26/2013. OVB határozat - H. K. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

Az Országos Választási Bizottság – 2013. május 15-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva H. K. magánszemély (továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

 

I.

 

Beadványozó 2013. április 17-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:

 

 

Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint nem egyértelmű a kezdeményezés, mivel kezdeményezésben szereplő „anyagot vagy információt” kifejezés fogalma nem határozható meg, nem világos, hogy a kezdeményező pontosan mit ért ezek alatt. Mindezek alapján az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy milyen tartalmú kérdést támogatna aláírásával, illetve egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó számára sem lenne világos, hogy milyen jogalkotásra lenne köteles.

 

Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést von egységbe, amelyek külön-külön is megválaszolhatók, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni, és részkérdésenként véleményt nyilvánítani a kezdeményezésről. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményező kizárólag nemzetbiztonsági okra hivatkozva kívánja szűkíteni a titkosítási eljárásban alkalmazott szabályokat, továbbá a kérdés a titkosítók személyének körét is meg kívánja határozni. Mivel a választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdés népszavazásra bocsátását, ha mind a titkosítási okok szűkítésére, mind a kezdeményezésben javasolt személyek körének meghatározására vonatkozó kérdés-részre igennel válaszol – így a Bizottság álláspontja szerint – nem tudja választói akaratát megfelelő módon kinyilvánítani. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét.

 

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdése a)-s) pontjaiban felsorolja azokat a személyeket, akik feladat- és hatáskörükben valamely adat minősítésére jogosultak. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő, ugyanis azt a téves látszatot kelti – ellentétben a jogszabályi felsorolással – mintha a jelenlegi szabályozás alapján csak az Országgyűlésnek és a Kormánynak lenne joga a minősítési eljárás lefolytatására. Ezért a feltenni kívánt kérdés sérti az Nsztv. 13. § (1) bekezdésben foglalt egyértelműség követelményét.

 

Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § c) pontja alapján, mivel a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.

 

II.

 

A határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdése a)-s) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.