Az Országos Választási Bizottság
22/2003. (I. 30.) határozata
Az Országos Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 117. §-ának (1) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a T. Gy. és mások által benyújtott népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen az annak közzétételét követő 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz címezve az Országos Választási Bizottságnál lehet kifogást benyújtani.
Indokolás
T. Gy. 2003. január 9-én népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését kérte az Országos Választási Bizottságtól. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepel:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot: a 2003. április 12.-ei népszavazás döntsön arról is, hogy – az európai-uniós csatlakozás után – termőföld és védett természetvédelmi terület tulajdonát – a Magyar Állam, a helyi önkormányzatok, a közalapítványok, az egyházi jogi személyek, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt., valamint az erdő- és legeltetési társaságok mellett – a jogosultság sorrendjében (elővásárlás és előhasználati jog alapján) az a magyar állampolgár és az a magyar-igazolvánnyal rendelkező természetes személy – ajándékozás és öröklés kivételével – szerezhesse meg, aki letelepedett?"
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló, az Országgyűlés által 2002. december 17.-én elfogadott 2002. évi LXI. törvény 10. §-a alapján az Alkotmány hatályos 79. §-a a következő:
„Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: ’Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?’”
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének c) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről. Ez utóbbi rendelkezést is értelmezve az Alkotmánybíróság a 25/1999. (VII. 7.) AB határozatában rámutatott arra, hogy az alkotmánymódosítás csak az Alkotmány 24. § (3) bekezdésében előírt eljárási rendben történhet; az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye.
A kezdeményező által feltett kérdés az Országgyűlést kívánja kötelezni az Alkotmányban meghatározott kérdés kiegészítésére, amellyel azonban módosítja is azt.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint – figyelemmel az Alkotmánybíróság idézett határozatára, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 12. §-ára is – az Alkotmány 79. §-ával elrendelt országos népszavazás megelőzi a választópolgárok által kezdeményezett országos népszavazást abban az esetben, ha az azokban szereplő kérdések egymást átfedő tartalmúak. Az Országos Választási Bizottság tudomása szerint pedig a csatlakozási szerződés előkészítése során már lezárásra került a tőke szabad áramlására vonatkozó, a népszavazásra feltenni kívánt kérdést is érintő fejezet.
Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az Alkotmány 79. §-ában szereplő kérdés nem az Országgyűlés törvényhozó hatáskörébe, hanem alkotmányozó hatáskörébe tartozik.
A fentiek alapján az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye, ezért az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
A határozat az Alkotmány 2. §-ának (2) bekezdésén, 24. § (3) bekezdésén, 28/C. §-ának (5) bekezdésén, valamint 79. §-án, az Nsztv. 10. § b) pontján és 12. §-án, a Ve. 117. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 130. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2003. január 30.
Dr. Ficzere Lajos
az Országos Választási Bizottság
elnöke