Az Országos Választási Bizottság
406/2009. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2009. október 5-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozó 2009. szeptember 10-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a személyi szabadságukban az állam által jogtalanul korlátozottak tisztességes kártérítéséről úgy, hogy a jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendő nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160.000 forintnál.”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek, mely szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie.
Az Alkotmánybíróság az egyértelműség követelményét a népszavazáshoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként értelmezi.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű sem a választópolgárok, sem a jogalkotó számára „az állam által jogtalanul korlátozottak” köre, mert a kérdés ellentmondásos, a mondat két része nincs összhangban egymással. A „jogtalan korlátozást” a második tagmondatban leszűkíti annak egyik lehetséges esetcsoportjára, a jogtalan fogvatartásra, holott a személyes szabadság korlátozásának lényegesen több esetköre létezik.
Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdésből az sem állapítható meg pontosan, hogy a beadványozó mit ért a „tisztességes kártérítés” kifejezésen.
A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §- ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek - nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
II.
A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke