Az Országos Választási Bizottság
406/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. május 25-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. G. K. és dr. F. J. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozók 2009. augusztus 7-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a bírák által betartandó etikai normákról és az – állampolgárok által is kezdeményezhető – etikai eljárás szabályairól?”
Az Országos Választási Bizottság 363/2009. (IX. 3.) számú határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely ellen kifogást nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 81/2010. (V. 20.) AB számú határozatával az Országos Választási Bizottság 363/2009. (IX. 3.) számú határozatát megsemmisítette és a Bizottságot új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. Alkotmánybíróság megállapította, hogy sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára nem derül ki, hogy a kezdeményezés benyújtói milyen elveket, követelményeket, erkölcsi szabályokat értenek a bírák által betartandó etikai normák alatt és milyen feltételek mellett tennék lehetővé az állampolgárok számára az etikai eljárás kezdeményezését. Az Alkotmánybíróság határozatában rögzítette továbbá, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés — tartalmát tekintve — két részkérdést foglal magába. A kezdeményezés két önálló részből áll: az első az etikai normák törvénybe foglalására, a második az állampolgárok által is kezdeményezhető etikai eljárás szabályozására irányul. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a két részkérdés nem következik egymásból, így azokra szükségképpen nem is azonos az adható válasz.
II.
A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 13. § (1) bekezdésén, a 10. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke