A Nemzeti Választási Bizottság
280/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Szentendrei Szerb Kulturális Egyesület (2000 Szentendre, Hunyadi János utca 7.) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Szentendrei Szerb Kulturális Egyesületnek a szerb nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét visszautasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. augusztus 29-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A nyilvántartásba vétel jogszabályi követelményei]
[1] A Szentendrei Szerb Kulturális Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 8. melléklete szerinti P4-es formanyomtatványon 2019. augusztus 23-án, mint jelölő szervezet kérte nyilvántartásba vételét a szerb nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán.
[2] A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választását a Nemzeti Választási Bizottság a 2019. július 30-án meghozott 183/2019. számú határozatával 2019. október 13-ra tűzte ki.
[3] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Nektv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja a Nektv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[4] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdésének 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.
[5] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.
[6] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság - amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek, továbbá a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi a nemzetiségi szervezet alapszabályát.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság a Nemzeti Választási Iroda útján a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megkereste az illetékes Budapest Környéki Törvényszéket, és megkérte tőle a jelen ügyben érintett Egyesület 2016. január elsején hatályos, illetve a bejelentés időpontjában hatályos alapszabályát és a szervezet adatait tartalmazó kivonatot.
[8] Az adatszolgáltatás eredményeképpen megállapítható volt, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a P4 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival.
[9] Ezt követően a Bizottság a szervezetnek a bejelentkezéskor tett azon nyilatkozatát vizsgálta, amely szerint megfelel a Nektv.-ben támasztott feltételeknek. A vizsgálatot a Nektv. 2. § 14. pontjának rendelkezése alapján a Budapest Környéki Törvényszék által megküldött, 2004. március 4-én kelt, illetve a bejelentkezéskor hatályos, 2017. június 28-án kelt alapszabályainak teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el, amelynek során figyelemmel volt a Kúria Kvk.III.37.927/2019/2. számú és a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e a szerb nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/2. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az Egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60. § (1) és (2) bekezdése alapján”.
[10] Az Egyesület 2004. március 4-én kelt alapszabályának a „II. Az egyesület célja” című fejezete a szervezet céljaként a Szentendre és környéke szerb hagyományainak és szokásainak kutatását, ápolását és megmentését, a nyelvápolást , a nemzetiségi kulturális rendezvények szervezésének kezdeményezését, hagyományőrző közösségek szervezését jelölte meg. Ezen alapszabály egyéb rendelkezései az Egyesület gazdálkodására, a tagsági viszonyra, a tagok jogaira és kötelességeire, az Egyesület szervezetére és megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaztak, így azok nem voltak figyelembe vehetők a szervezet céljának elemzésekor.
[11] A 2017. június 28-án kelt, módosított alapszabálynak az Egyesület célja és tevékenységi köre című II. cikk 6. § (1) bekezdése szerint az Egyesület a szerb közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolását, kulturális célok megvalósításának támogatását, művészeti intézmények, lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések, közművelődési tevékenység támogatását tűzte ki célul. Tekintettel az alapszabályban megfogalmazott általános célokra, a Bizottság megvizsgálta a 7. § (1) bekezdésében rögzített, az Egyesület főbb tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket is. Itt a kulturális tevékenység, a kulturális örökség megóvása és a műemlékvédelem, valamint a magyarországi etnikai kisebbségekkel, valamint a határontúli magyarsággal kapcsolatos tevékenységek voltak rögzítve. Az alapszabály egyéb rendelkezései a tagságra, az Egyesület szervezetére, képviselő szerveire és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, így ezeknek a figyelembe vételét a Bizottság szintén mellőzte a szervezet céljának tartalmi értelmezésekor.
[12] A Bizottság az Egyesület alapszabályainak elemzése során arra a megállapításra jutott, hogy a szervezet céljaként meghatározott és a 2017. június 28-án kelt alapszabályban írt főbb tevékenységre vonatkozó tételekből –, amelyek elsődlegesen a hagyomány- és a kultúra ápolására vonatkoznak, illetve kulturális célok és tevékenységek megvalósítását és támogatását tartalmazzák, – nem lehet azt a következtetést levonni, hogy az Egyesület célja a Nektv. 2. § 14. pontjában előírtak szerint a szerb nemzetiség képviselete.
[13] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy az Egyesület alapszabályaiban rögzítettekből nem következik az, hogy az Egyesület a szerb nemzetiségi önkormányzati választáson a szerb nemzetiség képviseletét kívánná ellátni, ezért szerb nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség.
II.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[14] A határozat a Ve. 3. § 3. d) pontján, a 132. §-án, a 133. §-án, a 307/D. §-án, a 308. §-án, a Nektv. 2. § 14. pontján és az 58-60. §-án, az IM rendeleten, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. augusztus 26.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke