323/2010. OVB határozat - M. G. A., dr. F. Z., K. G., Sz. G., Gy. I. magánszemélyek által előterjesztett kifogások tárgyában

 

 

Az Országos Választási Bizottság – 2010. április 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének d) pontjában megállapított hatáskörében eljárva M. G. A., dr. F. Z.,  K. G., Sz. G., Gy. I. magánszemélyek által előterjesztett kifogások tárgyában meghozta a következő

 

Az Országos Választási Bizottság a kifogásokat elutasítja.

 

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf,. 314; fax: 06-1-441-1729). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2010. április 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 7500 Ft. Faxon benyújtott beadványon az illeték nem róható le.

 

 

 

I.

 

Fenti beadványozók 2010. április 14-én külön jogorvoslati kérelmeket előterjesztve, azonban a kifogás tartalmában szó szerint megegyezően a következőket adták elő.

A kifogástevők Mesterházy Attila Csaba, az MSZP országos listáján lévő 1. számú jelölt cselekménye ellen nyújtottak be kifogást alkotmányos alapjog, és a Ve. 3. § d) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértése miatt. Előadták, hogy a kifogásolt cselekmény 2010. április 11-éről 12-ére virradó éjszaka történt. A kifogások szerint köztudomású az a tény, hogy Mesterházy Attila a következőket mondta: „Ezért én azt kérem mindenkitől, aki hisz abban, hogy szükség van Magyarországon egy ilyen demokratikus kontrollra, egy ilyen erős demokratikus kontrollra, az függetlenül attól, hogy milyen a pártszimpátiája, hogy ha nem akar a fasisztákra és Orbán Viktorra szavazni, akkor az a második fordulóban támogassa a Magyar Szocialista Pártot”. A kifogástevők szerint egyértelműen beazonosítható, hogy Mesterházy Attila „ezzel a kifejezéssel melyik leendő parlamenti erőre”, illetve ezáltal „a fasiszta képviselőket megválasztó magyarokra” gondolt.

A beadványozók szerint „Mesterházy Attila Csaba a kijelentésével túlfeszítette a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos keretét, és korlátozta (megsértette) az emberi méltósághoz való” jogot, valamint megsértette a Ve. 3. § d) pontjában foglalt alapelvet.

A beadványozók kérték, hogy az Országos Választási Bizottság állapítsa meg a jogsértést és tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől.

 

II.

 

Az Országos Választási Bizottság tekintettel arra, hogy a kifogások tartalma szó szerint megegyezik, azokat egyesítve, egy határozatban bírálta el.

 

Az Országos Választási Bizottság a kifogások vizsgálata során megállapította, hogy Mesterházy Attilának, a kifogásokban megjelölt kijelentései politikai véleménynyilvánítást tartalmaznak, azok nem rendelkeznek olyan tartalommal, amelyek átlépnék a szabad véleménynyilvánítás határait.

 

A testület a Legfelsőbb Bíróság több határozatában is kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel megállapítja, hogy a véleménynyilvánítás nem jelent tényállítást, az nem alapozhatja meg a választási törvény alapelveinek megsértését, továbbá a jelölő szervezetek a választási kampányban gyakran saját programjuk ismertetésén túl választási ellenfeleik programját is értékelik és minősítik, ez az ún. negatív kampány. A Bizottság megítélése szerint a kifogásolt kijelentés nem valósítja meg a Ve. 3. § d) pontjában rögzített a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.

 

III.

 

A határozat a Ve. 78. § (3) bekezdésén, a 149. § o) pontján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. § (1) bekezdésén, 83. § (1), (2) és (7) bekezdésein, a 84. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés b) pontján, 42. § (1) bekezdés h) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III.23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.