A Nemzeti Választási Bizottság
23/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Ny. I. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozó 2017. április 8-án 15 óra 27 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be arra hivatkozva, hogy a Nemzeti Választási Iroda megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), e) és f) pontjaiban foglalt alapelveket, a Ve. 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, valamint a Ve. 42. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság Ügyrendjének (a továbbiakban: Ügyrend) 7. § (14) bekezdését, mert a 2017. április 4-én megtartott bizottsági ülésről készített hangfelvételt a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) 2017. április 5-én törölte.
[2] Beadványozó kifogásában idézte a Ve. jogsértésként megjelölt rendelkezéseit, az Ügyrend hivatkozott bekezdését, a Ve. 210. § (1) bekezdését, mely a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörét alapozza meg, és a 43. § (4) bekezdését, mely szerint a választási bizottság vagy a választási iroda által hivatalosan ismert tényeket nem kell bizonyítani.
[3] Hivatkozott továbbá arra is, hogy 2017. április 7-én a Bizottság nem vette napirendjére és ez által nem tárgyalta meg a Nemzeti Választási Bizottság üléséről készített hangfelvétel NVI általi törlésének kérdéskörét.
[4] Előadta, hogy tudomása szerint a 2017. április 4-én megtartott NVB ülésről az NVI által készített hangfelvétel 2017. április 5-én az NVI által törlésre került, annak ellenére, hogy erre az Ügyrend 7. § (14) bekezdése nem jogosítja fel. Rögzítette azt is, hogy a törlés miatt a nem szó szerinti jegyzőkönyv tartalmát nem lehet semmivel sem összehasonlítani.
[5] Aggályosnak tartja az Ügyrend 7. § (14) bekezdésének azt a rendelkezését is, amely szerint a jegyzőkönyvet az ülést vezető elnök írja alá. Megítélése szerint azt legalább 2 személynek kellene hitelesítenie.
[6] Rögzítette, hogy „A több milliárd forint közpénzből gazdálkodó NVI számára nyilvánvalóan nem lehetne probléma az, hogy a hangfelvételeket megőrizze, vagy pl. azt a valasztas.hu hivatalos honlapján is letölthető formában nyilvánosságra hozza”.
[7] Megítélése szerint az NVI magatartása súlyosan sérti a kifogásában megjelölt alapelveket és Ve.-beli rendelkezéseket.
[8] Kérte, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján a Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét az NVI-vel szemben, valamint, hogy mint jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől. Kérte továbbá az ülés időpontjáról való előzetes tájékoztatást és a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségének biztosítását.
II.
[9] A kifogás nem alapos.
[10] A kifogás sérelmezi az NVI 2017. április 5-i tevékenységét, vagyis, hogy törölte a Nemzeti Választási Bizottság 2017. április 4-i ülésének hangfelvételét, sérelmezi a Nemzeti Választási Bizottság 2017. április 7-i ülése 10. számú jegyzőkönyvi döntését, az Ügyrend 7. § (14) bekezdésének azt a rendelkezését, mely szerint a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvet az elnök írja alá, továbbá kifogásolja, hogy a jelentős közpénzből gazdálkodó NVI nem őrzi meg a hangfelvételeket, illetve azokat letölthető formában nem hozza nyilvánosságra a választások hivatalos oldalán.
[11] A Ve. 208. §-a úgy rendelkezik, hogy kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással lehet benyújtani. Az NVB Ügyrendje nem jogszabály, hanem a Ve. 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján megalkotott belső szabályzat, mely az NVB működésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat állapítja meg. Erre tekintettel önmagában az Ügyrend szabályaira vonatkozóan kifogás nem terjeszthető elő. Az Ügyrend megalkotásakor az NVB teljes körűen figyelembe vette és biztosította a Ve. alapelveinek és egyéb rendelkezéseinek érvényesülését.
[12] A Bizottságnak a fentiek alapján érdemben abban kellett állást foglalnia, hogy a Kifogástevő által állítottak megalapozzák-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a választás tisztaságának megóvása, az e) pont szerinti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a f) pont szerinti, a választási eljárás nyilvánossága alapelv, továbbá a Ve. 2. § (2) bekezdésének megsértését.
[13] A Ve. alapelvként szabályozza a választási eljárás nyilvánosságát. Ez a választási szervek és a választópolgárok által végezett eljárási cselekmények nyilvánosságát jelenti.
[14] Az alapelvi szinten meghatározott nyilvános eljárást a Ve.-nek számos konkrét rendelkezése is rögzíti. Ilyen többek között a választási bizottság választott tagjai megválasztásának eljárása (Ve. 20-24. §), a választási bizottsági ülések nyilvánossága (Ve. 40. §), a nyilvános ülésen hozott határozatnak a meghozatal napján való közzétételi kötelezettsége (Ve. 49. § (2) bek.), a beadványok nyilvánossága, mivel a fellebbező, kifogást tevő a nyilvános eljárásban való részvételével egyben hozzájárul beadványának nyilvánosságra hozatalához is.
[15] A választási eljárás nyilvánosságát két leginkább biztosító garanciális törvényi rendelkezés a bizottsági ülés nyilvánossága, – ami azt jelenti, hogy az azon részt vevő bizottsági tagok és az ülésen részt vevő egyéb személyek (pl. választási iroda tagjai, beadványozó, hallgatóság) külön hozzájárulása nélkül felvétel készíthető, és az nem jogellenes célra felhasználható, – valamint a határozatok közzétételi kötelezettsége.
[16] A felvétel készítésének joga nem korlátozódik meghatározott személyekre, sem az ülésen érdeklődőként részt vevők, sem a sajtó képviselői, vagy akár a bizottság tagjai nincsenek elzárva a hangfelvétel készítésének lehetőségétől.
[17] A Ve. 40. § (3) bekezdése előírja, hogy a szavazatszámláló bizottság kivételével az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A törvény kizárólag jegyzőkönyv-készítési kötelezettségről rendelkezik, hangfelvétel készítését nem írja elő. A Ve. 40. § (3) bekezdés a kötelezettség nevesítésén túl a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit sorolja fel (az ülés időpontja és helyszíne, a jelenlévő tagok neve, a bizottság döntése és a kisebbségi vélemény). A törvény a jegyzőkönyvre vonatkozó további előírást nem tartalmaz, nem írja elő, hogy azt szószerinti formában kell elkészíteni, és közzétételi kötelezettségről sem rendelkezik. A közzététel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37. § (1) bekezdése és az 1. melléklet II/8. pontja alapján történik.
[18] A Bizottság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az üléseiről készült jegyzőkönyveket minél hamarabb nyilvánosságra hozza. Ezt mutatja az is, hogy átlagban az üléstől számított három napon belül a jegyzőkönyvek megtekinthetők a valasztas.hu oldalon, rövidebb időtartamú ülések esetében akár az ülés napján, vagy azt követő napon már megtörténik a közzététel.
[19] A jegyzőkönyv tartalmának ellenőrizhetőségét, vagyis hogy az megfelelően tartalmazza az ülés adatait, és a részt vevők hozzászólásának lényegét, az ülés széles körű nyilvánosságának megteremtésével, azzal, hogy azt gyakorlatilag bárki látogathatja, biztosította a jogalkotó. A nyilvánosság elve a konkrét eljárási cselekményekben, az ülés megtartása során realizálódik.
[20] Bár az Ügyrend nem minősül jogszabálynak, a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elbírálása során a választási alapelvek NVI általi érvényesítésével kapcsolatban megvizsgálta a Beadványozó által megjelölt konkrét rendelkezésének tartalmát. A Nemzeti Választási Iroda, amely a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja alapján ellátja a Nemzeti Választási Bizottság titkársági feladatait, e feladatkörében eljárva elkészíti a Bizottság üléséről szóló jegyzőkönyvet is. Ennek érdekében az Ügyrend 7. § (14) bekezdése technikai eszköz alkalmazásának lehetőséget biztosítja, a Bizottság üléséről hangfelvételt készíthet. Ez azonban, ahogy az Ügyrend megfogalmazása is tartalmazza, lehetőség és nem kötelezettség az NVI számára. Éppen ezért ebből az opcionális lehetőségből kötelezettség, pl. a felvétel megőrzése, tárolása vagy adatszolgáltatás teljesítése nem következhet és nem írható elő. Az Ügyrend egyértelműen meghatározza a felvételkészítés célját, rendeltetését: az segédeszköz a jegyzőkönyv leírásához, ettől a céltól eltérő felhasználása a titkársági feladatok ellátásának megsértését jelentené. Ebből kifolyólag, amennyiben hangfelvétel készül és a jegyzőkönyv leírása megtörténik, megszűnik a felvétel rendeltetése, így mindenképpen indokolt annak törlése. Ez a törlési kötelezettség a felvétel készítésének szigorúan meghatározott célszerűségéből következik.
[21] A Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilvánosság elve a konkrét eljárási cselekmény, a nyilvános ülés tartása által biztosított, míg a Ve. 2. § (2) bekezdése szerinti adatok nyilvánossága a közzétett határozatok és a jegyzőkönyv által. Egyéb, a nyilvánosság elvét érvényre juttató kötelezettség, így pl. hangfelvétel készítése és tárolása a Ve. szabályaiból nem vezethető le, így nem is kérhető számon a választási szerveken sem. Olyan jogszabályi rendelkezésre, mely a választási eljárásban ténylegesen előírná hangfelvétel készítését és megőrzését Beadványozó sem hivatkozott.
[22] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Iroda Beadványozó által sérelmezett tevékenysége – a Bizottság üléséről készített hangfelvételnek a jegyzőkönyv elkészítését követő törlése – a fentiekben részletesen kifejtettek alapján nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontja szerinti alapelvet és a Ve. 2. § (2) bekezdésének rendelkezését sem. Az NVI tevékenységének jogszerűsége miatt nem merülhet fel a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelv, valamint a Ve. 42. §-ából kifolyólag az Ügyrend 7. § (14) bekezdésének sérelme sem.
[23] A Bizottság emellett okszerűtlennek tartja Beadványozó azon érvelését, mely a hangfelvétel NVI általi megőrzése és a választások hivatalos oldalán való közzététele, valamint az NVI pénzügyi gazdálkodása között igyekszik összefüggést mutatni. A jegyzőkönyv készítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének szabályossága ugyanis nem a rendelkezésre álló költségvetési források összege alapján ítélhető meg.
[24] Kifogástevő a fentieken túl sérelmezte a Bizottság 10. számú, 2017. április 7-i ülésén hozott jegyzőkönyvi döntését, mellyel nem vette napirendre dr. Litresits András bizottsági tag szóban előterjesztett napirendi javaslatát, valamint az Ügyrend 7. § (14) bekezdésének azt a rendelkezését, mely szerint a jegyzőkönyvet az ülést vezető elnök írja alá.
[25] A Bizottság számára hivatalosan ismert tény, hogy dr. Litresits András megbízott tag 2017. április 4-én 23 óra 20 perckor küldött elektronikus levelében kérte az NVI elnökétől a 2017. április 4-i bizottsági ülés hangfelvételének megküldését. Az NVI elnöke 2017. április 5-i válaszában tájékoztatta az NVB tagját, hogy a Ve. nem írja elő hangfelvétel készítésének kötelezettségét, illetve az Ügyrend alapján, ha technikai segédeszközként felvétel készül, azt kizárólag a jegyzőkönyv készítése érdekében használhatja fel, így az a leírást követően törlésre kerül, a felvételből adatszolgáltatást nem teljesít.
[26] A Bizottság 2017. április 7-i ülésén dr. Litresits András javaslatot tett a napirend kiegészítésére, kérte, hogy a Bizottság tárgyalja meg az üléseiről készített hangfelvétel kiadásának és megőrzésének kérdéskörét. A javaslat napirendre vételét a Bizottság 10. számú jegyzőkönyvi döntésében nem szavazta meg.
[27] Széles körben ismert tény, hogy Beadványozó ugyanannak a pártnak a sajtófőnöke, amely megbízta a hangfelvétel kiadását kérő dr. Litresits András bizottsági tagot. Az Ügyrend 8. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: "A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján az NVB tag nem nyújthat be kifogást, illetve jogorvoslati kérelmet a bizottsághoz, amelynek elbírálásában döntéshozóként részt venne.”
[28] Figyelemmel az NVB tagjának 2017. április 4-i hangfelvétel kiadása iránti elutasított kérelmére, a 10. számú jegyzőkönyvi döntésre, majd az ezt követően a párt sajtófőnöke által előterjesztett kifogás tartalmára, a köztük fennálló, bizonyítást nem igénylő kapcsolatra, felmerül annak látszata, hogy a kifogás Beadványozó általi előterjesztése valójában az Ügyrend szabályának a Bizottság tagja általi megkerülését célozza.
[29] Ezen túlmenően a Bizottság ülésén hozott jegyzőkönyvi döntés, mellyel nem fogadta el a napirend kiegészítésére tett javaslatot, kifogás tárgyává nem tehető, hiszen az ellen a Ve. 221. § (2) bekezdése és a 222. § (3) bekezdése egyértelműen kizárja a jogorvoslat benyújtásának lehetőségét.
[30] Az Ügyrend tartalmával kapcsolatos kifogás kapcsán, utalva az előző bekezdésben írtakra, a Bizottság rögzíti, hogy azt a Ve. 42. §-a alapján 2013. október 8-i ülésén, jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel fogadta el. Annak módosítására a 2014. február 9-i ülésen szintén jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel került sor. Ahogyan az már rögzítésre került, a jegyzőkönyvi döntéssel szemben a jogorvoslat benyújtásának lehetőségét a Ve. kizárja. Ez a tilalom értelemszerűen nem csak a döntésre, hanem annak tartalmára is vonatkozik. Jelen esetben az Ügyrend konkrét rendelkezése sem tehető választási jogvita tárgyává, így a Bizottság Beadványozó erre vonatkozó megállapításainak érdemi vizsgálatát mellőzi.
[31] Fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Nemzeti Választási Irodának a Beadványozó által sérelmezett cselekménye nem ütközik a Ve. általa felhívott rendelkezéseibe, ezért a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
III.
[32] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontján, a 2. § (2) bekezdésén, a 42. §-án, 75. §-án, a 220. §-án, a 221. § (2) és a 222. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. április 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke