Az Országos Választási Bizottság
260/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. március 29-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva F. M. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozó 2010. március 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson korrupcióellenes törvényt úgy, hogy az 100 millió forintot meghaladó közbeszerzések esetében a legalacsonyabb árajánlatot tevő se nyerjen a pályázaton akkor, ha a Közbeszerzések Tanácsa valamint az Állami Számvevőszék által titokban megbecsült értéket több mint 10 százalékkal meghaladja az árajánlat?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára egyértelműnek kell lennie.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés azért nem felel meg az egyértelműség törvényben foglalt követelményének, mert nem állapítható meg, hogy a kezdeményező mit ért a „titokban megbecsült érték” kifejezés alatt. Sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy egy eredményes népszavazás következtében milyen eljárást kellene bevezetni a Közbeszerzések Tanácsa, valamint az Állami Számvevőszék tekintetében, hogy a fenti szerveknek pontosan milyen értéket és hogyan kellene megbecsülni.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés olyan szerepet kívánna az Állami Számvevőszékre ruházni, amely összeegyeztethetetlen a szervezetnek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 32/C. §-ában foglalt szerepével, ezért a kérdés burkoltan az Alkotmány módosítását eredményezné.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint, a kérdés alapján tartott eredményes népszavazás az Alkotmány módosítását eredményezné. Az Alkotmánybíróság több határozatában is [2/1993. (I. 22.) AB, 25/1999. (XI. 22.) AB, 28/1999. (VII. 7.) AB, 40/1999. (XII. 21.) AB, 50/2001.(XI. 22.) AB, 48/2003. (X. 27.) AB határozatok] kifejtett következetes gyakorlatára tekintettel az Alkotmány nem módosítható választópolgári kezdeményezésre induló népszavazással, alkotmánymódosítás csak az Alkotmányban előírt eljárási rendben [Alkotmány 24. § (3) bekezdés] történhet.
Az Országos Választási Bizottság az Nsztv 10. § b) és c) pontjai szerint, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, továbbá annak megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelménynek, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat Alkotmány 24. § (3) bekezdésén, 32/C. §-án rendelkezésein, az Nsztv. 2. §-án, 10. § b) és c) pontjain és a 13. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke