A Nemzeti Választási Bizottság
33/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A.) képviseletében eljáró Dr. H. J. P. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Főváros Választási Bizottság 19/2017. (IV. 21.) FVB számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. április 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] A Magyar Munkáspárt képviseletében eljáró Beadványozó 2017. április 19-én 21 óra 41 perckor kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz a 2017. április 23-i Budapest XIV. kerület 03. számú Egyéni Választókerületben időközi helyi önkormányzati választással kapcsolatban. A kifogás tárgya a Klubrádió 2017. április 18-án 06.00 órától közvetített „Reggeli gyors” című műsora volt, melyben Beadványozó álláspontja szerint a Klubrádió megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint az e) pontban rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelveit.
[2] Beadványozó előadta, hogy a Klubrádió műsorvezetője a megjelölt műsorban a Kétfarkú Kutya Párt képviselőjével beszélgetett, és a beszélgetés során felsorolta a 2017. április 23-i zuglói időközi választáson induló pártokat és párt szövetségeket, mint jelölő szervezeteket. Beadványozó azt sérelmezte, hogy a Klubrádió munkatársa a Munkáspártot kihagyta a tizenöt bejelentett jelölő szervezet felsorolásából, vagyis a Magyar Munkáspártot és jelöltjét megítélése szerint a műsorvezető „elhallgatta”. Beadványozó kifogásában megjelölte a műsor érintett részének elektronikus elérhetőségét.
[3] Beadványozó kérte a Fővárosi Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg, hogy a beszélgetésbe burkolt hírjellegű rádióműsor sérti-e a Ve. és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) választás időszakában (kampány időszakban) érvényesítendő szabályait, valamint a beszélgetésbe burkolt „tájékoztatás” kimeríti-e a Ve. 2. § hivatkozott részeinek sérelmét. Másodsorban Beadványozó kérte, hogy a Klubrádiót a Ve. megsértése okán marasztalja el a Bizottság és tiltsa el továbbiakban a jogszerűtlen gyakorlattól, illetve kötelezze az esélyegyenlőség helyreállítására. Harmadsorban pedig kötelezze a Klubrádiót, hogy a kampány teljes idejében, azonos műsorsávokban a Munkáspárt kapjon azonos megjelenési lehetőséget.
[4] A Fővárosi Választási Bizottság a 19/2017. (IV. 21.) FVB számú határozatával a kifogást elutasította. A Fővárosi Választási Bizottság megállapította, hogy a Klubrádió fővárosi székhelyű körzeti műsorszolgáltató, így a kifogás elbírálása a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozik. Továbbá megvizsgálta a kifogásban hivatkozott műsorszám zuglói időközi választással foglalkozó részét. Ennek kapcsán az FVB megállapította, hogy a beszélgetésben alig egy perc erejéig, az eredeti téma szempontjából mellékesen került elő a Budapest XIV. kerületi helyi önkormányzati időközi választás témája. Megállapította azt is, hogy az időközi választás említésére nem hírműsorban, hanem egy beszélgetésben került sor és a jelölő szervezetek felsorolása példálózó jellegű volt. A választások témáját az FVB szerint a műsorvezető csak röviden érintette, a példálózó – és egyben pontatlan – felsorolással az ellenzék megosztottságát és az összefogás hiányát illusztrálták.
[5] Az FVB határozatának indokolásában hivatkozott a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ára, továbbá a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 41. pontjára.
[6] Az FVB a sérelmezett műsorszám tekintetében megállapította, hogy az nem minősíthető tájékoztató, illetve híreket szolgáltató hírműsorszámnak, abban véleménynyilvánítás kapcsán, mellékesen hangzott el a Beadványozó által kifogás tárgyává tett példálózó felsorolás. A Fővárosi Választási Bizottság álláspontja szerint a Klubrádió a műsorban elhangzott véleménynyilvánítás során nem sértette meg sem az esélyegyenlőség, sem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, alapelvét, így a kifogást elutasította.
II.
[7] Beadványozó 2017. április 22-én, 20 óra 5 perckor fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság 19/2017. (IV. 21.) FVB számú határozatával szemben. Beadványozó előadta, hogy a Klubrádió a Magyar Munkáspártot a zuglói önkormányzati választás során folyamatosan hátrányos helyzetbe hozta és semmilyen formában nem biztosította az esélyegyenlőséget a Munkáspárt számára.
[8] Beadványozó elismeri, hogy az egyéb időközi önkormányzati választások alkalmával a Klubrádió műsoraiban érvényesült a teljes esélyegyenlőség. Azonban vélelmezi, hogy a Klubrádió kifejezetten a zuglói időközi választás kapcsán hozta hátrányos helyzetbe a Munkáspártot. Álláspontja szerint méltatlan, hogy valóságban egy hírműsort, hírközlést álcáznak beszélgetésnek, ezzel a Klubrádió kijátssza az Smtv. 13. §-ában és az Mttv. 203. § 41. pontjában foglaltakat, megsérti a Ve. alapelveit és szellemiségét.
[9] Mindezek alapján a Beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy a beszélgetésbe burkolt, valójában hírjellegű rádióműsor aránytalan tájékoztatása megsértette-e a Ve. és az Smtv. választási kampányidőszakban alkalmazandó szabályait. Kérte továbbá a Beadványozó, hogy a Ve. megsértése miatt a Nemzeti Választási Bizottság marasztalja el a Klubrádiót, tiltsa el a jogszerűtlen gyakorlattól és kötelezze az esélyegyenlőség helyreállítására. Kérte tovább, hogy a Bizottság kötelezze a Klubrádiót arra, hogy a kampány teljes idejében azonos műsorsávokban a Munkáspártnak adjon megjelenési lehetőséget.
III.
[10] A fellebbezés nem alapos.
[11] A Ve. 231. § (4) bekezdése értelmében a fellebbezés alapján a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja.
[12] A Nemzeti Választási Bizottságnak az eljárás során az ügy érdemét tekintve abban kellett állást foglalnia, hogy az FVB az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás érvényesülésére vonatkozó vizsgálata során helyesen állapította-e meg a tényállás tisztázásához szükséges tényeket, illetve megfelelően értékelte-e a Beadványozó által a jogsértés alátámasztása érdekében benyújtott bizonyítékokat e tényekkel összefüggésben.
[13] A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályaira figyelemmel. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
[14] Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezéseivel és alapelveivel összefüggésben hivatkozik a Kúria Kvk.III.37.375/2015/3. és Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzéseiben rögzített álláspontjára, mely szerint „Az Mttv. és az Smtv. idézett rendelkezései egybevetéséből megállapítható, hogy a műsorszolgáltató számára a törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot. Emellett kell megemlíteni azt is, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességében kell érvényesülni.”
[16] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésében rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és jelölőszervezetek közötti választási eljárási alapelv és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a jelöltek közötti esélyegyenlőségi és a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol. Jelen eljárásban vizsgált ügyben nincs olyan körülmény, amely alapján a műsorszám a műsorfolyamból kiemelten lenne vizsgálható. Utóbbi csak abban az esetben lenne indokolt, ha bizonyítást nyerne, hogy a műsorszám az adott műsorfolyamban olyan egyszeri, tényközlést megvalósító műsor, amely a téves vagy hiányos tényközlésre tekintettel önmagában alkalmas a választópolgárok megtévesztésére és ezáltal a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség befolyásolására.
[17] A műsorvezető beszélgetőtársa a kifogásolt műsorban felvetette, hogy „az ellenzék komolyságát igazolja, hogy ők is indítottak legalább öt jelöltet még, a Kétfarkú Kutya Párt jelöltjén kívül”. Ezt követően a műsorvezető részéről megemlítésre került, hogy „Az MSZP-DK-nak van egy közös jelöltje, van egy civil jelölt, van a Kétfarkú Kutya Párt, és külön indul az Együtt. De nem is ezt szerettem volna mondani, hanem, hogy egyik szavamat a másikba ne öltsem, hogy egy szemétkiállítást akartak csinálni.” A rádióműsor témája azonban nem kifejezetten a Budapest XIV. kerületi helyi önkormányzati képviselőválasztás és a választási kampány volt, illetve a választás csak érintőlegesen – lényegét tekintve az idézett gondolatok erejéig – került megemlítésre.
[18] Megállapítható tehát, hogy a Klubrádió műsorvezetője a kifogásolt kijelentésében a Budapest XIV. kerületi időközi önkormányzati választással kapcsolatban ellenzéki jelölő szervezeteket említ meg, példálózó jelleggel. A műsor keretében azonban nem került sor sem a jelölő szervezetek, sem a képviselőjelöltek pontos megnevezésére, nem történt utalás egyik szervezet vagy jelölt választási programjára sem. A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli továbbá, hogy Beadványozó fellebbezésében kifejezetten el is ismerte, hogy „…a Klubrádió műsoraiban az időközi önkormányzati választások alkalmával a teljes esélyegyenlőség érvényesült.”
[19] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezésben meghatározott tartalmú műsorszámokat saját, illetve a Kúria gyakorlata alapján az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben vizsgálja.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy a kifogásolt műsorszám egy olyan interjú, melynek tartalma a szerkesztői szabadság körébe tartozik, az abban elhangzott tartalom összességében nem hozható összefüggésbe a Budapest XIV. kerületi helyi önkormányzati képviselőválasztás kampányával. Az FVB ezért eljárásra során helyesen járt el akkor, amikor határozatában hangsúlyosan értékelte azt a tényt, hogy a sérelmezett kijelentés nem egy hírműsor vagy híradó keretében, hanem egy élőben sugározott beszélgetésben, megjegyezésként hangzott el.
[21] Minderre tekintettel egy adott műsorszámból kiragadott pár mondat a Nemzeti Választási Bizottság szerint – a Kúria által is megerősített következetes álláspontja alapján – nem alapozhatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek, továbbá az Smtv. 13. §-ában foglalt követelmény sérelmét.
[22] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az FVB 19/2017. (IV.21.) FVB számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt jogköre alapján helyben hagyja.
IV.
[23] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 151. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, az Mttv. 203. § 41. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. április 25.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke