369/2010. OVB határozat - P. P. magánszemély által előterjesztett kifogás tárgyában

Az Országos Választási Bizottság
369/2010. határozata

Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 30-án megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének d) pontjában megállapított hatáskörében eljárva P. P. magánszemély által előterjesztett kifogás tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2010. május 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 7500 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.

Indokolás

I.

Beadványozó 2010. április 28-án 20 óra 25 perckor nyújtott be fax útján kifogást az Országos Választási Bizottsághoz a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással.

A beadványozó szerint „a nyomtatott és elektronikus médiából köztudomásúvá vált, hogy az ország több szavazókörében a Ve. előírásait megsértve, a „voksturizmust” lehetővé téve, sőt sajátos – a törvény előírásaival ellentétes szavazókörök kialakításával – azt elősegítve bonyolították le a szavazást” és ezzel „az adott helyeken súlyosan megsértették a vonatkozó jogszabályokat (…) a választókerületek, szavazókörök tekintetében”.

Kifogástevő a jogsértés megjelöléséül idézte a Ve. 89. § (1) bekezdését, a 9. § (1)-(2) bekezdését, a 10. § (1)-(2) bekezdését, a 3. § a), c), d), e) pontjait, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 70/A. §-át.

Az igazolással szavazás során felmerült problémákkal kapcsolatban a beadványozó több internetes oldal linkjét jelölte meg, amelyeken az országgyűlési képviselők választásának 1. fordulójával kapcsolatos eseményekről lehetett olvasni.

A kifogástevő megjelölte a www.valasztas.hu oldalon, a 2. forduló során igazolással szavazók statisztikájáról közzétett táblázatot. A kifogástevő szerint „amennyiben az igazolással szavazók száma (bármilyen addig nem bizonyított sajátos körülmény folytán) ugrásszerűen, és bizonyos célterületekre irányulóan megnő, akkor (…) a tömeges igazoláskérés célja nem is igen lehet más, mint a választás eredményének a joggal való visszaélést megvalósító befolyásolása”.

Állítása szerint „a második forduló előtti napokban is előre látható volt a szavazókörök törvénysértő túlterhelése, amely egyértelműen arra utalt, hogy a tömeges igazoláskérések a Ve. 89. § (1) bekezdésében írt” tilalmának megsértésére irányulnak.

A beadványozó szerint a „ választási szervek (beleértve az OVB-t is) esküjükkel ellentétben nem tartották be, és nem is tartatták be azt a törvényi előírást, mely szerint a szavazóköröket a helyi választási irodák vezetőjének úgy kellett volna megállapítania, hogy egy szavazókörre mintegy hatszáz, legfeljebb azonban ezerkétszáz választópolgár jusson”.

Beadványozó szerint ha az Országos Választási Bizottság olyan törvénysértést állapít meg, amely a szavazás eredményét érdemben befolyásolta, megsemmisíti azt, illetve kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését. Kifogástevő hivatkozik továbbá a Ve. mellékletében található eskü szövegére és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekre.

Fentiekre tekintettel a beadványozó kérte az Országos Választási Bizottságot, hogy az adott szavazókörök eredményét semmisítse meg, kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv döntését rendeljen el új szavazást, adjon ki állásfoglalást a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése érdekében, számoljon be az Országgyűlésnek és tájékoztassa a közvéleményt.

II.

A Ve. 77. § (1) bekezdése értelmében kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással bárki benyújthat. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen.

A Ve. 77. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, bizonyítékait, a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét. Ha a kifogás elkésett, vagy nem tartalmazza a Ve. 77. § (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó a kifogásához nem csatolt olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná a kifogásában megjelölt jogszabálysértéseket, így például a szavazókörök jogszabálysértő kialakítását. A szavazókörök kialakítása során a helyi választási iroda vezetőjének figyelembe kell vennie a Ve. 10. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. A szavazókörök kialakítása, valamint az igazolással szavazók számára kijelölt szavazókör kijelölése idején azonban még nem tudható, hogy az egyes választókerületekben hány választópolgár kíván igazolással szavazni, így előzetesen nem ismerhető, hogy a szavazás napján pontosan hány választópolgár szavazhat az igazolással rendelkezők számára kijelölt szavazókörökben.

Az Országos Választási Bizottság a leírtak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

III.

A határozat a Ve. 77. § (1) bekezdésén, (2) bekezdés a)-c) pontjain, a 77. § (5) bekezdésén, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. § (1) bekezdésén, 83. § (1), (2) és (7) bekezdésein, a 84. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés b) pontján, 42. § (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke