339/2010. OVB határozat - J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság
339/2010. határozata

Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 19-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).

Indokolás

I.

A beadványozó 2010. március 30-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy jogtalan fogva tartásért az állam által fizetendő nem vagyoni kártérítés ne lehessen kevesebb személyenként 3 millió Ft alapdíjnál plusz a fogva tartás minden napjára számított 160.000 forintnál?”

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek, mely szerint a népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie.

Az Alkotmánybíróság az egyértelműség követelményét a népszavazáshoz való jog érvényesülésének alkotmányos garanciájaként értelmezi.

A testület szerint a kérdés megfogalmazása nem egyértelmű, mivel a nem vagyoni kártérítés fogalmából eredően nem egyértelműen körülhatárolható azon események köre, amelyek ezt megalapozhatják, illetve nem határozható meg egyértelműen – különösen nem pénzösszegben – annak mértéke sem. A nem vagyoni hátrányok igen sokfélék lehetnek, a konkrét tényállásokban változatos formákban és összefüggésekben jelennek meg, így nem lehetséges az összegszerűség meghatározása.

Az aláírásgyűjtő íven található kérdés azt a téves látszatot kelti, mintha ezen összeg automatikusan járhatna, holott a nem vagyoni kártérítés személyiségvédelmi eszköz, így személyhez kötött jellegéből adódóan csak személyesen érvényesíthető.

A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben az Nsztv. 10. §- ának c) pontja értelmében – mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek - nem lehet országos népszavazást tartani, ezért a testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

II.

A határozat az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.

Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke