A Nemzeti Választási Bizottság
386/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. B. F. (a továbbiakban: Beadványozó) benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 34/2018. (III.07.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252. § (1)-(2) bekezdései alapján az egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, azaz jelen választási eljárás esetében 2018. március 5-én 16.00 óráig be kell jelenteni. A jelölt nyilvántartásba vételéről az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság dönt. Az OEVB a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 34/2018. (III.07.) számú határozatában megállapította, hogy a Haladó Magyarországért Párt jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Nagy Renáta egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 463 érvényes ajánlás szerepelt.
[2] Mivel az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges ötszáz érvényes ajánlást, az OEVB megállapította, hogy a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg és visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó 2018. március 9-én 22 óra 9 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Beadványában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) (3) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás (a továbbiakban: Iránymutatás) előírásait az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (a továbbiakban: OEVI) nem vette teljes körűen figyelembe a jelölt ajánlásai ellenőrzése során. Állítását az Iránymutatás szövegéből hosszasan idézve kívánja alátámasztani.
[4] Beadványozó rögzíti, hogy az NVB iránymutatásának mindösszesen 92 esetben 53 darab íven nem felelt meg az ellenőrzés, formailag egyértelmű adatrögzítést jelölt érvénytelennek az OEVI. Ezen felül kifogásolja, hogy a határozat nem tartalmaz konkrét adatot az elfogadott és el nem fogadott ajánlások számáról, így lehetetlen a darabszám tekintetében az ellenőrzés. Mindezek alapján kéri az ajánlások ismételt ellenőrzését és számlálását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezés kötelező tartalmi eleme a 223. § (3) bekezdése szerinti jogalap. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a jelölt nyilvántartásba vételéről szóló határozatát nem mérlegelési jogkörben hozza, így azzal szemben fellebbezés kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással alapítható.
[6] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra, hogy a fellebbezésben mindösszesen a Ve. fentiekben hivatkozott 223. § (3) bekezdésének szerepeltetése, valamint az Iránymutatás 1. pontjának a szó szerinti idézése nem téveszthető össze a Ve. által a fellebbezés kötelező tartalmai elemei között megkövetelt tételes jogszabálysértésre hivatkozással.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezésben bár hivatkozott jogszabálysértésre, ezt mindösszesen az általánosság szintjén tette és nem fejtette ki, hogy a fellebbezéssel támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. Beadványozó jogorvoslati kérelmében nem jelölte meg (az ajánlóív sorszáma és ezen belül az ajánlás sorszámának a feltüntetésével) azt sem, hogy melyek azok a konkrét ajánlások, amelyek esetében sérelmesnek találta azok érvénytelenné nyilvánítását, illetve, hogy ezeket mi oknál fogva kellett volna érvényesként elfogadni. Önmagában az ajánlóívek darabszámának a megjelölése a fentiekben írtaknak nem felel meg.
[9] Mivel Beadványozó fellebbezésében foglaltak kizárólag az általánosság szintjén vitatják az OEVB határozatában foglalt döntést, az nem elegendő a fellebbezés érdemi vizsgálatához, és az ajánlások további vizsgálathoz sem.
[10] Emellett a Bizottság rögzíti, hogy a nem megfelelő számú ajánlás hiányára alapítottan a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról döntő határozatnak nem része az egyes ajánlások érvénytelenségi okának megjelölése, mert erről a Ve. 127. § (3) bekezdése szerint külön tájékoztatás készül, amely alapján az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól tájékoztatás kérhető.
[11] A Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni, hogy az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. NVB iránymutatás 2. pontja biztosítja az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet számára annak lehetőségét, hogy az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodától tájékoztatást kérjenek az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról. Az így kapott tájékoztatás segítheti a fellebbezés benyújtóját a jogszabálysértés konkrét megjelölésében, illetve a jogsértés mibenlétének kifejtésében.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben kifejtett jogi álláspont kialakítása során figyelemmel volt a Kúriának az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának eljárásában, hasonló tényállás mellett hozott Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzéseiben foglaltakra is.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza annak a Ve. 223. § (3) bekezdés szerinti jogalapját, mely miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] A határozat a Ve. 223. § (3) bekezdésén, 224. § (3) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. március 12.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke