A Nemzeti Választási Bizottság
305/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a B. J. (továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. április 1-jén 18 óra 04 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 09. számú országos egyéni választókerületi választási bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában, valamint a Ve. 149. §-ában foglaltak megsértésére hivatkozással.
[2] A benyújtott kifogást az OEVB – mellékelve az OEVB elnökének az áttételről szóló levelét is - 2022. április 3-án 14 óra 06 perckor felterjesztette a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[3] Kifogástevő előadta, hogy 2022. március 29-én a +36 70 700 9827-es telefonszámról az alábbi tartalmú, kérés nélküli sms üzenet érkezett a részére úgy, hogy korábban személyes adatai politikai tartalmú üzenetek továbbítására történő felhasználásához nem járult hozzá: „Judit kerül minket a világ Viktátor miatt. SzégyenMagyarországnak!” Hozzáfűzte, hogy továbbá az alábbi telefonszámokról is kapott telefonhívást +36 21 382 888 és +36 21 233 444, amely telefonszámokon keresztül Szanyi Tibor és Kunhalmi Ágnes jelentkezett hangüzenettel.
[4] Álláspontja szerint ezek az üzenetek nyíltan a választói akarat befolyásolására irányulnak, e tekintetben tehát kampányeszköznek, azon belül is a Ve. 149. §-a szerinti közvetlen politikai kampánynak minősülnek. Kifogástevő kifejtette továbbá, hogy sajnálatos módon olyan ideges lett, hogy az sms-t törölte (így sajnos a képi bizonyítékot, az sms-ről készített képernyőmentést nem tudott mellékelni), valamint blokkolta a megadott telefonszámokat.
[5] A továbbiakban hivatkozott és idézte a Ve. 149. §-át. Előadta, hogy álláspontja szerint a hatályos szabályozás alapján elválik a Ve. 153. §-a szerinti adatsszolgáltatásban szereplő választópolgári adatok és az ott nem szereplő, de a Ve. 149. §-ában megjelölt személyes adatok (telefonszám, elektronikus levélcím) felhasználhatósága.
[6] Kifejtette, hogy előbbi esetben a Ve. 89. §-ában foglaltakat kell figyelembe venni, azaz a választópolgár a hallgatásával hozzájárul az adatok felhasználásához, annak kizárása érdekében kifejezetten nyilatkoznia kell. Hozzáfűzte, hogy a fennmaradó adatok esetében azonban a Ve. 149. §-a a kifejezett hozzájárulást követel meg a felhasználhatósághoz, amely a hatályos jogrendben a személyes adatokkal összefüggésben csak és kizárólag az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) követelményeinek megfelelő hozzájárulási nyilatkozat előzetes megadását jelentheti. Ilyen típusú üzenetek eljuttatása az Infotv. 5. §-a alapján kizárólag akkor lehetséges jogszerűen, ha az ügyfél saját kezdeményezése alapján egy külön nyilatkozatot tesz a mobil-szolgáltató felé telefonszáma ilyen célú felhasználása érdekében, vagy, ha a választópolgár a párt számára adott kifejezett hozzájárulást telefonszáma/elektronikus levélcíme kampánycélú felhasználásához. Ilyen külön nyilatkozat hiányában azonban a fenti adatkezelés és üzenetküldés jogszerűtlen.
[7] Véleménye szerint a fentiek alapján a Ve. 89. §-ában megjelölthöz hasonló tiltó nyilatkozat megléte nem kívánható meg tőle, hiszen jelen ügyben azt kellene bizonyítania, hogy nem adott előzetes hozzájárulást telefonszáma ilyen célú felhasználásához. Előadta továbbá, hogy mindazonáltal a Ve. 43. § (2) bekezdése alapján, jelen ügyben tett nyilatkozata is bizonyítéknak minősül, amellyel szemben a kifogásával támadott szolgáltató, illetve a közvetlen megkeresés küldője is ellenbizonyítással élhet.
[8] Kifejtette, hogy álláspontja szerint a fentiekben leírt cselekmény a Ve. 149. §-án túl értelemszerűen a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját is sérti.
[9] E körben hivatkozott és idézte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a választási eljárással kapcsolatos adatkezelésekről szóló ajánlásának II.4. pontját.
[10] Tekintettel arra, hogy az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást nem adta meg, ezért kérte a választási bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. §-ában meghatározott jogkörében eljárva a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja és a Ve. 149. §-ának vonatkozásában állapítsa meg a jogszabálysértés tényét ismeretlen személlyel szemben.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[12] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[13] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[14] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás vizsgálata alapján rögzíti, hogy Kifogástevő által megadott személyi azonosítóval Kifogástevő a központi névjegyzékben nem azonosítható. A Ve. 212. § (2) bekezdésben foglalt személyes adatok megadásának kötelezettségét annak érdekében írja elő a törvény, hogy a választási szervek ellenőrizhessék, hogy a kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár nyújtotta-e be. Ennek hiánya a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi.
[16] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontja szerint előírt személyes adatot, ezért a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke