Az Országos Választási Bizottság
359/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 22-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az A. Zs. és A. Zs-né magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozók 2008. február 4-énaláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részt ne szerezhessenek"
Az Országos Választási Bizottság 99/2008. (II. 29.) számú határozatával hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely ellen kifogásokat nyújtottak be. Az Alkotmánybíróság 41/2010. (IV. 22) AB számú határozatával az Országos Választási Bizottság 99/2008. (II. 29.) számú határozatát megsemmisítette és a Bizottságot új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában előadta, hogy elsőként azt vizsgálta, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés megfelel-e az egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata során több határozatában értelmezte az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében a népszavazásra bocsátandó kérdéssel szemben támasztott egyértelműség követelményét. E határozataiban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Az egyértelműség követelménye ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, a kérdésre „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen felelni (választópolgári egyértelműség). Az eredményes népszavazással hozott döntés az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt jogkörének – Alkotmányban szabályozott – korlátozása: az Országgyűlés köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni. Ezért a kérdés egyértelműségének megállapításakor az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellett azt is, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, milyen jogalkotásra köteles (jogalkotói egyértelműség). [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 392, 396.; 25/2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 105/2007. (XII. 13.) AB határozat, ABH 2007, 891, 895.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés, mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményét sérti. A kérdés arra irányul, hogy az Országgyűlés alkosson olyan törvényt, amely megakadályozza azt, hogy a fennálló egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részesedést szerezzenek. Az egészségbiztosítási rendszer egy átfogó, eltérő módon is definiálható fogalom. Az egészségbiztosítás rendszere magában foglalja az egészségbiztosítási alapot, az azt kezelő szervezetet, a kötelező egészségbiztosítás alapján a biztosítóval szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltatókat és magukat a biztosítottakat. A kérdés alapján a választópolgárok nem tudják egyértelműen megítélni, hogy milyen jogalkotást támogatnak aláírásukkal. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár olyan átalakításának megakadályozását támogatják-e, amelyben magánbefektetők tulajdoni részesedést szerezhetnek, vagy a kötelező egészségbiztosítás keretében a biztosítóval kötött szerződés alapján ellátást nyújtó szolgáltatók esetében is ki kívánják-e zárni a magánbefektetői tulajdoni részesedést.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó sem tudja egyértelműen eldönteni, hogy az egészségbiztosítási rendszer mely eleme tekintetében kell érvényesítenie a magánbefektetők tulajdonszerzésének korlátozását.
Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. §-ában szabályozott egyértelműség követelményének, ezért a 99/2008. (II. 29.) OVB határozatot megsemmisítette és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította.
Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakra tekintettel az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Alkotmány 19. § (3) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján, a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke