A Nemzeti Választási Bizottság
357/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kubinyi Tamás Levente (a továbbiakban: Beadványozó1) mint Budapest Főváros XI. kerületének polgármester-jelöltje és Novák Előd Attila (a továbbiakban Beadványozó2) mint Budapest Főváros XI. kerületének képviselőjelöltje (a továbbiakban együtt: Beadványozók) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozók 2019. szeptember 11-én 15 óra 30 perckor elektronikus úton kifogást nyújtottak be Budapest Főváros XI. kerületi Helyi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Facebook Ireland Limited (a továbbiakban: Szolgáltató) „mint közösségi médiaszolgáltató jogszabálysértése miatt”. A HVB elnöke a kifogást 1/2019. (IX. 12.) számú döntésével a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozással 2019. szeptember 12-án áttette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[2] Beadványozók előadták, hogy „[a] Szolgáltató az Európai Unió tagállamában bejegyzett jogi személy, amely internet alapú, közösségi média szolgáltatási tevékenységet végez. Tevékenysége kiterjed az egész unió területére, így Magyarországra is, ahol mintegy hatmillió felhasználó veszi igénybe a szolgáltatásait. (…) A helyi önkormányzati lépviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásának kampányidőszaka során, a Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet polgármester-jelöltjeként a – a többi jelölő szervezethez és jelölthöz hasonlóan – a Szolgáltató által biztosított online megjelenési lehetőséget (Mi Hazánk – Újbuda oldal: https://www.facebook.com/mihazankujbuda) kampányeszközként használtam a több mint ötezer újbudai Facebook-követőnk közvetlen tájékoztatása és általánosságban a választók meggyőzése céljából. 2019. szeptember 10-én a Szolgáltató – konkrét okszerű indokolás nélkül – a közösség számára elérhetetlenné tette a hozzáférést a hivatkozott oldalamon közzétett mellékelt bejegyzéshez és azóta is akadályozza a kampányeszköz rendeltetésszerű használatát.”
[3] Bizonyítékként egy a „Mi Hazánk – Újbuda” című Facebook bejegyzés részletéről készített fényképfelvételt, egy „Alapelveink” megjelölésű dokumentumot, valamint a Szolgáltató megkeresésre adott válaszát („Újraellenőriztük a bejegyzésedet a Mi Hazánk – Újbuda oldalról, és nem felel meg a közösségi alapelveinknek”) csatolták.
[4] Idézték az Alaptörvény IX. cikkét, a Ve. 2. § (1) bekezdését, a 139. - 141. §-ait, majd kifejtették, hogy álláspontjuk szerint „a Szolgáltató azzal, hogy választási kampányidőszakban, az általa szolgáltatott kampányeszköz használatát az egyik jelölt kárára – anélkül, hogy arra egyértelmű indokot adott volna – olyan módon korlátozta, hogy azzal megakadályozza a kampánytevékenység folytatását, miközben a kampányeszköz használata a többi jelölt számára továbbra is biztosított, megsértette a Ve. 2. § (1) c) pontjában meghatározott esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet.”
[5] Hozzátették, hogy „[a]nnak ellenére, hogy a Szolgáltató által biztosított kampányeszköz nem médiaszolgáltatás, azért az annak felhasználásával közzétett hirdetés nem politikai reklám, mégis az Alaptörvény hivatkozott IX. cikkéből levezethető, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás érdekében a politikai véleményszabadság fokozottabb alkotmányos védelmet élvez választási kampányidőszakban.”
[6] Megjegyezték, hogy a „Ve. 307/P. § (1) bekezdése b) pontja alapján a kifogást a helyi választási bizottság dönti el”.
[7] Fentiek és a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján a jogszabálysértés tényének megállapítását, valamint a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltását kérték.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A kifogás nem megalapozott.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt azt rögzítette, hogy a Ve. 151. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Választási Bizottság a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást bírálja el. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 40. pontja szerint a médiaszolgáltatás „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelynek, illetve amely egy elválasztható részének elsődleges célja, hogy egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősségi körébe tartozó műsorszámokat tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz eljuttassa valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.” Az Mttv. 203. § 41. pontja határozza meg a médiaszolgáltató fogalmát, amely szerint „Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.” A törvényi fogalom-meghatározás alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy a megjelölt bejegyzés nem műsorszám, amelyért szerkesztői felelősséget Szolgáltató nem viselt, és így Szolgáltató, mint a kifogásolt Facebook közösségi oldal üzemeltetője nem tartozik a Médiaszolgáltató kategóriájába, a közvetített online tartalom előállítói, szerkesztői maguk a felhasználók.
[10] A Bizottság rögzítette továbbá, hogy Beadványozók Szolgáltató tevékenységét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadták. A jogorvoslati kérelem közvetlenül a Budapest XI. kerületi polgármester-választás kampányával összefüggésben került benyújtásra. Mely okból megállapítható, hogy a HVB 1/2019. (IX. 12.) számú döntésével jogsértő módon rendelkezett a kifogás áttételéről, elvéve ezzel Beadványozóktól egy jogorvoslati lehetőséget, nevezetesen, hogy a beadványt választási bizottságok első és másod fokon elbírálhassák.
[11] Mindemellett a Ve. 213. §-a alapján a választási bizottság köteles eljárni a hozzá áttett ügyben, ezért a Nemzeti Választási Bizottság az ügyet érdemben vizsgálta.
[12] A Bizottság megállapította, hogy a Szolgáltató közösségi oldalának használata nem közszolgáltatás, hanem magánjellegű – szerződéses kapcsolaton nyugvó –tevékenység, amely a Facebook-hoz mint online közösséghez való csatlakozáson, és ennek során a felhasználói feltételek elfogadásán alapul. A közösségi oldalon közzétett bejegyzések felülvizsgálatát a Szolgáltató ezen felhasználói szerződésnek illetve – amennyiben a választási eljárás szempontjából releváns tartalomról van szó – csak a választási eljárás alapelveinek, elsősorban a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítása, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveinek megfelelően hajthatja végre.
[13] A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia, jelen esetben megjelölnie. A Ve. 43. §-a alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[14] A választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan a választási szervek elsősorban a beadványozó által csatolt bizonyítékokat tudják értékelni. A Bizottság álláspontja szerint a vélelmezett jogsértés csak abban a terjedelemben vizsgálható, amelyre vonatkozóan megjelölésre kerültek olyan bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetőek. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai nem ítélhetők meg, illetve értékelhetők.
[15] Jelen ügyben a letiltott bejegyzéssel kapcsolatban Beadványozók két bizonyítékot szolgáltatattak. Csatolták a Szolgáltató megerősítő nyilatkozatát arról, hogy a bejegyzést ismételten felülvizsgálta, és az álláspontja szerint nem felel meg alapelveinek, továbbá a letiltott bejegyzés részleges tartalmát ábrázoló képernyőfelvételt. Utóbbin ugyan nem található olyan tartalom, amely megalapozhatná a letiltás jogszerűségét (a közösségi oldal alapelvei között tiltott megjelenítési tárgyak nem fellelhetők) ugyanakkor nem látható a teljes bejegyzés, így nem igazolható kellő valószínűséggel Szolgáltató jogsértő magatartása sem. A megfelelő bizonyíték hiányában nem zárható ki teljesen, hogy a letiltást megalapozó tartalom a bejegyzés azon részén van, amelyet Beadványozók nem csatoltak a jogorvoslati kérelemhez (pl. egy képrészlet vagy képaláírás formájában). Mindezek alapján nem állapítható meg egyértelműen a jogszabálysértés ténye sem, azaz hogy a kampánytartalommal bíró bejegyzés okszerűtlen letiltásával a Szolgáltató a jelölő szervezetet indokolatlanul hozta hátrányos helyzetbe.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 43. §-án, a 151. §-án, a 212 - 214. §-ain, a 218. §-án, a 220. §-án, a 301. §-án, az Mttv. 203. § 41. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke