388/2009. OVB határozat - J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság
388/2009. határozata

Az Országos Választási Bizottság – 2009. szeptember 8-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

I.

A beadványozó 2009. augusztus 18-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:

„Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az áramszolgáltatók ne vásárolhassanak a szabad piaci feltételek alapján elérhető és a biztonságos ellátás követelményeinek megfelelő legolcsóbb áramnál drágább áramot.”

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán található kérdés nem egyértelmű, ugyanis nem állapítható meg pontosan, hogy milyen alanyi körre vonatkozik a népszavazásra feltenni kívánt kérdés.
A Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés számos további bizonytalan fogalmat tartalmaz, a választópolgár és a jogalkotó számára egyaránt. Nem értelmezhető, mit ért a beadványozó a „szabad piaci feltételek” és a „legolcsóbb áram” kifejezéseken.

A fentiek miatt a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének.

Az OVB álláspontja szerint továbbá a kérdésben tartott eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget róna az Országgyűlésre, amely korlátozná a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 9. § (2) bekezdésében foglalt vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, így a kezdeményezés alkotmánymódosítás szükségességét vetné fel. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján azonban az Alkotmány módosítására az Országgyűlés jogosult, népszavazás közvetetten sem vonhatja el az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok].

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, illetve hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) illetve c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

II.

A határozat az Alkotmány 9. § (2) bekezdésén, az Nsztv 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke