a fejléc törlésére.”

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[14]       A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[15]       A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon.

[16]       Az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta magánszemélyek fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.

[17]       A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”

[18]       Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései].

[19]       Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, azzal kapcsolatban fellebbezése semmilyen érvelést nem tartalmaz.

[20]       A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a Ve. 307/P. § kifejezetten a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása tekintetében határozza meg a választáson működő és jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok hatásköri szabályait. A Ve. 307/P. § (2) bekezdés a) pontja szerint a területi választási bizottság jogosult dönteni a helyi választási bizottság határozatával szembeni fellebbezésről, ugyanezen szakasz (3) bekezdésének b) pontja szerint a Nemzeti Választási Bizottság döntési jogkörébe a másodfokú eljárás során kizárólag a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezés elbírálása tartozik.

[21]       A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a Gyöngyösi Helyi Választási Bizottság támadott 67/2019. (IX. 30.) számú határozata elleni fellebbezést a HVB-nél előterjesztve, a Heves Megyei Területi Választási Bizottságnak címezve, vagy közvetlenül a TVB-nek megküldve kellett volna benyújtani.

[22]       A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha azt nem a 224. § (1) bekezdése szerinti választási bizottsághoz nyújtották be.

[23]       Tekintettel arra, hogy Beadványozó 2019. október 3-án benyújtott fellebbezése nem tartalmazta az érintettsége igazolására szolgáló érvelést, továbbá az nem HVB-hez, illetve a fellebbezés elbírálására jogosult TVB-hez került benyújtásra, a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[24]       A határozat a Ve. 46. § cb) pontján, a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (3) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a( és c) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, a 307/P. §-án az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. október 4.

 

Dr. Rádi Péter

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke