A Nemzeti Választási Bizottság
314/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az M. Z. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest megye 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 25/2022. (IV. 03.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2022. április 2-án 12 óra 42 perckor e-mailben kifogást nyújtott be Pest megye 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, hogy 2022. április 1-én délután 16 és 18 óra között ketten plakátokat helyeztek ki Tóalmás belterületén, az Egységben Magyarországért jelölő szervezet érdekében eljárva a Tóalmás Kossuth Lajos utca 24. számú házzal szembeni, az utca túloldalán található villanyoszlopra. A plakátok felhelyezése közben a 24. szám alatti házból kiszólt egy hölgy, hogy nem engedi, hogy oda plakátot tegyenek. Tájékoztatták a hölgyet, hogy közterületen kampányidőszakban jogszerűen helyezik ki ezeket a plakátokat. A hölgy jelezte, hogy amennyiben kiteszik, úgy ő leveszi. Tájékoztatták a hölgyet arról, hogy ez jogszabálysértés, amitől tartózkodjon. A hölgy ennek ellenére elővett egy létrát, letette a kertjében és jelezte, hogy le fogja venni a plakátokat, amint elmennek. Folytatták a plakátolást a szomszédos József Attila utcában, majd egy plakát kihelyezése után visszamentek a helyszínre, hogy megnézzék megvan-e még a plakát, de csak a hűlt helyét látták. Úgy véli, megalapozottan feltételezheti, hogy a plakátot a 24. szám alatt, létrával felszerelkezett hölgy távolította el, tartva szavát. A leszedett plakátot nem lelték fel a környéken.
[2] Kifogásában előadta, hogy ez a tevékenység sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényt (továbbiakban: Ve.) mivel választási időszakban plakát korlátozás nélkül elhelyezhető.
[3] Kifogásához bizonyítékokként csatolt 3 fényképet, amelyen az oszlopra kihelyezett plakát, majd az oszlop látható plakát nélkül.
[4] A becsatolt bizonyítékok alapján a kifogástevő kérte, hogy az OEVB állapítsa meg, hogy a bepanaszolt az általa kifogásolt magatartásával megsértette a választási eljárásról szóló törvényt és tiltsák el a bepanaszoltat a további jogsértéstől.
[5] Az OEVB a 22/2022. (IV. 03.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül utasította el, arra hivatkozással, hogy az nem tartalmazta a jogszabálysértés megjelölését.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[6] Beadványozó 2022. április 3-án 18:57-kor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB határozatával szemben.
[7] Beadványozó álláspontja szerint az OEVB határozata hamisan állítja, hogy a kifogása nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését. Idézte kifogásának a jogszabálysértés megjelölésére vonatkozó részét. Majd rögzítette, hogy „kínos” számára, hogy neki kell idéznie a pontos jogszabályhelyet, nem gondolta volna, hogy az OEVB nem ismeri azt, vagy inkább rosszhiszemű volt és nem kívánt foglalkozni az ügyével.
[8] Idézte a Ve. 144. § (3) bekezdését, majd rögzítette, hogy a kifogásban foglalt cselekménnyel a plakátkihelyezéshez való jogukat korlátozták.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[9] Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[10] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[11] A fellebbezésnek a Ve. 224. § (3) bekezdése szerint tartalmaznia kell
a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[12] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha azt nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be, illetve, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[13] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[14] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[15] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[16] A Kúria abban is állást foglalt, hogy a fellebbezés benyújtásakor az érintettséget megalapozza-e az, hogy a másodfokú jogorvoslati kérelmet előterjesztő ugyanaz a személy, mint aki a kifogást benyújtotta. E tekintetben kifejezetten a magánszemélyek vonatkozásában, a Kúria a Kvk. I.37.510/2019/2. számú döntésben úgy ítélte meg, hogy a természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítása önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[17] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[18] Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[19] A fellebbezés nem tartalmazza továbbá Beadványozó személyi azonosítóját és lakcímét sem, amely az érdemi vizsgálatnak szintén feltétele lett volna. E körben nem elfogadható az, hogy a fellebbezést úgy nyújtotta be, hogy az tartalmazza a kifogását is, amelyben a személyes adatok fellelhetők, mert a kifogás és a fellebbezés két külön jogorvoslati kérelem. Egyértelműen megállapítható, hogy a fellebbezés a 2022.04.03-án 18:57-kor megküldött dokumentum, amely a „Tisztelt Nemzeti Választási Bizottság!” megszólítással kezdődik és a „Köszönettel, …………….” aláírással zárul. Ez azonban Beadványozó személyes adatai közül kizárólag a nevét tartalmazza.
[20] Mindezek alapján a Bizottság a fellebbezést – mivel az nem tartalmazza Beadványozó érintettségére való hivatkozást és a személyi azonosítóját, valamint lakcímét – a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[21] Megjegyzi a Bizottság, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és a fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok 2021 januárja óta elérhetők. Ezek alkalmazása nagyban elősegítheti a formai feltételeknek megfelelő kérelem benyújtását.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[22] A határozat a Ve. 221. §-án, a 244. § (3) bekezdésén és a 231. § (1) bekezdés a) és d) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke