A Nemzeti Választási Bizottság
319/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. B. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Bács-Kiskun Megyei 03. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 46/2022. (IV. 1.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Dr. G. I. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 30. napján 14 óra 48 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Bács-Kiskun Megyei 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. § (2) és (4) bekezdésének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába foglalt alapelvek sérelme miatt.
[2] Előadta, hogy kifogását magánszemélyként kívánja benyújtani, azzal összefüggésben, hogy 2022. március 25-én 20 óra 35 perckor a Minden Fiatal Magyarországa (a továbbiakban: MFM) kalocsai alapszervezetének aktivistái, „ellenzéki összefogás-féle” impresszummal nem rendelkező, az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásával kapcsolatos plakátokat ragaszt a Szent István király út 57. szám alatti társasház ereszcsatornájára, amely plakátok kihelyezésére Kifogástevő szerint a társasház tulajdonosai nem adták írásos hozzájárulásukat, és megkérdezve sem lettek. Előadta, hogy a Szent István király út köztéri szemeteseire, lámpaoszlopaira, biciklitárolóira, illetve köztéri tábláira és számos más helyre kihelyezésre kerültek ezen plakátok, amelyeket azonban meglátása szerint jogszabály tilt.
[3] Előadta, hogy a kifogásához mellékelt egyik fotón az MFM kalocsai alapszervezetének alelnöke, B. B. látható, aki a Szent István király út 57. szám alatti társasház ereszcsatornájáról körömmel kapargatta a Márki-Zay Péter jelöltet ábrázoló plakátot. Előadta, hogy nevezett személyt március 26. napján 17 óra 8 perckor „rajtakapott” és kérdőre vonta, amely során B. B. azt állította, hogy „központi (ellenzéki összefogás)” utasítására ragasztották fel a plakátokat az MFM aktivistái, amely állítást tanú is meg tud erősíteni. Előadta továbbá, hogy az aktivisták a kamera felé fordulva abba beleintegettek, egyikük kabátjának hátulján látható volt Márki-Zay Pétert és Orbán Viktort ábrázoló plakát, amelyek közül egyik sem tartalmazott impresszumot.
[4] Idézte a Ve. 144. § (1) bekezdését, amelynek értelmében plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül, illetve a Ve. 144. § (2) bekezdését, amely alapján kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. A plakáton fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy azt észlelte, hogy a plakátok nem tartalmazták a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
[5] Előadta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság is megállapította, hogy a választási plakáton fel kell tüntetni a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat, impresszumot, amelynek elmulasztása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[6] Álláspontja szerint az MFM plakátjainak hiányos adatartalma sérti a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket is.
[7] Előadta továbbá, hogy a Ve. 144. § (4) bekezdése szerint „épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg a – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet.” Meglátása szerint azonban ezzel szemben a fotókból és a kamerafelvételből jól kivehető, hogy tiltott helyre ragasztanak plakátokat az MFM aktivistái.
[8] Kifogásához mellékelt 15 fényképet, amelyeken az általa sérelmezett plakátok és az azokat kihelyezők láthatók, illetve három videófelvételt.
[9] Mindezekre tekintettel arra kérte az OEVB-t, hogy kötelezze az MFM-et a jogszabálysértő magatartás azonnali megszüntetésére, a kifogásában megjelölt társasházon és a „Városban” fellelhető, tiltott helyre kiragasztott plakátok eltávolítására, illetve tiltsa el a jogsértőket a további jogszabálysértéstől.
[10] Az OEVB a 46/2022. (IV. 1.) határozatával a Minden Fiatal Magyarországa Kalocsai Alapszervezet által elhelyezett plakátokról hiányzó impresszum miatti kifogásának helyt adott, és a Minden Fiatal Magyarországa Kalocsai Alapszervezetét a további jogsértéstől eltiltotta. Egyebekben a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[11] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy Kifogástevő beadványából egyértelműen megállapítható, hogy március 26. napján B. B. az MFM kalocsai alapszervezetének alelnöke a Kalocsa, Szent István u. 57 számú társasház ereszcsatornájáról körömmel kapargatta a rajta lévő Márki-Zay Pétert ábrázoló plakátot. Megállapította, hogy azonban arra vonatkozóan semmilyen bizonyíték nem került bemutatásra, hogy ezt követően maradt-e még a társasházon az inkriminált plakátból, vagy plakátokból, illetve hogy arra sincs kétségtelen bizonyíték, hogy a plakátok kihelyezésére kértek-e hozzájárulást a társasház tulajdonosaitól, illetve a vagyonkezelői jog gyakorlóitól, ahogyan ennek ellenkezője sem bizonyított.
[12] Az OEVB álláspontja szerint nem állapítható meg kétségtelenül, hogy a kifogás benyújtásának időpontjában az inkriminált plakátok folyamatosan láthatók voltak, a kifogástevő pedig a cselekményt március 25-én és 26-án észlelte, de a kifogást csak március 30. napján, vagyis az észleléstől számított három napon túli időpontban nyújtotta be, nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a kifogás törvényes határidőben benyújtottnak tekinthető-e. AZ OEVB megállapította továbbá, hogy a becsatolt fényképek közül csak kettő tartalmaz olyan plakátot, amely impresszumot nem tartalmaz, a többin ez kétséget kizárólag nem állapítható meg.
[13] Mindezekre figyelemmel az OEVB a Ve. 218.§ (2) bekezdés a) pontja alapján megállapította a jogszabálysértés tényét és a kifogásnak e tekintetben helyt adott, illetve a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Minden Fiatal Magyarországa Kalocsai Alapszervezetét a további jogsértéstől eltiltotta. Ezen túlmenően megállapította, hogy mivel a kifogás az impresszum hiányán kívül a többi kifogásolt cselekményre nem tartalmaz egyértelmű bizonyítékot, az OEVB a kifogást egyebekben a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[14] Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. április 4. napján 12 óra 17 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján, amely fellebbezést a Bács-Kiskun Megyei 03. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője ugyanezen a napon felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[15] Fellebbezésében előadta, hogy Kifogástevő egy Facebook posztban tett közzé felvételeket, aminek hatására Beadványozó március 26-án kiment a helyszínre a 10x10 cm nagyságú matricát eltávolítani. Ennek alapján meglátása szerint Kifogástevő március 25. napján észlelte a „matricázást”, Beadványozó pedig ennek hatására, a Facebook posztjának megjelenése után megjelent a kifogásban megjelent helyszínen, és körömmel lekaparva próbálta eltávolítani a matricát, ezzel megszüntetve a feltételezett jogsértést, amely tényt meglátása szerint a Kifogástevő által benyújtott bizonyítékok alátámasztanak.
[16] Előadta, hogy Kifogástevő a kifogását 2022. március 30-án nyújtotta be, amely meglátása szerint a benyújtásra nyitva álló határidőt meghaladta.
[17] Rögzítette, hogy tőle olyan kijelentés nem hangzott el, hogy „központi (ellenzéki összefogás utasítására” ragasztották volna fel az „MFM aktivisták” a kifogásban sérelmezett matricákat. Emellett pedig ezen tény bizonyítására semmifajta bizonyíték nem áll rendelkezésre, ugyanis a Kifogástevő által megnevezett tanúkat ő nem látta, két személyt látott, Kifogástevő feleségét, és egyik gyermekét, akik a beszélgetést nem is hallhatták, mivel beszálltak egy autóba.
[18] Meglátása szerint a Kifogástevő által hivatkozott kamerafelvétel készítése során a kamera üzemeltetése adatvédelmi aggályokat vet fel, mivel jól láthatóan közterületet figyel meg, többek között a Kalocsai Járásbíróság épületét és annak bejáratát.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[19] A Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[20] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[21] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[22] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[23] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[24] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[25] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[26] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[27] Mindezekből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[28] Tekintettel a fentiekben kifejtett, a Bizottság és a Kúria által is megerősített joggyakorlatra, a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó tekintetében nem valósul meg a Ve. 221. § (1) bekezdésben foglalt követelmény, ugyanis fellebbezésében bár hivatkozta a Ve. 221. § (1) bekezdését, azonban semmifajta érvelést nem adott elő az érintettségére vonatkozóan.
[29] A Bizottság mindezek alapján a fellebbezést érintettség hiányában a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[30] A határozat a Ve. 221. §-án, és a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 7.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke