418/2009. OVB határozat - dr. G. K. és a dr. F. J. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság
418/2009. határozata

Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 21-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. G. K. és a dr. F. J. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

I.

A beadványozók 2009. szeptember 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság elnökét az Országgyűlés 4 évre válassza?”

A Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműség követelményének.

A népszavazási kezdeményezés egyértelműségének vizsgálatakor az Országos Választási Bizottság azt vizsgálja, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e, arra igennel vagy nemmel egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen.

A Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem egyértelmű, mert azt a látszatot kelti, mintha a jelenlegi szabályozás értelmében is az Országgyűlés választaná meg az Alkotmánybíróság elnökét, holott az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban:Abtv.) 4. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság tagjai maguk közül választanak elnököt.

Továbbá a testület megállapítja, hogy a kezdeményezésben tartott eredményes népszavazás esetén a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szól 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) módosítása válna szükségessé. Ebben az esetben az Országgyűlésnek kellene megválasztania az Alkotmánybíróság elnökét, amely rendelkezést az Alkotmányban kellene szabályozni, mivel a tagok megválasztásáról jelenleg az alaptörvény 32/A. § (4) bekezdése rendelkezik. Az Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata szerint alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben (Alkotmány 24. § (3) bekezdés) történhet; az alaptörvény módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok].

Az Országos Választási Bizottság hivatkozva az Nsztv. 10. § b) és c) pontjaira az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásáról döntött.

II.

A határozat az Alkotmány 32/A. § (4) bekezdésén, az Abtv. 4. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontjain, illetve a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke