A Nemzeti Választási Bizottság
307/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az A. Gy. (a továbbiakban: Kifogástevő által benyújtott kifogások tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. április 3-án 12 óra 58 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 149. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy 2022. április 3-án a +36 1 443 3031-es telefonszámról kérés nélküli telefonhívást kapott Márki-Zay Pétertől úgy, hogy korábban személyes adatai politikai tartalmú üzenetek továbbítására történő felhasználásához nem járult hozzá.
[3] Álláspontja szerint ez az üzenet nyíltan a választói akarat befolyásolására irányul, e tekintetben tehát kampányeszköznek, azon belül is a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen politikai kampánynak minősül.
[4] A továbbiakban hivatkozott és idézte a Ve. 149. §-át. Előadta, hogy álláspontja szerint a hatályos szabályozás alapján elválik a Ve. 153. §-a szerinti adatsszolgáltatásban szereplő választópolgári adatok és az ott nem szereplő, de a Ve. 149. §-ában megjelölt személyes adatok (telefonszám) felhasználhatósága.
[5] Kifejtette, hogy előbbi esetben a Ve. 89. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni, azaz a választópolgár a hallgatásával hozzájárul az adatok felhasználásához, annak kizárása érdekében kifejezetten nyilatkoznia kell. Hozzáfűzte, hogy a fennmaradó adatok esetében azonban a Ve. 149. §-a a kifejezett hozzájárulást követel meg a felhasználhatósághoz, amely a hatályos jogrendben a személyes adatokkal összefüggésben csak és kizárólag az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) követelményeinek megfelelő hozzájárulási nyilatkozat előzetes megadását jelentheti. Ilyen típusú üzenet eljuttatása az Infotv. 5. §-a alapján kizárólag akkor lehetséges jogszerűen, ha az ügyfél saját kezdeményezése alapján egy külön nyilatkozatot tesz a mobil-szolgáltató felé telefonszáma ilyen célú felhasználása érdekében, vagy, ha a választópolgár a párt számára adott kifejezett hozzájárulást telefonszáma kampánycélú felhasználásához. Ilyen külön nyilatkozat hiányában azonban a fenti adatkezelés és üzenetküldés jogszerűtlen.
[6] Véleménye szerint a fentiek alapján a Ve. 89. §-ában megjelölthöz hasonló tiltó nyilatkozat bemutatása nem kívánható meg a tőle, mert jelen ügyben azt kellene bizonyítania, hogy nem adott előzetes hozzájárulást telefonszáma ilyen célú felhasználásához. Előadta továbbá, hogy mindazonáltal a Ve. 43. § (2) bekezdése alapján, jelen ügyben tett nyilatkozata is bizonyítéknak minősül, amelyet a választási bizottság értékelhet.
[7] E körben hivatkozott és idézte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről szóló ajánlásának II.4. pontját.
[8] Kifejtette, hogy mivel az üzenetet küldő entitás nincs elzárva attól, hogy a jogorvoslati eljárásban ellenbizonyítást tegyen, ezért a hozzájárulás hiányát a jelen kifogásban tett nyilatkozatán felül további bizonyítási eszközzel alátámasztani nem lehet.
[9] Kifogásához mellékelt egy, a telefonja képernyőjéről készült képernyőfotót, amelyen az látható, hogy kifogásában megjelölt telefonszám 17 másodperc hosszan bejövő hívást kezdeményezett, illetve mellékelte nyilatkozatát a tárgyban, hogy a kifogásában megjelölt telefonszámra vonatkozóan a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen megkeresésre a Márki-Zay Péter jelöltet támogató jelölő szervezetek részére nem adott hozzájárulást.
[10] Tekintettel arra, hogy az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást nem adta meg, ezért kérte a választási bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. §-ában meghatározott jogkörében eljárva a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja és a Ve. 149. §-ának tekintetében állapítsa meg a jogszabálysértés tényét ismeretlen személlyel szemben.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[12] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[13] A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó által benyújtott kifogás vizsgálata során megállapítja, hogy bár Beadványozó mellékelt két bizonyítékot – egy képernyőmentést a telefonjára érkező bejövő hívásról, illetve Beadványozó nyilatkozatát – azonban sem a mellékelt bizonyítékokból, sem Beadványozó kifogásának tartalmából nem válik világossá, hogy az általa sérelmezett telefonhívás során, az automata hangüzenet mit tartalmaz. Ennek okán pedig a Bizottság számára nem vált egyértelművé, hogy a kifogásban megjelölt telefonszámról érkező hívás mi alapján, mivel sérti a Ve. 149. §-ában meghatározott, a közvetlen politikai kampányra vonatkozó szabályokat. Mivel a kifogás benyújtása során a kifogásolt hangüzenetet, illetve annak tartalmát Beadványozó nem tárta a Nemzeti Választási Bizottság elé, így az sem nyert bizonyítást, hogy a kifogással érintett telefonhívás Márki-Zay Péter képviselőjelölttől származik-e.
[14] Mivel tehát a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a Beadványozó kifogásában megjelölt telefonhívás tartalma megsértette-e a Ve. 149. §-ában foglaltakat, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 220. §-a alapján a kifogást elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[15] A határozat a Ve. 149. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke