380/2010. OVB határozat - a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság – 2010. május 17-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

 

 

I.

 

A beadványozók 2010. április 24-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra bocsátott kérdésnek egyrészt a választópolgár, másrészt a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. Ebből következően a túl bonyolult, érthetetlen, értelmezhetetlen, félreérthető vagy félrevezető kérdés nem tekinthető egyértelműnek.

A népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű, mivel az állampolgár nem ismerheti valamennyi indítványozó által kezdeményezett eljárást, így nem értelmezhető az álláspontjának kifejtésének lehetősége sem, hogy azt mely esetekben, milyen időpontban, az eljárás mely szakaszában gyakorolhatná.

 

Az Országos Választási Bizottság az Alkotmánybíróság gyakorlatára tekintettel megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényből (a továbbiakban: Alkotmány) a taxatív módon felsorolt tiltott tárgykörökön kívül a népszavazásnak más korlátai is levezethetők [75/2009. (VII. 10.) AB számú határozat, 26/2007. (VI. 25.) AB számú határozat, 25/1999. (VIII. 7.) AB határozat, ABH 1999, 251,263.]. Ilyen korlát, hogy csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, mely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével. Az országos népszavazás intézménye ugyanis  — amint   arra   az   Nsztv.   preambuluma   is   rámutat   —   a választópolgároknak az ország sorsát érintő legfontosabb  ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy  megváltoztatásában való részvételével valósul meg.

 

Az Országos Választási Bizottság a fent leírtakra hivatkozással megállapítja, hogy a beadványozók által benyújtott, országos népszavazáson feltenni kívánt kérdés az Alkotmány és az Nsztv. preambuluma alapján összeegyeztethetetlen a népszavazás alkotmányos szerepével és szabályaival. Az Nsztv. preambuluma szerint „a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehessen”. Az, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárásban bármely magyar állampolgár jogosult valamennyi indítványozó által kezdeményezett eljárásban, az indítvány elbírálásával kapcsolatos álláspontját kifejteni, a Bizottság álláspontja szerint nem érint alkotmányos jogot és egyértelműen kívül esik az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek körén. A Ve. 3. § d) pontja pedig a népszavazási eljárásban is kizárja a népszavazás alkotmányos intézményének rendeltetésével ellentétes joggyakorlást.

 

Tekintettel arra, hogy a kérdés az Nsztv. 10. § c) pontja alapján az egyértelműség hiánya miatt nem felel meg a jogszabályban előírt követelménynek, továbbá a kezdeményezés alkotmánymódosító jellege miatt arról országos népszavazást tartani nem lehet, ezért az Nsztv. 10. § b) pontja alapján az Országos Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

 

II.

 

A határozat az Alkotmány rendelkezésein, a Ve. 3. § d) pontján, az Nsztv. preambulumán, a 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján, illetve a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.