A Nemzeti Választási Bizottság
281/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Dorosz Dávid (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 27/2022. (III. 25.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] V. Z. P. magánszemély kifogástevő (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23-án 12 óra 41 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz, arra való hivatkozással, hogy a Pest Megyei 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB.) 16/2022.(III.21.) számú határozatát a Dunakeszi Város hivatalos weboldalán oly módon hozta nyilvánosságra, hogy az tartalmazta az egyéni képviselőjelöltként indulni szándékozó Burányi Csaba Tamás személyes adatának minősülő lakcímét is.
[2] Kifogástevő előadja, hogy a kifogás benyújtásának pillanatában is úgy volt elérhető tárgyi határozat, hogy az tartalmazta jelölt lakcímét is, amelyről fényképfelvételt is csatolt kifogásához, valamint megjelölt a határozat elérésének honlaphivatkozását is.
[3] Kifogástevő hivatkozik a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 49. § (2) bekezdésére, amely szerint „A választási bizottság a határozatát - a személyes adatok kivételével - nyilvánosságra hozza. Nem minősül személyes adatnak a jelölt, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék neve.”
[4] Kifogástevő álláspontja szerint a jogszabályhelyből egyértelmű, hogy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár lakcíme nem szerepel a Ve.-ben rögzített kivételek között, még képviselőjelölt esetében sem.
[5] Kifogástevő rámutat arra, hogy határozatának megalapozottságát az is alátámasztja, hogy az OEVB 2022. március 21-ei üléséről készült jegyzőkönyvben szereplő határozatban ugyanezen adat kitakarásra került.
[6] Fent előadottak alapján, kéri a Pest Megyei 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságot, hogy a Pest Megyei 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság által elkövetett jogsértést állapítsa meg, és a Pest Megyei 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságot a további jogsértéstől tiltsa el.
[7] Az OEVB a kifogást a 27/2022. (III. 29.) számú határozatában, annak rendelkező része szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[8] Az OEVB megállapította, hogy a kérelmező a Ve. 208. §-a szerint jogosult volt a kifogás benyújtására, a jogorvoslati kérelem megfelelően, határidőben került benyújtásra, továbbá megfelel a Ve. 212. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
[9] Az OEVB mindezek után megállapította, hogy a kifogás nem alapos döntése során figyelembe vette az OEVB mellett működő választási iroda vezetőjének nyilatkozatát.
[10] Az OEVB kifejtette, hogy tekintettel arra, hogy a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja szerint a választási irodák többek között ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket, így teljesen nyilvánvaló, hogy a kifogásban megjelölt cselekményért az OEVB-t nem terhelheti felelősség.
[11] Az OEVB rámutat arra is, hogy a Kifogástevő maga is rögzíti, hogy a 2022. március 21-i ülésről készült jegyzőkönyv anonimizálásra került, a határozat azonban adminisztratív hiba miatt nem, amelyből az következik, hogy a jogsértés nem szándékosan történt. Rögzítésre kerül az is, hogy a hiba felfedezése utána annak javítása haladéktalanul megtörtént.
[12] Az OEVB mindezeken túlmenően felhívta az OEVI figyelmét arra, hogy a továbbiakban fokozott figyelemmel lássa el adminisztratív feladataikat.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[13] Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. március 28. napján 15 óra 46 perckor elektronikus eljárva fellebbezést nyújtott be a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján, amely fellebbezést a Pest Megyei 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője a Ve. 226. §-a szerinti határidőt túllépve, 2022. április 1-jén 15 óra 19 perckor terjesztett fel a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[14] Beadványozó érintettsége körében előadta, hogy Pest megye 5-ös számú választókerületében képviselőjelölt, így közvetlenül is érdekelt a választókerületben a választásra vonatkozó szabályok betartásában.
[15] Beadványozó álláspontja szerint a határozat a jogsértést relativizálja, ugyanakkor ténybelileg beismeri azt.
[16] Álláspontja szerint a Ve. 49. § (2) bekezdése egyértelműen meghatározza a kötelezettség címzettjét: a határozatot az OEVB hozza nyilvánosságra, még akkor is, ha technikailag ezt akárki más végzi el. Fentiek alapján az esetleges jogsértésért a felelősség is az OEVB-t terheli.
[17] Beadványozó jogsértőnek véli a határozatot az okból is, mert bár rendelkező részében érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ennek jogi indokolását nem adja meg, hanem a kifogást érdemben vizsgálja. Beadványozó előadja, hogy a kifogást a Ve. 215. § alapján akkor kell érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, ha azt nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be, elkésett, nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem. Ilyen körülményekre az OEVB nem hivatkozik, így az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást, mint rendelkező részt semmilyen indok nem alapozza meg, e körben pedig az OEVB megsérti a Ve. 46. § d) pontjának dd) pontját, mivel jogellenesen mellőzi az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás indokait.
[18] Leírtak alapján Beadványozó álláspontja szerint az OEVB támadott határozata meghozatalakor hibásan mérlegelte a körülményeket, továbbá a támadott határozat sérti a Ve. 49. § (2) bekezdését, mert annak rendelkezései ellenére állapítja meg, hogy nem terheli felelősség az elkövetett jogsértésért, továbbá az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás körében a Ve. 46. § d) pont dd) alpontját is.
[19] Fentiek alapján Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát változtassa meg, az eredeti kifogást érdemben bírálja el és a kifogásnak adjon helyt.
III.
[A Nemzeti választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[20] Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[21] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[22] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[23] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[24] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[25] Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
[26] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[27] Beadványozó fellebbezése az érintettsége alátámasztásául arra hivatkozott, hogy Pest megye 5-ös számú választókerületében egyéni képviselőjelölt, így közvetlenül is érdekelt a választókerület választásra vonatkozó szabályainak betartásában.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen ügy kapcsán önmagában az adott választókerületi képviselő jelölti minőség ténye nem alapozza meg a beadványozói érintettséget, különös tekintettel úgy, hogy a személyes adatok nyilvánosságra hozatala során elkövetett jogsértést sem vele szemben került elkövetésre.
[29] Beadványozónak ahhoz a Bizottság érintettségét meg tudja állapítani, azt kell volna igazolnia, hogy a Pest Megye 05. számú 27/2022. (III.25.) számú határozatának Ve. 49. § (2) bekezdésébe ütköző nyilvánosságra hozatala, azaz az anonimizálás hiánya Beadványozó mely jogára és kötelezettségére hat ki közvetlenül.
[30] A Bizottság továbbá rámutat arra, hogy a választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések maradéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. {Lásd Kúria Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzés [16] pont}
[31] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta megfelelően a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[32] A határozat a Ve. 221. §-án, és a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke