32/2017. NVB határozat - a Magyar Munkáspárt képviseletében eljáró Dr. H. J. P. által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

32/2017. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (székhely: 1043 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A.) képviseletében eljáró Dr. H. J. P. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában 11 igen és 1 nem szavazattal meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy az ATV Zrt. országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltató az ATV Híradó 2017. április 21-én 17 óra 45 perctől kezdődő kiadásának „Kampányhajrá Zuglóban” riportjával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvi követelményét a Magyar Munkáspárt vonatkozásában.

A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi továbbá, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon, az ATV Híradó televíziós műsorban tegye közzé.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást egyebekben elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. április 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

[1]  Beadványozó 2017. április 21-én 21 óra 33 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján az ATV Zrt. országos médiaszolgáltató ellen, arra hivatkozással, hogy az megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Hivatkozott továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ára amely a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokat kötelezi arra, hogy az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtsanak.

 

[2]  Beadványozó kifogásában előadta, hogy a 2017. április 21-én 17 óra 45 perctől folyó „ATV Híradó” hírműsor 17 óra 56 perctől 18 óra 05 percig részletesen foglalkozott a Budapest Főváros XIV. kerület 3. sz. EVK időközi választásával, és a műsorban csak a Kétfarkú Kutya Párt, az LMP, a Fidesz, az MSZP-DK-Párbeszéd és az Együtt-Civil Zugló szervezetek kaptak „hírszerű” nyilvánosságot, mint jelölő szervezetek, illetve kaptak teret a jelölő szervezetek jelöltjei egyfajta programismertetőre, valamint más pártok programjának kritikájára. Ezzel szemben a választáson szintén jelöltet állító Magyar Munkáspárt sem ebben a műsorszámban, sem a későbbi, 18 óra 45 perctől, 20 órától, illetve 21 órától sugárzott „ATV Híradó” és „ATV Híradó Este” műsorokban nem került említésre.

 

[3]  Beadványozó sérelmezi továbbá, hogy ugyanazon a napon kb. 20 óra 40 perctől az ATV „Egyenes Beszéd” című műsorban Tordai Bence szóvivő „…mint pártképviselő, ismételten megjelenési lehetőséget kapott, melyben a Zuglói időkőzi választáson való szereplésüket „kampányolhatta”. A Sajátos beszélgetős műsor lényegét tekintve a Smtv. alapján akár hírműsor is lehetne, (…) a lezajlott adásrész beszélgetési formába öltött hírközlés volt.”

 

[4]  A fentiek alapján Beadványozó vélelmezi, „hogy az ATV kifejezetten a zuglói időközi választás kapcsán hozza hátrányos helyzetbe a pártot, mint jelölő szervezetet, illetve jelöltjét”. Beadványozó ennek alapján kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az ATV-t a Ve. és Smtv. megsértése okán marasztalja el és tiltsa el a jogszerűtlen gyakorlattól, illetve kötelezze az esélyegyenlőség helyreállítására.

 

[5]  Beadványozó kéri továbbá, hogy az NVB értelmezze, hogy az ATV-nek a beszélgetésbe burkolt, valójában tartalma szerint hír jellegű műsora sérti-e a Ve. és az Smtv. választási időszakban (kampányidőszakban) érvényesítendő szabályait.

 

[6]  Végül Beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy kötelezze az ATV médiaszolgáltatót, hogy a jövőben – „lévén az időkőzi választás 2017. április 23-án lezajlik/lezajlott” – a kampány teljes idejében, azonos műsorsávokban a Munkáspárt is kapjon megjelenési lehetőséget.

 

[7]  Bizonyítékként az ATV honlapján fellelhető, a kifogásban említett adásokról szóló archív anyag link elérhetőségeit jelölte meg Beadványozó.

 

[8]  Az ATV Zrt. 2017. április 24-én benyújtott nyilatkozatában kéri a kifogás elutasítását. Álláspontja szerint a kifogás helytelen tényállást állapít meg az esélyegyenlőség követelményének megtartásával kapcsolatban, illetve abból helytelen következtetést von le. Megjelöl továbbá kilenc hírt, illetve videóanyagot, amelyből kettő a XIV. kerületi időközi választással, hét további pedig olyan egyéb választási eljárással foglalkozik, amelyben a Magyar Munkáspárt és jelöltjei is érintettek. Kiemeli, hogy a kifogást a szerkesztői szabadságra tekintettel, és az ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességében kell vizsgálni.

 

[9]  Az Egyenes beszéd című műsorral kapcsolatban az ATV Zrt. kifejti, hogy annak témája a Párbeszéd Magyarországért aznapi, a Miniszterelnökség budai várban történő építkezése elleni tiltakozó akciója volt, amellyel kapcsolatban megemlítésre került a szervezet társelnökének, Zugló polgármesterének a zuglói közgyűléssel szembeni helyzete.

 

[10]        Az ATV Zrt. nyilatkozik továbbá arról, hogy törvényben biztosított jogait jóhiszeműen és rendeltetésszerűen gyakorolja, illetve a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörének hiányára tekintettel kéri elutasítani az Smtv. 13. §-ának megsértésére irányuló kérelmet is.

II.

 

[11]        A Budapest XIV. Kerület Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a Budapest XIV. Kerület 3. számú egyéni választókerületében a képviselői mandátum megüresedése miatt az időközi helyi önkormányzati képviselő-választást 2017. április 23. (vasárnap) napjára tűzte ki 2/2017. (II. 1.) számú határozatával. A HVB a választáson hat jelöltet vett nyilvántartásba, ezek közül a Magyar Munkáspárt jelöltjét, Szentpáli Kolost 23/2017. (III. 10.) számú határozatával.

 

III.

 

[12]        A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a műsorszolgáltató tevékenységét az időközi választás kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra – mint ágazati jogszabály – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és az Smtv. rendelkezései is irányadóak.

 

[13]        A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályaira figyelemmel. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.

 

[14]        Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti.

 

[15]        A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

 

[16]        A kifogással támadott ATV Híradó című műsorral kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy általánosságban a meghatározott tartalmú műsorszámokat saját, illetve a Kúria gyakorlata alapján az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben vizsgálja. Jelen ügyben azonban eltérő eljárást indokol az a körülmény, hogy a kifogás egy olyan riportot érint, amely a választás előtt rövid idővel, egyszeri alkalommal került bemutatásra „Kampányhajrá Zuglóban” címmel, és amelynek kifejezett célja volt, hogy a választási kampány végén egyfajta összegzést nyújtson a választáson induló jelöltekkel és a kampányban megjelenített célkitűzéseikkel, álláspontjukkal kapcsolatban.

 

[17]        A riport jellegénél fogva, azaz hogy a választási kampány végén a választáson induló jelöltek egyszeri, tételes bemutatására törekszik, nem illeszthető a műsorfolyamba, ezért önmagában is kiegyensúlyozottnak kell lennie.

 

[18]        A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a támadott műsorszámban a XIV. Kerület 3. sz. EVK hat nyilvántartásba vett jelöltje közül négy jelölt, illetve programjuk néhány mondatos bemutatására kerül sor, két jelölt megszólalási lehetőséget is kap, míg egy harmadik esetben a jelölő szervezet képviselője nyilatkozik. Az ötödik jelölt csak a jelölő szervezetei említésével, illetve egy plakát bemutatásával kerül említésre, míg a Magyar Munkáspárt és jelöltje a műsorban semmilyen formában nem szerepel. Ez a tény pedig sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvi követelményét.

 

[19]        Az áttekintő jellegű, szerkesztői kommentárokat nélkülöző, 2 perc 21 mp hosszú műsorszám – a szerkesztői szabadságra és felelősségre való tekintettel is – azt a téves képzetet sugallja, hogy az időközi választáson induló valamennyi jelölt bemutatásra került, hátrányos helyzetbe hozva ezáltal a Magyar Munkáspárt jelöltjét.

 

[20]        A Nemzeti Választási Bizottság szükségesnek látja megjegyezni, hogy az ATV Zrt. által, a kifogással szemben megjelölt kilenc médiatartalomból kettő foglalkozik az érintett időközi választással, ebből az egyik a választás eredményének ismertetése, amely már értelemszerűen nem tartozik a választási kampányhoz. A második megjelölt híranyag sem önállóan a zuglói időközi önkormányzati választás híranyaga, hanem egy, a Magyar Távirati Iroda által is jegyzett, az aktuális időközi választások jelöltjeiről szóló, listaszerű tájékoztatás. Mivel a műsorfolyam tekintetében – akár a kifogásban megjelölt, akár más folyamatban lévő választási eljáráshoz kapcsolódóan – nem volt jogorvoslati kérelem, és a kifogásban sérelmezett műsorszámot a Nemzeti Választási Bizottság önállóan vizsgálta, a hivatkozott anyagok jelen eljárásban nem tekinthetők releváns bizonyítéknak.

 

[21]        Arra figyelemmel, hogy a műsor országos célközönségéhez képest az érintett választópolgárok száma alacsony, azaz egyértelműen nem a választópolgári akarat befolyásolása a fő célja, és hogy egyszeri cselekményről van szó, az esélyegyenlőség alapelvének eseti sérelmén túl nem állapítható meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme.

 

[22]        A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a fent már idézetteknek megfelelően az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályait a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatásával kapcsolatban kell figyelembe venni, így a műsorfolyam vizsgálatának hiányában az Smtv. kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó követelményének érvényesülésével kapcsolatban megállapítás nem tehető.

 

[23]        Nem indokolt továbbá a további jogsértéstől való eltiltás, tekintettel arra, hogy a kifogással érintett időközi önkormányzati választás lezajlott, és a Beadványozó kérelmével szemben egy adott választási eljáráshoz kapcsolódó egyedi jogorvoslat jogkövetkezményeit nem lehet további, ettől független választási eljárásokra kiterjeszteni.

 

[24]        A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban megjelölt második műsorszámmal kapcsolatban megállapítja, hogy olyan egyedi interjú volt, amellyel szemben nem elvárható, hogy a szerkesztői szabadság – jelen ügyben kiemelt figyelemmel az időközi választástól jelentősen eltérő témaválasztásra – rovására valósuljon meg benne más jelölő szervezetek valamely véleményének megjelenítése. Minderre tekintettel a sérelmezett cselekmény a Nemzeti Választási Bizottság szerint – a Kúria által is megerősített következetes álláspontja alapján – nem alapozhatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek, továbbá az Smtv. 13. §-ában foglalt követelmény sérelmét, ezért a Nemzeti Választási Bizottság e részben a kifogás elutasításáról döntött.

 

[25]        Mindezek alapján a Bizottság a Ve. 220. §-a alapján a kifogásnak részben helyt adott.

 

IV.

 

[26]        A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdésén, 151. §-án, 220. §-án, az Mttv. 3. §-án, 7. §-án, 32. § (3) bekezdésén, a 203. § 41. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2017. április 25.

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                             a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                    elnöke