283/2019. NVB határozat - a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

283/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület (1054 Budapest, Vécsey utca 5.) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesületnek a görög nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. augusztus 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A nyilvántartásba vétel jogszabályi követelményei]

[1] A Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019 (VII.30) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 8. melléklete szerinti P4-es formanyomtatványon 2019. augusztus 23-án, második alkalommal egyező tartalommal, mint jelölő szervezet kérte nyilvántartásba vételét a görög nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán.

[2] A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választását a Nemzeti Választási Bizottság a 2019. július 30-án meghozott 183/2019. számú határozatával 2019. október 13-ra tűzte ki.

[3] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdésének 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.

[4] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Nektv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja a Nektv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.

[5] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

[6] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság - amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek, továbbá a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi a nemzetiségi szervezet alapszabályát.

[7] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálta a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület 2016. január elsején hatályos és a bejelentés időpontjában hatályos alapszabályát és a szervezet adatait tartalmazó kivonatot, amelyet a Nemzeti Választási Iroda a Fővárosi Törvényszéktől 2019. augusztus 9-ai megkeresésében kért be, és amelyet a Bizottság jelen eljárásban is irányadónak tekintett.

[8] A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában, illetve a P4 nyomtatványon megadott adatai – a szervezet rövidített nevének kivételével – egyezést mutatnak a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának adataival.

[9] A szervezet a bejelentkezésekor úgy nyilatkozott, hogy megfelel a Nektv.-ben támasztott feltételeknek. Ennek vizsgálatát a Bizottság a Nektv. 2. § 14. pontjának rendelkezése alapján a Fővárosi Törvényszék által megküldött, a bejelentkezéskor is hatályos 2006. július 21-i közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt 2004. április 19-én kelt alapszabályának teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el.

[10] A vizsgálat során a Bizottság figyelemmel volt a Kúria Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e a görög nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.

[11] A Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület alapszabályának II. „Az Egyesület célja” megjelölésű része az „Egyesület tevékenységének célját” az alábbiakat szerint tartalmazza: „a magyarországi görög kisebbség hagyományainak megőrzése és ápolása, a görög kultúra megismertetése, népszerűsítése, Görögország történelmének, kulturális örökségének, művészetének megismerése és népszerűsítése.” A Bizottság álláspontja szerint e cél alapján nem lehetséges minden kétséget kizáróan a nemzetiségi szervezetként való megjelenésre következtetni, ezért a túl általános cél konkretizálása érdekében indokolt volt az alapszabály I. „Általános rendelkezések” és a II. pont alatt, a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület által kifejtett tevékenységeket tartalmazó rendelkezések áttekintése is. Azonban olyan rendelkezést, amely egyértelműen utalna arra, hogy a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület célja a görög nemzetiség képviselete, a Bizottság nem talált. Az alapszabály egyéb rendelkezéseinek, így a III. – XII. pont alatti részeknek a figyelembe vételét mellőzte a szervezet céljának tartalmi értelmezésekor, mivel azok kizárólag a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület szervezetére, működésére, képviseletére és megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak.

[12] A Bizottság a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület alapszabályának elemzése során arra az álláspontra jutott, hogy a szervezet célja –, amely elsősorban a görög kisebbség hagyományainak megőrzése, ápolása, és a görög kultúra megismertetése – nem teljesíti a Nektv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők a görög nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben.

[13] A Bizottság a döntés meghozatala során irányadónak tekintette a 2019. augusztus 12-én hozott 233/2019. számú határozatát, amelyben tartalmilag lényegében ezzel megegyező érveléssel visszautasította a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület nyilvántartásba vételét a 2019. évi nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán.

[14] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Helidonaki Görög Hagyományőrző Egyesület alapszabályában nem szerepel a görög nemzetiség egyértelmű képviselete, ezért a szervezet görög nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség, amely okból a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

II.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[15] A határozat a Ve. 3. § 3. d) pontján, a 132. §-án, a 133. §-án, a 307/D. §-án, a 308. §-án, a Nektv. 2. § 14. pontján és az 58-60. §-án, az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. augusztus 26.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke