27/2019. NVB határozat - a Momentum Mozgalom által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

27/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom (1077 Budapest, Rózsa utca 22., képviseli: dr. H. T. meghatalmazott jogi képviselő, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. március 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]    Beadványozó 2019. március 9-én 11 óra 03 perckor elektronikus úton a meghatalmazással igazolt jogi képviselője, dr. H. T.  ügyvéd által kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Előadta, hogy Magyarország Kormánya a 2019. évi európai parlamenti képviselők választásának választási eljárásában megsértette és megsérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt választási alapelveket. Állítása alátámasztására több internetes oldalon szereplő cikkre és azok online elérhető linkjeire hivatkozott.

[2]    A kifogásolt magatartást az alábbiakban jelölte meg: „Magyarország Kormánya 2019. február 18-án a Magyarország Kormánya nevű Facebook-oldalon jelentette be, hogy ún. „tájékoztató kampányt” indít, melynek keretében a lentiekben ismertetett plakátok kerültek kihelyezésre.” Kifejtette, hogy a „tájékoztató kampány” célja a „kormány állítása szerint a migrációnak az Európai Unió általi (vélelmezett) kezelésének veszélyeire történő felhívás, hatását tekintve azonban a fentiek mellett a „tájékoztató kampány” jogellenesen befolyásolja a választói akaratot és jogszerűtlenül előnyhöz juttatja a választási eljárásban résztvevő egyes jelölő szervezeteket.”

[3]    Beadványozó álláspontja szerint a jogsértés eszközét a tájékoztató kampány keretében „országszerte nagy számban” kihelyezésre került plakátok képezik, melyek több változatban készültek [a) óriásplakát formátumban, b) citylight formátumban, és c) „elefántfül” formátumban] és kerültek kihelyezésre. Állítása szerint a plakátok „grafikai megjelenítése túlnyomórészt azonos, a szöveges tartalmuk pedig részben különböző.”

[4]    Előadta, hogy „Szijjártó Péter külügyminiszter 2019. február 26-án a brit közszolgálati televízió (BBC – British Broadcasting Corporation) Hard Talk című műsorában kijelentette, hogy a plakátok azért kerültek kihelyezésre, mert Magyarországon kampány van”. Hozzátette, hogy a Ve. 139. § (1) bekezdése értelmében a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Áder János köztársasági elnök az európai parlament képviselők választásának napját 2019. március 1-én tűzte ki, mégpedig 2019. május 26-ára. Ezt alapul véve a Ve. fogalomrendszere szerinti kampányidőszak 2019. április 6-án veszi kezdetét. Kiemelte, hogy „ez jogilag jelentős tény”, mivel a külügyminiszter „a kormány által indított „tájékoztató kampányt” egyértelműen a választópolgárok akaratának befolyásolására szolgáló (vagy arra alkalmas) eszközként nevezi meg.”

[5]    Beadványozó kifogástételi jogosultságát a Ve. 208. §-ára hivatkozással az alábbiak szerint rögzítette: „[k]ijelentem, hogy a Momentum Mozgalom jelölő szervezetként az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt.”

[6]    Álláspontja szerint a kifogás a Ve. 209. § (2) bekezdése alapján, valamint a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú döntésére hivatkozással határidőben érkezett, tekintettel arra, hogy az általa kifogásolt tevékenység folyamatosan fennáll.

[7]    Beadványozó a „jogsértés mibenlétét” az alábbiak szerint foglalta össze: „[h]angsúlyozandó, hogy sem a plakátok kihelyezésekor, sem jelen kifogás elbírálásakor nincs a Ve. szerinti kampányidőszak, ez azonban nem jelenti, hogy a plakátok jogszerűen kerültek volna ki. A kampány kiemelt szerepet tölt be abban, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek eljuttathassák üzeneteiket a választópolgárokhoz, szabadon és egyenlő esélyek között [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] győzhessék meg őket politikai üzeneteik helyességéről. (…) ezen követelmény nem érvényesülhet maradéktalanul, ha a kampány kezdetét megelőzően, de már a választási eljárás kezdetén olyan körülmények állnak elő, melyek alkalmasak a politikai verseny jelentős és jogellenes torzítására. Különösen igaz ez akkor, ha a politikai versenyt állami erőforrások felhasználásával a Kormány tevékenysége torzítja.” Hozzátette, hogy a Kormánynak van jogosultsága „tájékoztató kampányt” indítani, melynek kiemelkedő szerepe van a választói akarat befolyásolásában, mely tény figyelmen kívül hagyása „sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét”.

[8]    Álláspontja szerint „a Kormány a „tájékoztató kampány” során a kormánypártok, mint jelölő szervezetek üzeneteivel megegyező, vagy azokkal jelentős átfedésben lévő üzeneteket közvetít a választópolgárok felé, így megvalósul a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv sérelme is. Mind a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, mind ugyanezen szakasz és bekezdés e) pontja esetében nyomatékosítja, hogy a választási eljárás alapelveit a választási eljárás egészében, tehát nem kizárólag a kampányidőszakban kell tiszteletben tartani. Ezen alapelveket pedig nem kizárólag a választási eljárás szűken vett szereplői (jelöltek, jelölő szervezetek, névjegyzékben szereplő választópolgárok), hanem minden állami és nem állami szerv köteles tiszteletben tartani”. Kiemelte, hogy álláspontja szerint a jogsértés jelen helyzetben abban áll, hogy egy konkrét jelölő szervezet számíthat Magyarország Kormánya támogatására már jóval a kampányidőszak előtt. A plakátok kihelyezése következtében pedig két jelölő szervezet, „nevezetesen a FIDESZ és a KDNP jogszerűtlen előnyhöz jutott, mivel egy olyan szerv (a Kormány), amelynek közjogi szerepénél fogva kötelessége tartózkodni attól, hogy a választási eljárásban bármelyik jelöltet vagy jelölőszervezetet támogassa, segítette őt főbb üzeneteinek a választópolgárokhoz való eljuttatásában”.

[9]    Beadványozó az általa kifejtettek alátámasztására részletesen hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., a Kvk.II.37.395/2014/2. számú és a Kvk.IV.37.360/2014/2. számú döntéseire is.

[10] Mindezek alapján Beadványozó kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy Magyarország Kormánya valamint az annak elhelyezésére adott megbízás, továbbá a plakátok eltávolításának elmulasztása, valamint azok felhasználása sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelveket, és a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el Magyarország Kormányát a további jogszabálysértéstől, emellett kötelezze Magyarország Kormányát arra, hogy a tájékoztatáshoz való jogát a választási eljárás által érintett időszakban csak a legszükségesebb esetben és a legszűkebb keretek között gyakorolja, továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja értelmében szabjon ki arányos bírságot a Kormányra.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[11] A Ve. 94. Fejezete rendelkezik a kifogás benyújtásának szabályairól. A Ve. 208. §-a határozza meg a kifogás benyújtására jogosultak körét. A hivatkozott jogszabályhely szerint kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

[12] A kifogás a 1.3. Kifogástételi jogosultság című pontjában az alábbiakat rögzíti: „Kijelentem, hogy a Momentum mozgalom jelölő szervezetként az európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt.”

[13] A jelölő szervezet törvényi definícióját kifejezetten az Európai Parlament tagjainak választására vonatkozóan a Ve. 3. § 3. b) pontja tartalmazza az alábbiak szerint. A Ve. alkalmazásában jelölő szervezet az Európai Parlament tagjainak választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. A Ve. 119. § (1) bekezdése és a 331. § (1) bekezdése alapján a szervezetet, amely az Európai Parlament tagjainak választásán listát kíván állítani, jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. A Ve. 132. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság jogosult dönteni a szervezet jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételéről.

[14] A kifogás benyújtásának időpontjában a Momentum Mozgalom jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételéről még nem döntött a Nemzeti Választási Bizottság, erre irányuló bejelentés sem érkezett a szervezet törvényes képviselőjétől. Mindezek alapján a Momentum Mozgalom 2019. március 9-én nem szerepelt a jelölő szervezetek, jelöltek és listák közhiteles nyilvántartásában.

[15] Fentiek alapján nem megalapozott a kifogás azon állítása, amely szerint a Momentum Mozgalom kifogás benyújtására vonatkozó jogosultságát megalapozza jelölő szervezeti minősége, mivel a kifogás benyújtásának időpontjában azzal nem rendelkezett.

[16] A Ve. idézett rendelkezése alapján jogi személy is jogosult kifogás benyújtására, ebben az esetben azonban igazolni kell érintettségét. A kifogás érdemi vizsgálatának egyik feltétele, hogy a Momentum Mozgalom tárgyi ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve.-ben rögzített érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Beadványozó közvetlen jogsérelemre a kifogásában nem hivatkozott, érintettségét nem mutatta be. A Kúria Kvk.I.37.525/2018/3. számú végzésében az érdekeltségről szóló nyilatkozat hiányában is befogadta a bírósági felülvizsgálati kérelmet, mert annak előterjesztője az adott választási eljárásban jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet volt. Jelen esetben azonban ilyen körülmény nem áll fenn, ezért a pártot érintő közvetlen érdeksérelem igazolásának hiányában a kifogást, mint nem az arra jogosulttól származót érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a Ve. 215. § a) pontja alapján.

[17] A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való feltüntetése az érdemi elbírálás feltétele. A kifogásban megadott adatok hitelességét a Nemzeti Választási iroda a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában ellenőrzi.

[18] A kifogásban rögzítésre került, hogy a Momentum Mozgalmat Fekete-Győr András elnök képviseli, aki a kifogás mellékleteként benyújtott meghatalmazással dr. Hüttl Tivadar ügyvédet meghatalmazta többek között a „Kormány tájékoztató kampány” plakátjával kapcsolatos kifogás benyújtására.

[19] A civil szervezeteknek a birosag.hu oldalon elérhető, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 86. § (1) bekezdése alapján közhiteles nyilvántartása szerint Fekete-Győr András képviseleti megbízása 2018. 07. 31-én megszűnt.

[20] A Ve. 218. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a kifogásról a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A kifogás benyújtása során Fekete-Győr András semmilyen módon nem igazolta azt, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában 2019. március 9-én, a kifogás benyújtásának időpontjában és jelenleg is fellelhető adatai ellenére jogosult lenne a pártnak a Nemzeti Választási Bizottság előtti képviseletére. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint Fekete-Győr András a választási eljárásában a párt nevében nem jogosult sem kifogás benyújtására, sem a választási eljárásban való egyes cselekmények elvégzésére vonatkozó meghatalmazás adására. A Nemzeti Választási Bizottság 17/2018. számú határozatában a fentiekkel egyező álláspontot alakított ki.

[21] A Ve. 212. § (2) bekezdés c) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell benyújtójának nem természetes személy esetén székhelyét és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét. A kifogásban és annak mellékleteként csatolt meghatalmazásban a párt székhelyeként a 1053 Budapest, Múzeum körút 13. I/2. szerepel. A civil szervezetek közhiteles nyilvántartása szerint a párt székhelye a 1077 Budapest, Rózsa utca 22. Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés c) pontjának, ami a 215. § c) pontja alapján szintén megalapozza a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.

[22] Végezetül a Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a hasonló tényállás alapján meghozott 12/2019. számú határozatára is, amelyet a Kúria Kvk.III.37.326/2019/4. számú végzésével helybenhagyott.  

[23] A Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a

a) plakát,

b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,

c) politikai reklám és politikai hirdetés,

d) választási gyűlés.

[24] A Ve. 141. §-a értelmében kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.

[25] A Ve. 141. §-a kampánytevékenységnek csak a kampányidőszakban végzett, ott meghatározott tevékenységet minősíti. A kampányidőszakon kívül eső időben a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása fogalmilag kizárt.

[26] Fontos hangsúlyozni, hogy a fentiekben hivatkozott szabályokkal a jogalkotó nem fogalmazott meg tilalmat arra vonatkozóan, hogy a Ve. szerinti kampányidőszakon kívül a pártok vagy bármilyen más szervezetek ne folytassanak politikai tevékenységet. Ez a tevékenység szükségszerűen alkalmas lehet arra, hogy a politikai közösség, a választópolgárok akaratát formálja, mivel alapvetően nekik szól, a tevékenység címzettjei a választópolgárok.

[27] A Kúria Kvk.III.37.096/2010/2. számú végzése a fentiekkel összhangban rögzíti, hogy a kampányidőszakon kívül eső politikai tevékenység nem tiltott, elfogadott és általánosan alkalmazott módszere az egyes politikai irányzatok népszerűsítésének. Minden politikai tevékenység szükségképpen hatással van a következő választás eredményére, ez azonban nem jelenti azt, hogy önmagában e tevékenységek, amelyek a kampányidőszakon kívül zajlanak a Ve. rendelkezéseit megsértenék.

[28] A Kúria a Knk.II.37.710/2016/2. számú végzésében megállapította, hogy kampányidőszakon kívüli kampánytevékenységgel történő alapelvsértés nem értelmezhető, így alapelvi sérelmekre hivatkozással sem állapítható meg a választási szerv hatásköre.

[29] Fenti végzések alapján megállapítható, hogy a kampányidőszakon kívül eső időben folytatott politikai tevékenység sem a korábbi, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény sem az jelenleg hatályos Ve. szerint sem minősül kampánytevékenységnek.

[30] Sem az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése, sem a Ve. nem tartalmaz tilalmat a kormány vagy a pártok politikájukat népszerűsítő kiadványok, plakátok, politikai hirdetések kampányidőszakon kívüli terjesztésére. A Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. Tekintettel arra, hogy 2019. március 1-én a köztársasági elnök 2019. május 26-ára tűzte ki az Európai Parlament tagjai választását, a kampányidőszak 2019. április 6-án veszi kezdetét.

[31] Mindezek alapján a kampányidőszak előtt megjelent plakátok tekintetében egyetlen választási bizottság, így a Nemzeti Választási Bizottság sem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy azokat vizsgálat tárgyává tegye, hogy alkalmasak-e a választói akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére, vagyis, hogy kampánytevékenységként értékelhetők-e. (5/2014., 36/2016., 39/2016., 50/2016. NVB határozatok, valamint Kvk.III.37.096/2010/2. és Knk.II.37.710/2016/2. számú végzések)

[32] Az előző bekezdésben írtakból tehát következik, hogy a Ve.-nek a kifogásban hivatkozott 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjai szerinti alapelvei megsértésének megállapítására csak abban az esetben lenne mód, ha a Nemzeti Választási Bizottság a Kormány kifogásban sérelmezett tevékenységét a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek minősítené. Erre azonban nincs jogszabályi lehetőség.

[33] Fentieket megerősítve a Kúria 2019. március 11-én meghozott Kvk.III.37.326/2019/4. számú döntésében az alábbiakat rögzítette: „Helyesen jutott tehát az NVB azon következtetésre, hogy a kampányidőszakon kívül a Ve. szerinti kampánytevékenység folytatása nem lehetséges, amely egyértelműen behatárolja az NVB eljárási jogkörét is. A kampányidőszakon kívül eső plakátolási tevékenység célját tekintve – figyelemmel arra, hogy a plakát a Ve.140.§ a) pontja szerint kampányeszköznek minősül – alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, azonban annak vizsgálata és a kifogás által igényelt szankcionálása a kampányidőszakon kívüliségére tekintettel nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozik, kampánytevékenységként a Ve. alkalmazásában nem értelmezhető.”

[34] A Ve. 215. § a), c) és d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a kifogást, ha az nem a jogosulttól származik, nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá, ha nem tartozik a választási bizottságok hatáskörébe. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[35] A határozat a Ve. 3. § 3. b) pontján, a 119. §-án, a 132. §-án, a 139. §-141. §-ain, a 208. §-án, a 212. §-án, a 215. § a), c) és d) pontján, a 218. § (1) bekezdésén, a 331. §-án, a Civil tv. 86. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. március 12.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke