A Nemzeti Választási Bizottság
378/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) Némedi-Varga János Krisztián a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség képviselőjelöltje (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 19/2014. (III. 05.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 12-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Az OEVB 19/2014. (III. 05.) számú határozatában a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeként indulni szándékozó Némedi-Varga János Krisztián – az országgyűlési képviselők 2014. évi választásán Zalaegerszeg 03. számú országgyűlési egyéni választókerületében – egyéni jelöltként való nyilvántartásba vételét visszautasította. Az OEVB megállapította, hogy a nevezett által az egyéni választókerületi jelölt bejelentésére szolgáló kérelme mellé benyújtott érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-ában meghatározott 500 érvényes ajánlást, mivel az mindösszesen 476 db volt.
A beadványozó az OEVB határozata ellen 2014. március 7-én fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében előadta, hogy a határozat jogsértő és sérti a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ban felsorolt valamennyi választási alapelvet, valamint a Ve. 126. §-át. Kiemeli, hogy a határozat álláspontja szerint a határozat azért jogszabálysértő, mert a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást sérti. Álláspontja szerint az ajánlás ellenőrzés során a Ve. 126. §-ára kellene figyelemmel lenni és ahol részadat-eltérések ellenére kétséget kizáróan megállapítható az ajánló személye, azt érvényesnek kell elfogadni. Fellebbező szerint az OEVB határozat megsértette a Ve. 46. § d) pontját, mivel az indokolásában nem tért ki arra, hogy az egyes ajánlásokat milyen oknál fogva nem fogadta el.
Fellebbező hivatkozott továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 5/2014. számú, az ajánlások egyes kérdéseiről szóló iránymutatásban kifejtettekre, kérelmezte a határozat megváltoztatását és a jelöltként való nyilvántartásba vételét.
II.
A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) szerint a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbező jogorvoslati kérelme jogszabálysértésre való hivatkozást, mint szükséges törvényi feltételt nem tartalmazza, mely így nem felel meg a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az, hogy a fellebbező beadványában megjelöli a Ve. számos szakaszát és említ egyéb jogszabályokat is, mindez nem a konkrét jogszabálysértésre történő hivatkozást jelenti. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá azt is, hogy a fellebbező tételesen és egyesével azt sem sorolta fel, hogy mely ajánlások, illetve ajánlóívek esetében találta sérelmesnek az érvénytelenséget. A fellebbező beadványában továbbá a jogszabálysértésre vonatkozóan semmiféle bizonyítékot nem terjesztett elő.
A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a fellebbező által is hivatkozott, az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló, 2014. február 25-én kiadott iránymutatás 2. pontjában a Bizottság az alábbiakat rögzítette:
„A választási iroda által az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően a Ve. 127. § (3) bekezdése értelmében készített tájékoztatást az érintett egyéni jelöltként indulni szándékozó választópolgár és a jelöltet indítani kívánó jelölő szervezet képviselője akár az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság döntését megelőzően is jogosult megtekinteni, továbbá tájékoztatást kérhet az érvénytelennek tekintett ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, azokkal összefüggésben észrevételékkel élhet. Másolat az ajánlóívekről ebben az esetben sem kérhető.”
Fentiek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában rögzített, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét veti fel az, hogy a fellebbező mindamellett, hogy beadványában maga is hivatkozik az idézett NVB iránymutatásra, annak második pontjában rögzített jogosultsággal –, mely az érvénytelen ajánlásokkal kapcsolatos tájékozódási lehetőséget biztosítja a jelöltek és jelölő szervezetek képviselői számára – nem élt, és fellebbezését általában az OEVB jogszerűtlen eljárására alapozta, valamint arra, hogy az OEVB határozatában nem indokolta meg egyesével az általa gyűjtött ajánlások érvénytelenségének okáról.
A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak és a fent leírtak alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.
III.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 223. § (3) bekezdésén, a 224. § (3) bekezdés a) és b) pontján, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. március 9.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke