A Nemzeti Választási Bizottság
334/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a H. E. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 29/2022. (IV. 03.) számú határozatát megváltoztatja és a kifogásnak helyt ad.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy 2022. április 3-án, Érd 043-as számú szavazókörben a Szavazatszámláló Bizottság tagja, aki Beadványozótól megkérdezte, hogy az országos népszavazáson is kíván-e szavazni, e magatartásával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása, a b) pont szerinti, az önkéntes részvétel a választási eljárásban, valamint az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az elsőfokú határozat és az alapul fekvő kifogás tényállása]
[1] Beadványozó 2022. április 3-án elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Ebben előadta, hogy 2022. április 3-án, Érd 043-as számú szavazókörben [2030 Érd, Törökbálinti út 1. (Érd Teleki Sámuel Általános Iskola)] szavazott, ahol az okmányai átadását követően, a Szavazatszámláló Bizottság (a továbbiakban: SZSZB) tagja megkérdezte, hogy a szintén aznap megtartásra kerülő országos népszavazáson is szavazni kíván-e.
[2] Álláspontja szerint az SZSZB ezzel a kérdéssel túlterjeszkedett eljárási jogosultságán, a törvény által előírt feladatán, és az indokolatlan kérdés feltevésével befolyásolni próbálta, amely a választás tisztaságának és az önkéntes részvétel alapelveibe ütközik.
[3] Hivatkozott arra, hogy a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján a hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell.
[4] Idézte a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása és a b) pont szerinti, önkéntes részvétel a választási eljárásban alapelveket. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Ve. 84. Szavazás a szavazóhelyiségben című fejezete részletesen meghatározza a szavazás menetét, annak egyes lépéseit, illetve az SZSZB tevékenységét. Idézte a Ve. 175. §-át, a 176. §-177. §-ait, a 178. § (1)-(2) bekezdéseit, a 179. §-át, a 180. § (1) bekezdését és a 182. § (1) bekezdését.
[5] Rögzítette, hogy figyelemmel arra, hogy a Ve. Általános része az Nsztv. háttérjogszabályát képezi, így az országos népszavazásra – többek között – a Ve.-ben írt alapelvek, illetve a szavazás menetét meghatározó rendelkezések vonatkoznak.
[6] Álláspontja szerint a Ve. egyértelműen rögzíti azokat a lépéseket, amelyek a szavazás során egymást követik, amely során miután a választópolgár magát a megfelelő igazolványokkal igazolta, és a szavazásnak nincs egyéb törvényben taxatíve felsorolt akadálya „a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot”. Megítélése szerint a Ve. tehát nem írja elő a szavazatszámláló bizottság részére, hogy a választópolgár beazonosítása, a szavazólap előtte történő pecsételése, valamint a szavazólapok és a boríték átvétele között a szavazatszámláló bizottságnak további kérdést kell feltennie.
[7] A szavazás gyakorlati lebonyolítása során továbbá a személyes okmányok átadását, és a választópolgár névjegyzékben történő beazonosítását követően a szavazatszámláló bizottság tagjának– minden további kérdés feltevése nélkül – automatikusan meg kellett volna mutatnia, hogy hol kell az aláírásával vagy aláírásaival ellátnia a névjegyzéket. Ezt követően mindenféle külső körülménytől, nyomástól függetlenül szabad akaratából kellett volna eldöntenie, hogy mind az országgyűlési képviselők általános választásán, mind az országos népszavazáson élni kíván-e a választás, illetve a szavazás alkotmányos jogával. Az SZSZB azonban álláspontja szerint megpróbálta rábeszélni az országos népszavazáson történő kizárólagos részvételre.
[8] Megítélése szerint azzal, hogy az SZSZB kérdésként feltette, hogy a népszavazáson is szavazni kíván-e – ráadásul mindezt mások előtt -, és kéri-e az erre vonatkozó szavazólapot egyrészről a választás tisztaságát, másrészről az önkéntes részvételhez fűződő alapelvet is megsértette, ugyanis ezzel befolyásolta az akaratát. Ennél fogva pedig a népszavazás tekintetében meghiúsult az önkéntességen alapuló részvétele.
[9] Hivatkozott arra, hogy a Ve. 178. (2) bekezdése is rögzíti, hogy a szavazatszámláló bizottság szükség esetén magyarázza meg a szavazás módját. A szükséges esetén szóösszetétel is megerősíti, hogy a szavazatszámláló bizottság nem saját elhatározásából, hanem csak a választópolgáról származó konkrét kérés, segítségkérés esetén ad tájékoztatást a szavazás módjáról, azonban álláspontja szerint ekkor sem jogosult eldöntendő kérdésként megkérdeznie a választópolgártól, hogy kíván-e szavazni.
[10] Rögzítette, hogy a szavazás napján a Nemzeti Választási Iroda megerősítette, hogy „a szavazatszámláló bizottságoknak a névjegyzék aláíratását és a szavazólapok kiadását mindkét választástípusban semlegesen kell megtenniük”, továbbá a Nemzeti Választási Iroda felhívta a szavazatszámláló bizottságok figyelmét arra, hogy „a szavazatszámláló bizottságoknak kérés nélkül kell biztosítaniuk a választópolgároknak, hogy mindkét választástípus névjegyzési rovatát aláírhassák”.
[11] Álláspontja szerint az SZSZB a Nemzeti Választási Iroda iránymutatásával ellentétes tevékenységet folytatott, mert a szavazás során nem semlegesen viselkedtek, és a feltett kérdéssel befolyásolták a választói akaratát, a népszavazáson történő önkéntes részvételét.
[12] Mindezek alapján kérte az OEVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg, hogy az Érd 043-as számú szavazókörben működő SZSZB megsértette az Nsztv. háttérjogszabályaként alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban, a Ve. 84. fejezetében (Szavazás a szavazóhelyiségben), különösen a Ve. 178. § (1) bekezdésében írtakat, és a Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja alapján az SZSZB-t tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
[13] Az OEVB 29/2022. (IV. 03.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Előadta, hogy a kifogás nem tartalmazott bizonyítékot az SZSZB sérelmezett tevékenységére vonatkozóan.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[14] Beadványozó 2022. április 6-án 9:19-kor fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben. Érintettségét arra alapozta, hogy az általa benyújtott kifogásban részletezettek szerint az SZSZB sérelmezett kérdése közvetlenül felé irányult, az SZSZB kérdése a kifogásban megjelölt törvényi rendelkezések, különösen alapelvek sérelme útján közvetlenül Beadványozó jogaira hatott ki, így az ügyben való érintettsége közvetlen és nyilvánvaló, amelyre figyelemmel jogosult a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem előterjesztésére.
[15] Fellebbezésében ismertette a kifogásában írtakat és az OEVB döntését.
[16] Előadta, hogy az OEVB döntésével megsértette a Ve. 43. § (1)-(2) bekezdéseit, a 212. § (2) bekezdését, a 215. § c) pontját és a 218. § (2) bekezdés a) és b) pontját.
[17] A fellebbezés indokaként a Ve. 43. § (2) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy a kifogásában – írásban – részletesen előadta az SZSZB sérelmezett eljárását, ami irányába a Ve. rendelkezések sérelméhez vezetett. Kiemelte, hogy a Ve. nem határozza meg pontosan, hogy a Ve. 43. § (2) bekezdése szerinti „nyilatkozat” alatt mit kell érteni, tehát akár szóbeli, akár írásbeli nyilatkozat is lehet, ahogyan azt sem határozza meg, hogy az esetleges írásbeli nyilatkozatot egyszerű magánokirati, teljes bizonyító erejű, vagy közokirati formában kellene benyújtani.
[18] Ilyen meghatározás hiányában álláspontja szerint a kifogásában előadottak nyilatkozatnak, méghozzá a saját nyilatkozatának tekintendőek. Nyilatkozatnak tekinthető továbbá a Nemzeti Választási Iroda elnöke által napközben (2022. április 03.) kiadott kifogásban idézett iránymutatás is, amely álláspontja szerint szintén alátámasztja, hogy az általa állított kérdés feltevése nem egyedi eset volt, az az ország több pontján, több szavazatszámláló bizottság tevékenysége során jogtalanul fordult elő. Fellebbezésében újabb bizonyítékként megjelölte a Nemzeti Választási Iroda közleményének linkjét.
[19] Álláspontja szerint az OEVB jogszabályt sértett, amikor hatásköre hiányát állapította meg, és a Ve. 215. § (1) bekezdés c) pontja alapján elutasította kifogását, mivel a részletes nyilatkozatát bizonyítékként kellett volna értékelni, azaz a kifogása maradéktalanul tartalmazta a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[20] Álláspontja szerint nem világos, hogy az OEVB milyen bizonyítékot várt el tőle, amivel megfelelően alátámaszthattam volna az állítását. Életszerűtlen, hogy az SZSZB tagjait, vagy a sorban előtte, vagy mögötte álló személyeket kellett volna megkérnie, hogy magánokirati formában – egy későbbi kifogás benyújtása érdekében – írják le a történteket, másrészről az is életszerűtlen, illetve szabálytalan, hogy videó-, illetve hangfelvételt készítsen a szavazókörben történtekről, az SZSZB tagjairól, illetve a további megjelent személyekről.
[21] Idézte a Kúria Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzését, amely szerint „a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása a választási bizottságok feladata, ezért különös gonddal kell eljárniuk a választási kampány szabályait sértő cselekmények megítélésekor”.
[22] Álláspontja szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezések és a Kúria gyakorlata alapján a választási eljárás alapelvének megsértése miatt benyújtott kifogás tárgyában az OEVB hatáskörrel rendelkezik, továbbá köteles lett volna érdemben eljárni. Azzal, hogy a kifogását nem bírálta el érdemben, az OEVB megsértette az eljárási kötelezettségét, illetve a Ve. 214. § (1) bekezdésében írt döntési kötelezettségét.
[23] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alapján az OEVB 29/2022. (IV.03.) számú határozatát változtassa meg akként, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg, hogy az Érd 043-as számú szavazókörben működő SZSZB tevékenysége megsértette az Nsztv. háttérjogszabályaként alkalmazandó Ve. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban, a Ve. 84. fejezetében (Szavazás a szavazóhelyiségben), különösen a Ve. 178. § (1) bekezdésében írtakat, és a Ve. 218. § (2) bekezdésének b) pontja alapján az SZSZB-t tiltsa el a további jogszabálysértéstől.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[24] A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben és az ügy érdemében is alapos.
[25] A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége kapcsán kifejtett érvelését.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[27] Helytálló volt Beadványozó arra vonatkozó érvelése, hogy kifogása tartalmazott az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján, a népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt minden elemet, ennél fogva pedig a kifogás érdemben elbírálható lett volna. A jogsértés bizonyítéka saját, a kifogásba foglalt jognyilatkozata, hiszen a jogsértésként olyan tevékenységet jelölt meg, amelyet az SZSZB vele szemben fejtett ki, annak körülményeit pontosan leírta, ennél fogva a jogsértés bizonyítására további bizonyíték beszerzése nem volt elvárható. Mindezek alapján tévedett az OEVB, amikor a bizonyítottság hiányát állapította meg és Beadványozó kifogását érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Mindez pedig a Nemzeti Választási Bizottság szempontjából azt eredményezi, hogy az OEVB téves döntése folytán neki kell elvégeznie a kifogás érdemi vizsgálatát.
[28] Ennek kapcsán rögzíti, hogy mindenben osztja a kimerítő és adekvát jogi érveléssel alátámasztott kifogásban foglaltakat.
[29] Az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választását a Köztársasági Elnök az Alaptörvény 2. cikk (3) bekezdése és a 9. cikk (3) bekezdés e) pontja, valamint a Ve. 6. §-a alapján a 7/2022. (I. 11.) KE határozatával 2022. április 3-ára tűzte ki.
[30] Ezt követően a 8/2022. (I. 11.) KE határozatban az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja, az Nsztv. 67. § (1) bekezdése, a Ve. 1/A. és 6. §-a alapján, az Országgyűlés 32/2021. (XI. 30.) OGY határozatával elrendelt országos népszavazást – az Alkotmánybíróság 1/2022. (I. 7.) AB határozatára figyelemmel – szintén 2022. április 3. napjára tűzte ki a Köztársasági Elnök.
[31] Fontos hangsúlyozni, hogy az újkori választástörténetben 2022. április 3-án került sor először arra, hogy az országgyűlési képviselők általános választásával egy napon országos népszavazáson is szavazhattak a választópolgárok.
[32] Az országgyűlési képviselők általános választása és az országos népszavazás együttes lebonyolítása (a továbbiakban: közös eljárás) érdekében alkotta meg a jogalkotó az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Módtv.), amely a Ve. és az Nsztv. rendelkezéseit egyaránt módosította annak érdekében, hogy megteremtse annak gyakorlati-technikai feltételeit, hogy az országgyűlési választással azonos napon megtartható legyen az országos népszavazás is.
[33] A közös eljárás végrehajtási szabályait az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 3/2022. (I. 11.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) tartalmazza.
[34] A szavazás szavazóhelyiségben való lebonyolításának szabályait a közös eljárásban is a Ve. X. Fejezete 84. alcímének szabályai tartalmazzák. Az itt rögzített Ve. 176. §-a szerint a szavazni kívánó választópolgár a szavazóhelyiségben személyazonosságát, lakcímét és személyi azonosítóját igazolja az SZSZB előtt.
[35] A Ve. 178. § (1) bekezdése alapján, amennyiben a személyazonosság ellenőrzése és a lakcím, vagy a személyi azonosító igazolása megtörtént, és a választópolgár szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben, a szavazásnak nincs akadálya. Az SZSZB ilyenkor a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet - annak bal felső sarkában - a választópolgár jelenlétében bélyegzőlenyomattal lát el, valamint átadja a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.
[36] A Ve. 179. § (1) bekezdése szerint a szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja.
[37] A többszöri szavazás megakadályozása érdekében a Ve. 179. §-ának gyakorlati alkalmazása az, hogy a választópolgár még a szavazólap átvételét megelőzően aláírja a névjegyzéket.
[38] A közös eljáráson használt névjegyzék mintáját az IM rendelet 1. melléklete tartalmazza. Ezen egyértelműen látszik, hogy amennyiben a választópolgár az országgyűlési képviselők általános választásán és az országos népszavazáson is szavazni kívánt, úgy két helyen kellett aláírnia a névjegyzéket.
[39] A Bizottság egyetért Beadványozóval abban, hogy a Ve. alapján az SZSZB tag hatásköre addig terjed, hogy az azonosítást követően jelezze a választópolgárnak, hogy hol kell aláírni a névjegyzéket, egyéb hozzászólásra, így a választópolgár szavazáson való részvételét firtató kérdés feltevésére nem jogosult. Az SZSZB tag által feltett kérdés ugyanis, figyelemmel arra a körülményre is, hogy azt más választópolgárok is halhatták, alkalmas volt arra, hogy Beadványozóban olyan érzetet keltsen, amely szerint az SZSZB tagja szándékosan befolyásolni kívánja az országos népszavazáson való részvétel tekintetében.
[40] A Bizottság álláspontja szerint ezért az SZSZB tagja cselekménye túlmutat a 178. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató tevékenységen, és azáltal sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alapelvét, mivel az SZSZB eljáró tagja figyelmen kívül hagyta, hogy az SZSZB nem akkor adja át a szavazólapot, amikor azt a választópolgári kéri, hanem mindenképpen - kérés nélkül – átadja.
[41] A Bizottság döntése során értékelte azt a körülményt is, hogy a népszavazáson való részvétel önmagában politikai viták tárgyát képezte, ennélfogva a népszavazási szavazólap átvétele is ilyen kérdés. A kérdésre adandó válasz elhangzásából pedig a választópolgár pártpreferenciájára is következtetni lehet.
[42] Tekintettel arra, hogy Beadványozó felhívta a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelmét, a Bizottság szükségesnek látja rámutatni a Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésére, amely a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
[43] A Bizottság megállapítja, hogy az SZSZB tevékenysége alkalmas volt a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozására, ezért a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét megalapozottnak látta.
[44] Bár a kifogás nem hivatkozott rá, a Bizottság álláspontja szerint az SZSZB tagjának a kifogásban nevesített tevékenysége kimerítette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás megsértését is.
[45] A Kúria irányadó gyakorlata szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető [összefoglalóan elsőként: 18/2008. (III. 12.) AB határozat]. A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. (Vesd össze: Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2.szám).
[46] A Bizottság álláspontja szerint mivel az SZSZB tagja hivatkozott magatartásával visszaélt hivatali minőségével, és Beadványozót olyan helyzetbe hozta a szavazás alkalmával, amely nem egyeztethető össze a Ve. 14. § (1) bekezdése szerinti feladatellátásával, ezért magatartása kimerítette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alaplevének sérelmét is.
[47] Mindezek alapján a Bizottság az OEVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a fentiekben kifejtett érdemi vizsgálat alapján a kifogásnak helyt adott és rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[48] A határozat az Alaptörvény 2. cikkén és 9. cikkén, a Ve. 1/A. §-án, a 2. § (19 bekezdés a), b) és e) pontján, a 6. §-án, a 176. §-án, a 178. §-án, a 179. §-án, 212. § (2) bekezdésén, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 79. §-án, a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke