A Nemzeti Választási Bizottság
356/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Mi Hazánk Mozgalom (1141 Budapest, Komócsy utca 5., képviseli: Novák Előd Attila, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 11-én 15 óra 47 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy a Facebook Ireland Limited (a továbbiakban: Szolgáltató) „tevékenysége kiterjed az egész unió területére, így Magyarországra is, ahol mintegy hatmillió felhasználó veszi igénybe a szolgáltatásait.” Hozzátette, hogy a „Mi Hazánk Mozgalom jelölő szervezet jelöltjei kampányeszközként használtuk követőink közvetlen tájékoztatása és általánosságban a választók meggyőzése céljából.”
[2] Beadványozó előadta, hogy „a Szolgáltató – konkrét okszerű indoklás nélkül – a közösség számára elérhetetlenné tette a hozzáférést, (…) és azóta is akadályozza a kampányeszköz rendeltetésszerű használatát.” Kifogása alátámasztására idézte az Alaptörvény IX. cikkét, a Ve. 2. és 139-141. §-ában foglaltakat.
[3] Álláspontja szerint Szolgáltató a nevezett jelölő szervezet számára „oly mértékben korlátozta a kampányeszköz használatát, hogy azzal megakadályozza a kampánytevékenység folytatását, miközben az a többi jelölt számára továbbra is biztosított”. Meglátása szerint ezzel Szolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőségi alapelvet, melynek bizonyítására kifogásához mellékelt két darab JPEG formátumú képet, amelyen nyilatkozata szerint a kifogásban megjelölt, Szolgáltató által eltávolított bejegyzés látható.
[4] Mindezekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, a Ve, 218. § (2) bekezdésére tekintettel állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, valamint a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[6] A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell:
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a kifogást, és megállapította, hogy Beadványozó a kifogást a Mi Hazánk Mozgalom alelnökeként nyújtotta be, azonban lakcímét és személyi azonosítóját jelölte meg, mintha magánszemélyként járna el.
[8] A Bizottság rögzíti, hogy a szervezeti képviselet és a magánszemélyként való eljárás nem helyettesíti egymást egy eljárásban, így az eset összes körülménye alapján az eljáró bizottságnak mérlegelnie kell, hogy a beadványozó milyen minőségben járt el, és ennek eredményeként elvégeznie a beadvány formai vizsgálatát.
[9] Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogás szövegezése, miszerint „Alulírott Novák Előd Attila mint a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke és képviselője” egyértelműen arra mutatnak, hogy a kifogás benyújtására jelölő szervezet képviseletében került sor.
[10] Ebben az esetben pedig a Ve. 212. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján kötelező formai elem a szervezet székhelye és bírósági nyilvántartásba-vételi száma. Ezen adatok a képviselő személyes adataival nem pótolhatók.
[11] A Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban nevezett cikk arról számol be, hogy Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Ásotthalom polgármestere átadott egy felújított, bölcsödével kiegészített óvodát, melyre vonatkozóan a Bizottság rögzíti, hogy a választási szervek – így a választási bizottságok – a választási kampányban a kampányeszközök alkalmazását vizsgálhatják. A Ve. választási kampányt szabályozó rendelkezései határozott szabályozást tartalmaznak a tekintetben, hogy mi tekinthető kampányeszköznek.
[12] A Ve. 139. § alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.
[13] A Bizottság megállapítja, hogy az eltávolított cikk a polgármester hivatali feladatának ellátásáról adott tájékoztatást, így annak megjelenítése vagy meg nem jelenítése Szolgáltató szerkesztője, moderátora által nem minősül kampányeszköz eltávolításának, tekintettel arra, hogy nevezett beszámoló nem tekinthető kampányeszköznek.
[14] A Ve. 215. § d) arról rendelkezik, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. A Nemzeti Választási Bizottság megítélése szerint tárgyi ügyben nem vizsgálhatóak a kifogásban foglaltak, mivel a kifogás alapjául szolgáló bejegyzés tartalma olyan esemény, amely a választási eljárásban nem értékelhető a választási kampány részeként.
[15] A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 41. pontja értelmében médiaszolgáltató az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében. Ezen törvényi meghatározás alapján Szolgáltató nem minősül médiatartalom-szolgáltatónak, így nem alkalmazható rá a Ve. 151. §-a.
[16] A fenti indokok alapján, mivel a kifogásban nem került megjelölésre a szervezet székhelye és bírósági nyilvántartási száma, továbbá mivel a kifogás tárgya nem választási ügy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogását a Ve. 220. §-a alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 140-141. §-án, a 151. §-án, 212. § (2) bekezdésén, a 215. § d) pontján, a 220. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, az Mttv. 203. § 41. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke