259/2019. NVB határozat - a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

259/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége (5940 Tótkomlós, Liszt Ferenc u. 15.) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a szlovák nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán visszautasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. augusztus 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A nyilvántartásba vétel törvényi követelményeinek való megfelelés vizsgálata]

[1] A Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 8. melléklete szerinti P4-es formanyomtatványon 2019. augusztus 15-én, mint jelölő szervezet kérte nyilvántartásba vételét a szlovák nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán.

[2] A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választását a Nemzeti Választási Bizottság a 2019. július 30-án meghozott 183/2019. számú határozatával 2019. október 13-ra tűzte ki.

[3] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. § (1) bekezdésének 3. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette.

[4] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nektv.) 58. § (1) bekezdése alapján, valamint a 60. § (1) és (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelöltet és listát nemzetiségi szervezet állíthat. A Nektv. 2. § 14. pontja alapján nemzetiségi szervezet a párt és szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában – a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve – rögzített célja a Nektv. szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.

[5] A Ve. 132. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve. 133. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg.

[6] A Ve. 307/D. § (1) bekezdése szerint – melyet a Ve. 308. §-a alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására is alkalmazni kell – a jelölő szervezetet a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság - amelynél a jelölő szervezetet bejelentették – veszi nyilvántartásba. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése előírja, hogy a nemzetiségi szervezet bejelentésekor a szervezetnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szervezet megfelel a nemzetiségek jogairól szóló törvényben támasztott követelményeknek, továbbá a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi a nemzetiségi szervezet alapszabályát.

[7] A Nemzeti Választási Bizottság a Nemzeti Választási Iroda útján a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján megkereste az egyesületet nyilvántartásba vevő Gyulai Törvényszéket és megkérte tőle a jelen ügyben érintett egyesület 2016. január elsején hatályos és a bejelentés időpontjában hatályos alapszabályát és az Egyesület adatait tartalmazó kivonatot.

[8] Az adatszolgáltatás eredményeképpen megállapítható volt, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, azonban a P4 nyomtatványon megadott adatok az alábbiak szerint eltértek a civil szervezetek nyilvántartásának adataitól.

[9] A P4 nyomtatványon a jelölő szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személyként Zelman Ferenc volt feltüntetve, azonban a nyilvántartás adatai szerint megbízása 2018. december 17-én megszűnt.

[10] A Bizottság hivatkozik a Kvk.II.37.146/2014/2. szám végzésre, melyben a Kúria rögzítette, hogy „[az] eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve 119.§ (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő”.

[11] A civil szervezetek névjegyzéke a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:13. § (2) bekezdése alapján amennyiben „[a] nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.”

[12] Kiemeli a Bizottság a Kúria 29/2019. (III. 14.) NVB határozatot felülvizsgáló Kvk.IV.37.376/2019/5. számú határozatot is, amely a megszűnt képviseleti jogú, de nyilvántartásból még nem törölt személy bírósági eljárásokban általában elfogadott képviseleti jogával összefüggésben megállapította, „a Ve. alkalmazási körében (…) a 133. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzés tartalmát is figyelembe kell venni. Eszerint ,[a] választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben ellenőrzi’ – ami értelemszerűen a megfelelés kívánalmát kell, hogy jelentse. A bírósági nyilvántartással való összevetés elvégeztetése ebben az eljárásban tehát szűkíteni rendeli a Ptk. szerint vélelem alkalmazási körét. A ,mindenkivel szemben és minden eljárásban’ való eljárás joga a külön törvény Ve. 119. § (2) bekezdésének alkalmazása során, a választási eljárást illetően, a közhiteles nyilvántartásnak való megfelelést is megkívánja.”

[13] A szervezetet a korábban általános képviseleti joggal bíró, önállóan eljárni jogosult személy jelentette be, vagyis a P4 nyomtatványt ő látta el kézjegyével, mint a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult. Azonban a civil szervezetek névjegyzékének fentiekben hivatkozott adatai szerint képviselői megbízatása 2018. december 17. napján megszűnt, így képviseleti joga sem a választás kitűzésének időpontjában, sem a szervezet bejelentésének időpontjában már nem állt fenn, ezért a P4 nyomtatvány adattartalma nem egyezik meg a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő adatokkal.

[14] Fentiek értelmében a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója - Szövetsége szlovák nemzetiségi jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételére nincs törvényes lehetőség, amely okból a Bizottság a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

II.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[15] A határozat a Nektv. 2. § 14. pontján, a Ve. 3. § 3. d) pontján, a 119. §-án, a 132. §-án, 133. §-án, a 307/D. §-án és a 308. §-án, a Törvény 86. § (1) bekezdésén, a Ptk. 3:13. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. augusztus 16.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke