33/2012. OVB határozat - B. Z. magánszemély által benyújtott 8 darab országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2012. február 29-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva B. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott 8 darab országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ívek mintapéldányainak hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.

 

 

 

I.

 

Beadványozó 2012. január 31-én 8 darab aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából.

 

Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy a Ve. egészének rendszerében – a Ve. 3. §-ában foglalt általános alapelvekre is figyelemmel – ítélendő meg a hitelesítésre szánt aláírásgyűjtő ív. Erre tekintettel az aláírásgyűjtő ívek hitelesítése során vizsgálandó az is, hogy a kezdeményezések megfelelnek-e a Ve. 3. §-ában szabályozott eljárási alapelveknek, ezek között a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a hitelesítési eljárás kezdeményezése során azt jelenti, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezőjének az országos népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Felelősségteljesen, annak tudatában kell benyújtania kezdeményezését, hogy az általa „útjára indított” népszavazási eljárás állásfoglalásra készteti az ország valamennyi választópolgárát, és annak eredményeként az Országgyűlést kötelező döntés születik, amely országgyűlési döntéssé, törvénnyé válva hosszabb távon meghatározza a polgárok jogait, kötelezettségeit, befolyásolja a társadalom életét. [18/2008. (III. 12.) AB határozat]

 

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, melyet a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (továbbiakban: Alkotmány) rendelkezéseinek értelmezése során alakított ki, a taxatív módon felsorolt tiltott tárgykörökön kívül a népszavazásnak más korlátai is levezethetők [75/2009. (VII. 10.) AB számú határozat, 26/2007. (IV. 25.) AB számú határozat, 25/1999. (VII. 7.) AB határozat]. Ilyen korlát, hogy csak olyan népszavazási kérdés tekinthető alkotmányosan megengedhetőnek, mely nem áll ellentétben a népszavazásnak az alkotmányos berendezkedésben betöltött szerepével. Az országos népszavazás intézménye ugyanis — amint arra az Nsztv. preambuluma is rámutat — a választópolgároknak az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében, illetőleg a képviseleti döntések befolyásolásában vagy megváltoztatásában való részvételével valósul meg.

Az Országos Választási Bizottság az Alkotmánybíróság fenti álláspontját jelen ügyben is mérvadónak tekinti, tekintettel arra, hogy az Alkotmány azon szabályozási elvei és rendelkezései, amelyből az Alkotmánybíróság gyakorlatát levezette, az Alaptörvényben is szerepelnek. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a beadványozó által benyújtott, országos népszavazáson feltenni kívánt kérdések az Alaptörvény és az Nsztv. preambuluma alapján összeegyeztethetetlenek a népszavazás alkotmányos szerepével és szabályaival, egyértelműen kívül esnek az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek körén.

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó magatartása a Ve. 3. § d) pontjában szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve kiterjed a választási eljárás minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére, így irányadó az országos népszavazási kezdeményezési eljárás benyújtójára is.

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, így a Bizottság az Nsztv. 10. § b) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését megtagadja.

 

II.

 

A határozat az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) pontján és a Ve. 3. § d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján alapul.