402/2018. NVB határozat - a Demokrata Párt jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

402/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Demokrata Párt jelölő szervezet [(képviseli: Kósa Sándor, 1025 Budapest, Szépvölgyi út 92/C.), a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság Heves megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 43/2018. (III. 08.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1) és (2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 43/2018. (III. 08.) számú határozatában megállapította, hogy a Demokrata Párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Barankovics Márk egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 435 db érvényes ajánlás szerepelt.
  2. Mivel az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, és visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 11-én 10 óra 05 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 43/2018. (III. 08.) számú határozata ellen. Beadványában a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással előadta, hogy a jelölt nyilvántartásba vételét visszautasító határozat indoklása nem felel meg a Ve. 46. § d) pontjában meghatározott követelményeknek, mivel az OEVB határozatából nem derül ki, hogy a benyújtott ajánlóíveken összesen hány érvényes és érvénytelen ajánlás szerepelt, illetve milyen okból nem fogadták el az érvénytelennek ítélt ajánlásokat.
  2. Mindezek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy tételesen ellenőrizze le Barankovics Márk ajánlásait, valamint, hogy ezen ellenőrzésen a jelölő szervezet képviselője jelen lehessen.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos.
  2. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételének eljárásában azt vizsgálja, hogy a jelölt bejelentése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, melyek a következők: a jelöltként indulni szándékozó személy rendelkezik-e passzív választójoggal, előzetesen megtette-e a jelöltté váláshoz szükséges jognyilatkozatokat, bejelentéséhez mellékelt-e 500 érvényes ajánlást, valamint a bejelentés az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 14. melléklete szerinti (E1 nyomtatvány) nyomtatvány felhasználásával történt-e.
  3. A Ve. 125. § (1) bekezdése alapján a jelöltállítás érdekében gyűjtött ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni a 122. §-ban foglalt követelmények – többek között az ajánlások adattartalma meglétének – teljesülését, azonosítani kell a választópolgárt, meg kell állapítani, hogy rendelkezik-e választójoggal. A Ve. 125. § (3) bekezdése szerint az ajánló választópolgár azonosítását és választójoga megállapítását az ajánlóíven feltüntetett adatainak a központi névjegyzék és a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásának adataival való összevetéssel kell elvégezni. A Ve. 126. § szerint az ajánlás akkor érvényes, ha

„a) az ajánló választópolgár a szavazást megelőző negyvennyolcadik nap és az ajánlóív benyújtásának napja közötti bármely időpontban jogosult volt jelöltet ajánlani a választókerületben,

b) az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljeskörűen megegyeznek,

c) az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek”.

  1. A Ve. 127. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot.
  2.  Ahogyan az a fentiekben idézett törvényi rendelkezésekből is kiderül, az ajánlások ellenőrzése az egyéni választókerületi jelölt nyilvántartásba vételére illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda feladata. Az ajánlások ellenőrzése során a választási iroda nem mérlegelési jogkörében jár el, mivel a Ve. 126. §-a egyértelműen rögzíti, hogy mely ajánlások fogadhatók el érvényesnek. E körben utal a Bizottság a Ve. 126. § b) pontjában foglalt szabályra, mely szerint csak azok az ajánlások fogadhatók el érvényesként, amelyeknél az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai teljeskörű egyezést mutatnak a központi névjegyzék adataival.
  3. A Ve. 126. § b) pontja szerinti „teljeskörű” egyezés törvényi követelményének értelmezésével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás) rögzítette, hogy érvényesként fogadhatók el azok az ajánlások is, amelyek esetében a választópolgárnak az ajánlóíven feltüntetett adatai csekély mértékű eltérést mutatnak a névjegyzék adataihoz képest. Az Iránymutatás 1. pont a)-h) alpontjai taxatíve rögzítik azokat az eltéréseket, amelyeket a választási irodák az ellenőrzés során figyelembe vehetnek.
  4. Beadványozó fellebbezését a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjára alapította. Ahogyan az a fentiekben rögzítésre került, az ajánlások ellenőrzését végző választási irodák az ajánlásellenőrzést nem mérlegelés, hanem a Ve. 126. §-ában előírt szabály alapján és az Iránymutatás 1. pontjában rögzítettek figyelembevételével végzik. A jelölt nyilvántartásba vételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottságok a jelölt nyilvántartásba vétele során szintén csak a jogszabályban tételesen előírt feltételek fennállását vizsgálhatják.
  5. A fellebbezés hivatkozik arra, hogy az OEVB határozta nem felel meg a Ve. 46. § d) pontjának, mert nem tartalmazza azt, hogy mely ajánlást milyen oknál fogva nem fogadott el érvényesként az OEVB. Ezzel összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Ve. 127. § (3) bekezdésében írt szabályra, amely szerint az ajánlásellenőrzés eredményéről a választási iroda külön tájékoztatást készít, ennél fogva a nyilvántartásba vételről rendelkező választási bizottsági határozatnak nem része az érvénytelennek minősített ajánlások számának és az érvénytelenség okának tételes felsorolása. A Kúria Kvk.II.37.326/2014/3.számú határozatában ezzel egyező álláspontot fogadott el és rögzítette, hogy "[a] nem megfelelő számú ajánlás hiányára alapítottan a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról döntő határozatnak nem része az egyes ajánlások érvénytelenségi okának megjelölése, mert erről a Ve. 127. § (3) bekezdése szerint külön tájékoztatás készül, amelyből az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól a kérelmező tájékozódhat.”
  6. Ezen túl a Bizottság kiemeli, hogy az Iránymutatás 2. pontja rögzíti, hogy az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára fennáll annak lehetősége, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az iránymutatás hangsúlyozza, hogy „[a] választási eljárás nyilvánosságának alapelvéből, valamint a Ve. 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéséből következik, hogy a választási iroda az érintett, jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelölő szervezet képviselője részére biztosítja az ajánlások ellenőrzéséről készített iratokba való betekintés lehetőségét”. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
  7. Az Iránymutatás 2. pontjában foglaltakat a Kúria is megerősítette Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozatában mikor jelen tényállással nagymértékben hasonló esetben kifejtette, hogy az „iránymutatás szerint, az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően kapott tájékoztatás alapján tájékozódhat az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, ezért a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésében, a jogsértés mibenlétének kifejtésében nem lehetett a kérelmező akadályoztatott”.
  8. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtettek alapján megállapítja, hogy a fellebbezés kizárólag az általánosság szintjén vitatja az OEVB határozatban foglaltakat, nem tartalmaz semmilyen konkrét állítást arra vonatkozóan, hogy az ajánlóíveken szereplő ajánlások ellenőrzéséhez kapcsolódóan álláspontja szerint mi volt a konkrét jogszabálysértés. Beadványozó jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével) azt sem, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket milyen oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni, noha a Kúria által is megerősített Iránymutatásban foglaltak szerint Beadványozónak, illetve az őt jelölő szervezet képviseletére jogosultnak is lehetősége lett volna tájékoztatást kérni a választási irodától az ajánlások érvénytelenségének okairól. Beadványozó továbbá vitatja, hogy az OEVB határozata tartalmazná a Ve. 46. § dd) alpontja szerinti jogszabályhelyeket, ugyanakkor a Nemzeti Választási Bizottság egyértelműnek találja annak meglétét.
  9. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a fellebbezés elutasításáról döntött és az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 122. és 125-127. §-án, 133. § (2) bekezdésén, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2018. március 13.

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke