A Nemzeti Választási Bizottság
268/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. K. Zs. (a továbbiakban: Beadványozó1) magánszemély és a Magyar Szocialista Párt (1114 Budapest, Villányi út 11-13., a továbbiakba: Beadványozó2) által benyújtott kifogások tárgyában – 6 az elnök szavazatát is tartalmazó igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozó1 2022. március 29-én 21:02-kor kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a TV2 Média Csoport Zárt körűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiatartalom-szolgáltató) ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, továbbá a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) és (3) bekezdésének megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy Médiatartalom-szolgáltató 2022. március 28-án a tenyek.hu oldalán olyan videót tett közzé, amelyben a Médiatartalom-szolgáltató műsorvezetői és hírigazgatója: Gönczi Gábor, Vitány Judit, Szebeni István, Andor Éva, Szentpéteri Eszter, Váczi Gergő, Istenes László, Marsi Anikó és Szalai Vivien Orbán Viktor melletti szavazásra buzdítanak.
[3] A kifogásban megjelölte a sérelmezett videó internetes elérhetőségét (linkjét). Rögzítette, hogy a tenyek.hu a TV2 hírműsorának weboldala, felelős kiadója a TV2 Média Csoport Zrt.
[4] Beadványozó1 szerint Médiatartalom-szolgáltató a sérelmezett videónak a tenyek.hu oldalon való 2022. március 28-ai közzétételével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelveket, különösen az esélyegyenlőség elvét, valamint az Mttv.-ben rögzített kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét.
[5] Álláspontja szerint a Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában médiaszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános és alapelvi szabályaira figyelemmel.
[6] Az Mttv 12. § (2) bekezdése szerint a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát - a műsorszámok jellegétől függően - az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. A (3) bekezdés szerint a médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek. Ezen szabály alapján Beadványozó1 megítélése szerint Médiatartalom-szolgáltató műsorvezetői és hírigazgatója, továbbá a Médiatartalom-szolgáltató is megsértette az Mttv. ezen rendelkezéseit, amikor Orbán Viktor mellett kampányoltak.
[7] Előadta, hogy a TV2 műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai véleményközlési tilalmát megsértve az Orbán Viktor melletti szavazásra buzdították a nézőket. Kampánytevékenységükkel sértették az esélyegyenlőség alapelvét. Kiemelte azt is, hogy a sérelmezett videóban nem került bemutatásra olyan személy, aki nem Orbán Viktor politikája mellett kampányolt volna, ám az Mttv. 12. § (3) bekezdés sérelme akkor is megvalósulna, ha a megszólaló műsorvezetők nem egyirányú pártpreferencia megvallásáról tanúskodtak volna.
[8] Beadványozó1 a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét azzal indokolta, hogy a Médiatartalom-szolgáltató és műsorvezetői megnyilatkozásai minden kétséget kizáróan kizárólag csak egy jelölő szervezet listavezetője, Orbán Viktor támogatására irányultak. Ennek következtében két jelölő szervezet, a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt, jogszerűtlen előnyhöz jutott, mivel Médiatartalom-szolgáltató és annak munkatársai, amelynek, illetve akiknek szerepüknél fogva és törvényi tilalom nyomán kötelességük tartózkodni attól, hogy a választási eljárásban bármelyik jelöltet vagy jelölőszervezetet támogassanak, mégis így tett.
[9] Beadványozó szerint Médiatartalom-szolgáltató megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelveket is. Ennek alátámasztásaként idézte a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésének a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv tartalmával kapcsolatos jogértelmezését. Hivatkozott továbbá a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésére is, amely szerint ezen alapelvek sérelme mindig megállapítható abban az esetben, ha valaki a jogosultságával, (jelen esetben a kampányeszköz használatával) nem a jogszabályi rendelkezésekkel, illetve ezek céljával, rendeltetésével összhangban állóan él.
[10] Felhívta továbbá a figyelmet az NVB 719/2018. határozatára, amelyben álláspontja szerint azonos tényállási elemek mellett 3.450.000 Ft bírságot szabott ki a Médiatartalom-szolgáltatóra a kampányszabályok megsértéséért.
[11] A határidő megtartottsága tekintetében a Ve. 209. § (1) bekezdésére és a 151. § (4) bekezdésére hivatkozott.
[12] Mindezek alapján kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a Médiatartalom-szolgáltató és annak kifogásában megnevezett munkatársai megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a jogsértőket a további hasonló jogszabálysértéstől, valamint a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja és a Ve. 152.§ (2) alapján szabjon ki bírságot a választási kampány szabályainak megsértése miatt, amely során vegye figyelembe, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt, tekintettel arra, hogy a Médiatartalom-szolgáltatóra korábban ugyanezért már bírságot szabott ki a Nemzeti Választási Bizottság.
[13] Kérte továbbá, hogy az NVB kötelezze Médiatartalom-szolgáltatót a Ve. 152.§ (1) bekezdése alapján a határozata rendelkező részének közzétételére.
[14] Beadványozó2 2022. március 30-án 14:42-kor nyújtotta be kifogását Médiatartalom-szolgáltató tevékenységével kapcsolatban. Azonosan Beadványozó1 kifogásában foglaltakhoz, Médiatartalom-szolgáltató és munkatársai vonatkozásában a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási alapelvek, valamint az Mttv.-ben rögzített kiegyensúlyozott tájékoztatás követelmény megsértésének megállapítását kérte.
[15] A kifogásában előadta, hogy Médiatartalom-szolgáltató az országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakban, „különösen 2022. március 28-án országosan elérhető Tények című hírműsor keretein belül, abból ismert tévés személyiségek közreműködésével, főműsoridőben a fenti választási alapelveket és a Ve. által alkalmazandó Médiatörvény 12. §-ában rögzített kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét és a műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai vélemény közlési tilalmát megsértve Orbán Viktor melletti szavazásra buzdította a nézőket, azaz egyoldalú, esélyegyenlőséget sértő kampánytevékenységet végzett”.
[16] Sérelmezte, hogy Médiatartalom-szolgáltató nem mutatott olyan híres médiaszemélyiségeket, akik nem Orbán Viktor politikája mellett kampányolnak. Emellett az Egységben Magyarországért hatpárti együttműködéséről és kampánytevékenységéről egyszer sem esett szó a kampányidőszakban annak ellenére, hogy az említett koalíció napi szinten tart sajtótájékoztatókat, jelentkezik be élőben az országjárás helyszíneiről és kínál alternatívát a választáson szavazni kívánó állampolgároknak.
[17] A választás tisztaságának megóvása, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme álláspontja szerint amiatt sérül, mert a Médiatartalom-szolgáltató és hírolvasói 2018-ban szinte teljesen azonos jogsértést követtek el, melyet az NVB és a Kúria is jogerősen elbírált, megállapítva a jogsértést. Hangsúlyozta, hogy a Kúria Kvk.I.37.469/2018/2. számú döntése óta nem történt olyan változás, ami kifogása elutasítását eredményezhetné.
[18] Ebből Beadványozó2 azt a következtetést vonja le, hogy nevezettek tudták, kellő gondosság tanúsítása mellett tudniuk kellett azt, hogy amit tesznek, az a választási eljárás vonatkozásában jogsértést valósít meg. Országos médiaként a választói akarat jogellenes befolyásolása annak súlyát és az érintett választói kör nagyságát tekintve önmagában felveti a választás tisztaságának sérelmét.
[19] Beadványozó2 a kifogásában leírtak és a kifogásában megjelölt link alatt elérhető videó alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy kifogásának adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, b) pontja alapján a Médiatartalom-szolgáltatót a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a d) pontja alapján a szándékos jogsértés, az érintett választói kör kiemelten nagy száma miatt maximális bírságot szabjon ki, továbbá a Ve. 44. § (2) bekezdése alapján jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) eljárását is kezdeményezze.
[20] A Nemzeti Választási Iroda a tényállás teljes körű tisztázása érdekében megkereste Médiatartalom-szolgáltatót, aki a kifogással kapcsolatban – meghatalmazott jogi képviselője útján – az alábbi észrevételeket fejtette ki.
[21] A kifogásban hivatkozott videó a tenyek.hu weboldalon, mint internetes sajtótermékben került közzétételre. A tenyek.hu nem minősül médiaszolgáltatásnak, így a kifogásban hivatkozott Mttv. 12. §-ának rendelkezései a tenyek.hu oldalra nem irányadóak. A kifogásolt videó nem műsorszám, nem médiaszolgáltatásban került közzétételre, így az Mttv. kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályai azzal szemben nem kérhetők számon.
[22] Előadta továbbá, hogy a kifogásolt videóban magánszemélyek mondják el véleményüket és preferenciájukat, e körben az Alaptörvényben biztosított szabad véleménynyilvánításhoz való jogukkal éltek és a magánéletükben, illetve a mindennapjaikban jelentőséggel bíró tényezőket, értékeket emelték ki. Ezt követően ismertette a videóban szereplők által elmondottakat. Rögzítette továbbá, hogy egyik szereplő sem mondta azt, hogy „Orbán Viktorra szavazok”, kizárólag a támogatás szót használták, amely többféle lehete. A kifogásolt videó nem a TV stúdióban készült, hanem szabadtéren, és az abban szereplők magánemberként mondják el véleményüket, akiket megillet a véleménynyilvánításhoz való jog. Rögzíti azt is, hogy Kökény-Szalai Vivien nem műsorvezetőként, hírolvasóként vagy tudósítóként ismert, hanem politikai tartalmú könyvek írójaként. Idézte az Alaptörvény IX. cikkét és az Mttv. 12. § (3) bekezdését, majd ismételten rögíztette, hogy a kifogásolt videó nem minősül az Mttv. szerinti műsorszámnak, és nem műsorszámban került közzétételre, illetve nem lineáris médiaszolgáltatásban és nem médiaszolgáltató által közzétett műsorszámhoz, valamint nem műsorszámban megjelent politikai hírhez fűzött véleményt, magyarázatot tartalmazott. Ennél fogva az az Mttv. 12. § (3) bekezdését nem sértette meg.
[23] Ezt követően hosszan érvelt arra vonatkozóan, hogy a videóban szereplő személyeket megilleti a véleménynyilvánításhoz való jog, álláspontja alátámasztásaként az Alkotmánybíróság 3/2015. (II 2.) számú határozatát és a Kúria Kvk.VI.39.308/2022/5. és a Kvk.VI.37.387/2018/2. számú határozatait idézte. A hivatkozott döntések közmegbízatást betöltő személyek vonatkozásában tettek megállapításokat, tárgyi videóban azonban magánszemélyek internetes felületen osztották meg véleményüket, anélkül, hogy konkrétan valamely jelölő szervezet melletti szavazásra buzdítottak volna. Mivel a videóban szereplő személyek nem minősülnek közhivatalt viselő személyeknek, így a véleménynyilvánításhoz való jogukat szabadon gyakorolhatják, ennek okán magatartásuk nem ütközhet a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvekbe sem.
[24] Rögzítette, hogy a Kvk.V.37.941/2016/3. számú határozat egy óriásplakátra vonatkozik, így azt nem lehet figyelembe venni. Az NVB 719/2018. számú határozatával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy az a jelen ügytől merőben eltérő tényállás mellett született, mivel ott a kifogás a Tények című műsor ellen irányult.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[25] A Ve. 217. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó1 és Beadványozó2 kifogásai Médiatartalom-szolgáltató ugyanazon videója miatt kérik a jogsértés megállapítását, vagyis a kifogások tárgya egymással összefügg, ennél fogva azok együttes vizsgálata és elbírálása végett elrendeli a kifogások egyesítését.
[26] A kifogások nem alaposak.
[27] A Ve. 151. § (1) bekezdése alapján a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével - az e törvény rendelkezéseinek megsértésével - kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.
[28] A kifogásolt videóban a TV2-höz köthető, ismert személyek beszélnek és fejtik ki, hogy a mindennapi életük során mit tekintenek kiemelt jelentőségűnek, végül mindegyik elmondja, hogy 2022. április 3-án Orbán Viktort támogatja.
[29] A videó tartalmával kapcsolatban megállapítható, mivel az a választási kampány idején került közzétételre, és saját elköteleződésük ismertetése által a FIDESZ-KDNP pártlistájának első helyén szereplő személy támogatására hívnak fel, az kampányeszközként értékelhető, mert alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására, illetve megkísérlésére.
[30] Mindkét kifogás az abban állított jogsértés bizonyítékaként a tenyek.hu oldalon 2022. március 28. 09:45-kor közzétett, Magyarország Választ 2022 című videó internetes elérhetőségét jelölte meg. A kifogások idézik az Mttv. 12. § (3) bekezdését, mint a videó által megsértett jogszabályhelyet, amely az alábbiak szerint rendelkezik:
„A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.”
[31] A Nemzeti Választási Bizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a sérelmezett videó médiaszolgáltató által közzétett műsorszámnak minősül-e.
[32] Míg Beadványozó1 kifogása azt tartalmazza, hogy Médiatartalom-szolgáltató a sérelmezett videót a tenyek.hu oldalon tette közzé, addig Beadványozó2 kifogása szerint azt a „Tények című hírműsor keretein belül”, „főműsoridőben” adta le. Ennek ellenére bizonyítékként nem a Tények című műsor adott, március 28-i műsorszámának linkjét csatolta bizonyítékként, hanem a tenyek.hu oldal https://tenyek.hu/video/magyarorszag-valaszt-2022?fbclid=IwAR1oOuHVHqPtxNsrZK7pDB3zhfADr9Hr8dmqfSGQwgbYvV1tP0L0tjDE7C4 linkjét, ami kizárólag egy 1:19 másodperc hosszúságú videót tartalmaz, abban híradás nem szerepel.
[33] A Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a kifogás bizonyítékait, és az irányadó kúriai joggyakorlat szerint a kérelem alapjául szolgáló bizonyítékokat a kérelmezőnek kell előtárnia és a sikertelen bizonyítás következménye is őt terheli. A bizonyítási eszköznek pedig alkalmasnak kell lennie a kérelemben előadottak bizonyítására. {Kvk.VI.39.231/2022/2. számú végzés, Indokolás [25]}
[34] Jelen esetben megállapítható, hogy Beadványozó2 kifogásában tett azon állítása, hogy a sérelmezett videót Médiatartalom-szolgáltató 2022. március 28-án a Tények című műsorszámban tette közzé, nem nyert bizonyítást, a kifogásban megjelölt link kizárólag azt támasztja alá, hogy a kifogás tárgyává tett videó a tenyek.hu oldalon került közzétételre.
[35] Az Mttv. 41.§ (4) bekezdése alapján az NMHH hatósági nyilvántartást vezet
„a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról,
c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert rádiós médiaszolgáltatásokról,
e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,
f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,
g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,
h) a nyomtatott sajtótermékekről,
i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról,
j) a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, illetve kiegészítő médiaszolgáltatásokról,
k) a médiaszolgáltatások Médiatanács által engedélyezett hálózatba kapcsolódásának tényéről.”
[36] Az NMHH nyilvántartása szerint a tények.hu oldal nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás, ahogy pl. a TV2 Média Csoport Zrt. (Médiaszolgáltató) TV2 elnevezésű médiaszolgáltatása, hanem internetes sajtótermék. Vagyis a sérelmezett videó internetes sajtótermékben közzétett tartalom. Az Mttv. 203. § 40. pontja szerint médiaszolgáltatás és ugyanezen szakasz 60. pontja szerinti sajtótermék fogalom – amelybe beletartozik az internetes újság vagy hírportál is – nem egymás szinonimái, hanem a hivatkozott pontok két különböző definíciót határoznak meg.
[37] Ezt követően a Bizottság azt vizsgálta, hogy internetes sajtótermékben értelmezhető-e a műsorszám közzététele.
[38] A műsor és a műsorszám fogalmát az Mttv. 44. és 47. pontjai tartalmazzák, az alábbiak szerint:
„Műsor: rádiós, illetve audiovizuális műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan, folyamatosan közzétett sorozata.”
„Műsorszám: hangok, illetve hangos vagy néma mozgóképek, állóképek sorozata, amely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban - hosszától függetlenül - önálló egységet alkot.”
[39] Ahogyan az a fenti definíciókból is látszik, műsorszám közzététele rádiós, illetve audiovizuális (televíziós) médiaszolgáltatásban értelmezhető, internetes sajtótermékben nem.
[40] Az Mttv. 12. §-a, amelyre mindkét kifogás hivatkozott, a kiegyensúlyozott tájékoztatásra, valamint a hírek és vélemények elválasztására vonatkozó követelményt fogalmazza meg a médiaszolgáltatóval és az általa közölt műsorszámmal kapcsolatban. Az Mttv. 12. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések célja az, hogy a médiaszolgáltató közéleti, aktuális eseményekről való tájékoztatást tartalmazó műsorszámaiban az azokban rendszeresen szereplő személyek (beondók, riporterek, műsorvezetők) rendszeres megjelenésének felhasználásával a médiaszolgáltatók ne próbáljanak meg burkoltan, szubjektív vélemények tolmácsolásával befolyást gyakorolni a közönségre.
[41] Az Mttv. 12. §-a nem értelmezhető olyan kiterjesztő módon, a fentiekben rögzített fogalommeghatározásokra is figyelemmel, hogy az ott megfogalmazott követelményeket alkalmazni kellene az internetes sajtótermékekre is. Ennél fogva pedig nem alapos a kifogások azon állítása, hogy az Mttv. 12. § (3) bekezdésének megsértése okán valósult meg a Ve. alapelveinek megsértése.
[42] A Bizottság mindezek mellett utal arra, hogy az Mttv. nem minősül a Ve. 208. §-a alapján választásra irányadó jogszabálynak, ennélfogva az Mttv. egyes rendelkezéseinek vélt vagy valós megsértésének megállapítására egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel (lásd 220/2022. NVB határozat [81]).
[43] Szintén nem fog helyt a kifogásoknak az az érvelése sem, hogy jelen esetben analógiaként lehetne alkalmazni az NVB 719/2018. határozatát és az azt helybenhagyó Kvk.I.37.469/2018/2. számú végzést. Alapvető különbség van ugyanis a jelen eljárásban tárgyalt kifogás és a 2018-as kifogás között. Ez a lényegi különbség pedig abban áll, hogy ott a Tények című műsor 2018. április 7-i adásában, azaz az audiovizuális médiaszolgáltatás (televízió) egyik műsorszámában buzdítottak a műsorvezetők és tudósítók a FIDESZ-re és az Orbán Viktor melletti szavazásra. Jelen esetben azonban egy internetes sajtótermékben jelent meg olyan videó, amelyben ismert személyek fejtik ki politikai véleményüket, amelynek okán a hivatkozott döntéseket jelen ügy elbírálása során nem lehet figyelembe venni.
[44] Az Mttv. szerinti jogsértés kizárását követően a Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta, hogy az internetes sajtótermék azzal, hogy a kifogásolt videót közzétette, megvalósította-e a Ve. kifogásokban felhívott alapelveinek sérelmét.
[45] E körben az NVB a Kúria Kvk.III.37.570/2019/4. számú végzésében kifejtett álláspontot tartja irányadónak.
[46] Ebben a határozatában a legfőbb bírói fórum utalt az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV.11.) AB határozatára, amelyben egyebek közt rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a sajtószabadság korlátozásának alkotmányossági mércéi eltérnek az egyes tömegkommunikációs eszközök tekintetében. A médiaszolgáltatók (televízió, rádió) esetében – eleinte a frekvenciaszűkösségre, később egyre inkább a társadalomra, és az emberi gondolkodásra gyakorolt speciális hatásra hivatkozva – az Alkotmánybíróság más sajtószervekhez képest a szerkesztői szabadság szélesebb körű korlátozását tartotta elfogadhatónak [összefoglalóan lásd: 165/2011. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2011, 478]. Az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I.18.) AB határozatban a kiegyensúlyozott, elfogulatlan tárgyilagos tájékoztatás követelményét elfogadta a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként, de a korlátozás igazolására felhozott érvek az audiovizuális média említett sajátosságaihoz kötődnek, és a nyomtatott sajtótermékek esetében nem állnak fenn. Az írott sajtó esetében az Alkotmánybíróság kezdettől fogva a lapalapítás korlátlan szabadságát tekintette mérvadónak, és e körben a sajtó befolyásoló ereje és hatásmechanizmusa sem válhatott korlátozást igazoló indokokká. Ennek értelmében a sajtótermékek nem szankcionálhatók az általuk nyújtott tájékoztatás jellege, minősége miatt. Bizonyos körben kivételt jelenthetnek azonban ez alól a közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény preambuluma értelmében a helyi önkormányzatok a „helyi választópolgárok közösségének” önkormányzását testesítik meg, de egyúttal „az egységes állami szervezetrendszer részeként" működnek. Az ő tevékenységük tehát, mind a helyi közhatalom gyakorlása, mind a felhasznált közpénzek miatt már kapcsolatba hozható a társadalom tagjainak tájékozódáshoz való jogával. Erre tekintettel az ilyen sajtótermék által nyújtott tájékoztatásra mégis előírhatók bizonyos követelmények.
[47] A Kúria hivatkozott döntésében rögzítette, hogy az Alkotmánybíróság határozatából egyértelműen megállapítható, hogy helyi önkormányzatok kiadványai esetében azért kérhető számon a jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítása választási kampányidőszakban, mert közpénzből fenntartott sajtótermékekről van szó. Az Alkotmánybíróság és Kúria e tárgyú döntéseiből is az következik, hogy a közhatalmi szervek esetében a közpénzből való működés megdönthetetlen vélelem, míg nem közhatalmi szervek esetében a közpénzből, államinak minősülő forrásokból működés külön igazolást igényel. „A Kúria álláspontja szerint választási eljárásban egy magánszervezet magatartása államnak való betudhatóságához az érintett magatartás közpénzből (nagyrészt közpénzből), állami forrásokból való finanszírozottságát kell igazolni.”
[48] Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia, jelen esetben megjelölnie. A hibásan megjelölt bizonyíték fellelésére az eljáró választási bizottság nem kötelezhető, amennyiben ez elmarad, abból nem következik a határozat törvénysértő volta.
[49] A Ve. 43. § (1) és (2) bekezdése alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, az írásbeli tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. Az (5) bekezdés szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[50] Sem Beadványozó1, sem Beadványozó2 nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a tények.hu internetes sajtótermék a Kúria által megfogalmazott mértékben, tehát „nagyrészt” közpénzből működne, ennél fogva vele szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényre juttatása sem kérhető számon olyan módon, ahogyan az a helyi közhatalmi szerv által fenntartott, közpénzből működtetett sajtótermékek esetében megtehető.
[51] A fentiek alapján a Bizottság álláspontja, hogy a sajtótermék valamely jelölt, jelölő szervezet melletti elköteleződése önmagában nem kérhető számon, ha ez nem párosul a választás tisztasága, vagy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmével. Ez akkor valósulna meg, ha a választási kampány részeként értékelhető tartalmak a közügyek szabad vitatásának körébe nem sorolható, valamely jelölt méltóságát sértő, dehumanizáló, vagy egyébként jogsértő tartalmat közvetítenének. Egyebekben a politikai állásfoglalás, és annak megjelenése, például az interjúkra meghívottak kiválasztása a szerkesztői szabadság körébe tartozó döntés, amely a Ve. rendelkezéseivel is összhangban van.
[52] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kifogás tárgyává tett internetes sajtótermék magatartásával kapcsolatban a választási kampányidőszakban a szerkesztési szabadság elismerésének és a tartalmi beavatkozás tilalmának kell érvényesülnie, szerkesztési gyakorlatát a Ve. követelményei nem korlátozhatják, amelynek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg.
[53] Nem állapítható meg továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjának sérelme sem, ezen alapelvek megsértését ugyanis a kifogások az Mttv. sérelmére és a korábbi kúriai határozattal tudatosan szembeszegülő magatartásban látták, amely azonban ahogyan az a fentiekben bemutatásra került, nem alapos hivatkozás.
[54] Mindezek alapján a Bizottság a kifogásokat a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[55] A határozat a Ve. 43. §-án, 212. §-án, a 220. §-án, az Mttv. 12. §-án, a 41. § (4) bekezdésén, a 203. § 40., 44., 47. és 60. pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke